A parlamenti ciklus rövidítése nem lehet népszavazás tárgya – véli Vincent Bujňák, a pozsonyi Comenius Egyetem alkotmányjogi tanszékéről. A Szlovák Köztársaság alkotmánya szerint a népszavazás tárgya nem lehetnek az alapvető szabaddságjogok, adók, illetékek és az állami költségvetés. Bujňák szerint több értelmezés alapján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (NR) tagja mandátumának gyakorlása szintén az egyik alapvető jog. A népszavazási kérdést tehát az Alkotmánybíróság elé lehet terjeszteni. Bujňák szerint elég, ha az egyik képviselő az ellenvéleményével Zuzana Čaputová köztársasági elnökhöz fordul.
A képviselő négyéves mandátumot nyert el a parlamenti választásokon. Ha idő előtt ez megszűnne, és ezzel a képviselő nem ért egyet, az alkotmányjogász szerint probléma lehet.
Amennyiben sikerül összegyűjteni az előrehozott választásokra vonatkozó népszavazás kezdeményezéséhez a szükséges számú aláírást összegyűjtése lehetséges, a petíció eljut a köztársasági elnökhöz.
– mondta Bujňák.
Bujňák az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkelyére hivatkozik. Szerinte, az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt úgy értelmezheti, hogy az állampolgárnak nemcsak a parlamenti képviselőnek való jelöléshez van joga, hanem az is, amennyiben megválasztják, akkor joga lehessen gyakorolni megbízatását.
– tette hozzá.
A Csehszlovák Föderatív Köztársaság Alkotmánybíróságának volt elnöke, Ernest Valko még 2004-ben kijelentette, hogy alapvető jog fűződik a teljes mandátum kitöltéséhez.
– értelmezte Bujňák Valko kijelentését.
Bujňák szerint a történelemben már két népszavazást tartottunk az előrehozott választásokról. Kijelentette, hogy 2004-ben Rudolf Schuster volt elnök nem élt az alkalommal, hogy az előrehozott választások kérdését az Alkotmánybíróság megvizsgálja.
– mondta a népszavazás kezdeményezésére irányuló jelenlegi tevékenység kapcsán.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
