Rendkívül feszült hangulatban telik az ENSZ közgyűlése New Yorkban, olyannyira, hogy állítólag heves szóváltás alakult ki az angolszászok és az oroszok között az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedd esti ülésén. Joe Biden amerikai elnök, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Keir Starmer brit miniszterelnök és David Lammy brit külügyminiszter közben iszonyatosan demagóg, propagandisztikus kijelentésekkel támadták Oroszországot. A kemény szavaknak azonban célja volt: elfedni azt a tényt, hogy Washington nem nagyon van elragadtatva Volodimir Zelenszkij „nagy győzelmi tervétől”, és ezt washingtoni tisztviselők ki is szivárogtatták a sajtónak. Az eszkaláció azonban elindult, és Oroszország kibővítette nukleáris doktrínáját. Közben Peter Pellegrini szlovák államfő, aki szintén New Yorkban van, nyugtalanító kijelentéseket tett.
Kemény nyilatkozatok
Zelenszkij a maga részéről az ENSZ közgyűlésén ismét elmondta, mit akar a világtól: Oroszországot legyőzni, ehhez adjanak pénzt, paripát, fegyvert, és a béke kizárólag az ő 10 pontos béketervén alapulhat.
Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország úgy bánik a lakosságával, mint vágóhídra szánt malacokkal, majd elmondta azt a nyugati „becslést” (értsd: az információs háború részeként belengetett adatot), hogy Oroszország eddig 600 ezer katonát veszített a háborúban.
Lammy brit külügyminiszter is megpróbált keményen fogalmazni, ám ő inkább beégette magát. Lammy ugyanis azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin egy „maffiaállamot vezet”, amely „korrupcióra épülő maffiabirodalmat akar építeni”.
Több mint kínos, gyalázat, amit a brit külügyminiszter mondott az oroszokkal kapcsolatban
A nyugatiak nincsenek elragadtatva Zelenszkij terveitől
A Bloomberg és a The Wall Street Journal washingtoni forrásai is azt állítják, hogy az USA nincs elragadtatva Volodimir Zelenszkij hetek óta sulykolt győzelmi tervétől. A két lap forrásai ugyanazt mondják:
„Zelenskzij az Oroszország elleni háború megnyerésére vonatkozó terve nem tartalmaz átfogó stratégiát és alig több, mint egy újracsomagolt kérés még több fegyverre és a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó korlátozások feloldására”.
A tervet hivatalosan csütörtökön mutatja be Zelenszkij Biden elnöknek, elvileg ezt követően Kamala Harris demokrata elnökjelöltnek és Donald Trump republikánus elnökjelöltnek is. Ez utóbbi azonban egyre kevésbé valószínű, a republikánusok szerint az ukránok Trump kárára avatkoznak be az amerikai elnökválasztási kampányba. A botrány egyre dagad, a témával hamarosan külön cikkben foglalkozunk.
Bár a részletek nem ismertek, a terv négy pontját a The Times brit lap kiszivárogtatta, és ebben tényleg nem szerepel semmi új. A négy pont röviden összefoglalva: biztonsági garanciák a Nyugattól és meghívás a NATO-ba, az oroszországi Kurszk régió támadásának további támogatása fegyverekkel, konkrét fegyvertípusok átadása Ukrajnának, nemzetközi pénzügyi támogatás az ukrán gazdaság helyreállítására.
Az ukránok az idő előtt kiszivárgó információkat tagadják, szerintük a Times nem láthatta a tervezetet. (Az új szempont kedvéért tegyük fel, hogy ez igaz. Ebben az esetben lehet, hogy a győzelmi terv olyan pontokat tartalmazott, amelyeket a britek vagy az amerikaiak nem fogadtak volna el, vagy amelyekről nem akartak ebben formában politikai szinten tárgyalni. Megtehették, hogy a sajtón keresztül kiszivárogtattak egy nem valós információt, amelyre aztán reagálnak a sajtó név nélküli forrásai. Az információt szétterítik, hogy széles körben az legyen az elfogadott verzió a győzelmi tervről. Zelenszkij ebben az esetben már tud mit tenni, mint igazodni a játékhoz. Ha nyilvánosságra hozza saját tervét és hazugsággal vádolja meg a sajtót, maga ellen fordítja legfontosabb szövetségesét, a médiát. Ráadásul, nem áll semmiből azt mondani, hogy Zelenszkij menet közben változtatta meg papírra vetett terveit. Az ukrán elnök egy ilyen helyzetből nem tud jól kijönni, kénytelen sodródni az árral. – a szerk.)
A Bloomberg szerint egyesek már inkább tárgyalnának Putyinnal
Ukrajna számára ez az út nem lesz sikeres. Amit Zelenszkij valójában el akart érni amerikai látogatásán, függőben marad. Állítólag Washington és London sem akarja megadni az „engedélyt” a nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére Oroszország területe ellen (engedély alatt értsd: nyugati fegyverek bevetése nyugati katonák kezelése mellet nyugati műholdakkal felderített oroszországi célpontok ellen).
Míg az angolszászok esetében jöhet meglepő fordulat, a németeknél nem. Olaf Scholz német kancellár kerekperec kimondta, hogy amíg ő a kancellár, Ukrajna nem fogja megkapni az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákat, amelyekkel Ukrajna Moszkvát is tudná támadni, és amely betonbunkerek megsemmisítésére is alkalmas.
Valószínűleg a britek és az amerikaiak is érzik, hogy Zelenszkij elvárásainak nem teljesítése miatt sérülhet az Ukrajna mellett feltétlen kiállás jól felépített nyugati illúziója. Ezért volt szükség a britek részéről a keménykedő nyilatkozatokra, és ezért kezdték el sorra bejelenteni, hogy Ukrajnát újabb több százmillió dolláros katonai támogatásban részesítik.
A Bloomberg azonban ennél is tovább megy. Az egyébként Ukrajna felé erősen elfogult amerikai hírügynökség szerint Zelenszkij győzelmi terve nem hogy nem aratott osztatlan sikert, de legalább egy nyugati szöveteségese kijelentette, hogy fel kéne venni a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború rendezése céljából.
Sőt, arról is elkezdődött a vita, hogy nem lenne-e szükség felvenni a kapcsolatot az orosz elnökkel még a G20-as csoport brazíliai találkozója előtt.
A Bloomberg úgy tudja, egyes nyugati országok már saját biztonságuk miatt aggódnia kezdtek az orosz-ukrán háború kapcsán, mivel Oroszország elkezdett olyan fegyvereket gyártani, amelyekkel nyugat-európai célpontokat is belőhet.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
