Régi alapvetés a férfimozgalomban, hogy amíg a férfiakat az állam, a jog, a társadalom súlyosan hátrányos keretek közé szorítja, addig a demográfiai mutatók javítására tett bármilyen kísérlet eleve kudarcra – a lehető legjobb esetben is legfeljebb félsikerre – van kárhoztatva. “A férfiak a nép fele, nélkülük nem lesznek se családok, se társadalom.” – Írtuk már 2018-ban egy Orbán Viktornak és egyben minden parlamenti képviselőnek eljuttatott nyílt levelünkben (lásd ezen a webcímen) a Férfihang Civil Társaság nevében. Azóta is töretlenül képviseljük és a magyar politikai élet minden szereplőjével megosztjuk ezt a felismerésünket a férfiak társadalmi megbecsülése és a magyarság demográfiai felemelkedése érdekében. Most négy év távlatából és az aktuálpolitikai történések tükrében egy gyors áttekintéssel vizsgáljuk meg, hova sikerült eljutnunk – nem titkolt célunk -, a magyar társadalompolitika, családpolitika férfibarátabbá tétele tekintetében.
A legfrissebb társadalomkutatások tükrében is ma már tisztán látható; csúfos kudarcot vallott a Fidesz-kormány népesedéspolitikája. Nem is történhetett volna ez másképpen egy kizárólag a nőkkel és nem a családokkal szövetséget kötő – pontosabban a nőknek osztogató és a férfiakat még inkább mellőző-elnyomó – társadalompolitika esetében. – Tekintettel arra, hogy az alapcéllal, jelesül a magyarság népesedéspolitikájának méltó helyre emelésével egyetértünk, ezért hát a balsikeren örömködni semmi okunk, de azért mégis, annyi engedtessék meg nekünk, hogy leszögezzük: mi megmondtuk előre.
Ezernyi jogi és családpolitikai intézkedésre lenne szükség, hogy a férfiak biztonságban érezzék magukat családi és társadalmi szerepeikben és ennek eredményeként növekedjen családalapítói-családfenntartói hajlandóságuk, aktív társadalmi szerepvállalásuk és ne pedig néma szabotázsközösségben, lényegében egyetlen kézmozdulattal vessék gátját minden őket figyelmen kívül hagyó társadalompolitikának és vonuljanak ki virtuálisan a társadalomból, ahogyan ezt a teljes nyugati társadalom társadalomtudománya már egy ideje diagnosztizálja-prognosztizálja. “Hová tűntek a férfiak?” Ennek részletes kifejtése szétfeszítené nem csak ennek a cikknek, hanem még egy közepes társadalompolitikai értekezésnek a kereteit is. Ezzel szemben viszont jó hír, hogy tulajdonképpen egyetlen rendező elvnek a figyelembevételével is elmondhatunk mindent a siker reményével kecsegtető modern családpolitikáról-társadalompolitikáról: mentes a nemi diszkriminációtól, akár a józan ész végső határáig egalista, méltányos és előnyös minkét nem számára.
Mindezt nagyon nagyon nehéz a politikai élet szereplőivel megérteni akkor, ha például a Fidesz-kormány szakpolitikusai úgy hisik, hogy pusztána nőkkel kötött szövetséggel, a nőknek való osztogatással meg lehet vásárolni Nyilvánvalóa kitartó, eltökélt férfijogi mogalom, férfipoliikára Igen kevés esély volt arra, hogy ezt véleményt bármelyik politikai párt felvállalja nyilvánosan, sőt, megoldási javaslatokat is adjon. A Mi Hazánk Mozgalom Parlamentbe jutásával azonban ez a helyzet szerencsére megváltozott.
A párt már korábban is megnyilvánult férfijogi kérdésekben. Elég csak a Férfiak40 következetes képviseletére gondolni, de ide sorolható Novák Előd nemrég tett nyilatkozata is, aki pártja nevében 30 nap szülői szabadságot követelt a magyar apáknak, és ezt az álláspontját az Országgyűlés munkaügyi bizottságának ülésén is megvédte. Halász Géza pedig nemrég tartott sajtótájékoztatójában nemcsak arról beszélt, hogy a Kormány apákat semmibe vevő családpolitikai statégiája alapvetően hibás, hanem a Férfihang olvasói előtt már jól ismert, férfiakat, apákat sújtó jogi hátrányokak is csokorba szedte – természetesen a sajtótájékoztató szűkre szabott keretei miatt a teljesség igénye nélkül.
A Mi Hazánk családügyi szakpolitikusa mindemellett felvetette problémaként az újdonsült apák védőnői támogatásának teljes hiányát is. Rámutatott, hogy ez a támogatás a férfiaknak is jár, ráadásul a “várható maszatolás” helyett, miszerint az apáknak csakis azért járna némi jog, hogy az anyának tudjanak segíteni, inkább szülői mivoltukra hivatkozva önjogukon tartotta fontosnak a férfiak apaságra való felkészítésének családgondozói segítségét.
Noha ez természetesen csak néhány apróbb lépés, mindenképpen kifejezhetjük abbéli reményünket, hogy ezekkel a fentebb említett férfijogi állásfoglalásokkal mégiscsak elindult egy olyan biztató folyamat a magyar politikai életben, melynek folytatását nemcsak reméljük, de erőnkhez és lehetőségeinkhez mérten elő is segítjük.
<iframe width=”100%” height=”415″ src=”https://www.youtube.com/embed/N5K1UEvhy3Q” title=”YouTube video player” frameborder=”0″ allow=”accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture” allowfullscreen></iframe>
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
