Az áldozatokra emlékeztek Pécsett a holokauszt nemzetközi emléknapján

Az áldozatokra emlékeztek Pécsett a holokauszt nemzetközi emléknapján

Január 27-én, a II. világháború leghírhedtebb koncentrációs tábora, Auschwitz-Birkenau felszabadításának napján 2006 óta szerte a világon megemlékeznek a népirtás hatmillió áldozatáról. A holokauszt nemzetközi emléknapján a pécsi Rácz Aladár Közösségi Házban is fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt.

A Magyarországról Auschwitz-Birkenauba hurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. A Pécsről és Baranya falvaiból 1944-ben elhurcult mintegy ötezer zsidó és roma ember közül csak alig háromszázan tértek vissza szülőföldjükre.

1944. május 8-án nyitották meg a pécsi gettót, ahol mintegy kétezer zsidó származású embert zsúfoltak össze. A környező falvak zsidóságával együtt július 2-án és 4-én Auschwitz-Birkenauba szállították őket, ahol az időseket, a betegeket és a gyermekeket azonnal megölték, a többieket halálra dolgoztatták.

Az áldozatokra emlékeztek január 27-én a pécsi Rácz Aladár Közösségi Házban. Az eseményen részt vett Kővári János országgyűlési képviselő; Horváth Zoltán, a Baranya megyei kormányhivatal vezetője; Őri László, a Baranya megyei önkormányzat elnöke; Kvanduk Frigyes plébános, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke és Schönberger András, a Pécsi Zsidó Hitközség rabbija.

Őri László az emléknap megtartásáról rendelkező ENSZ-dokumentum kapcsán az emlékezés mellett a tanítás szükségességét is hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedék is megismerje Európa modern kori történelmének leggyalázatosabb eseményeit. A Baranya megyei önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: fontos, hogy ennyi idő távlatából is fejet hajtsunk az áldozatok emléke előtt, mert az emberi élet szent, elpusztítani, kiirtani a legnagyobb bűn, és az emberi életet védeni csak békében lehet. Ezt kell újra és újra megtanulnunk és megtanítanunk gyermekeinknek, unokáinknak.

Hírdetés

Schönberger András rabbi arról szólt, hogy évről évre fájdalommal teli az emlékezés ezen a napon, mely tulajdonképpen az öröm napja is egyben, az élet kezdetéé, hiszen azok, akik Auschwitz-Birkenauban felszabadultak, ki-ki a maga módján új életet kezdett. Mégis amikor azt vizsgáljuk, hogyan történhetett meg mindez, akkor az ő reakciójukra kell gondolni. Annyiféleképpen reagáltak erre, ahányan túlélték. Körülbelül kétezren voltak. Egy részük mélyen vallásossá vált, másik részük elfordult a hittől, és azt a kérdést tette fel, hogyan engedhette meg ezt a szörnyűséget a Teremtő. A válasz az emberi döntésben, az ember bűnre és rosszra hajló természetében keresendő.

Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke beszédében a koncentrációs tábor egyik mesterlövészének visszaemlékezését idézte, aki figyelte az áldozatok arcát, de számára ezek az arcok semmit nem jelentettek. Néhány év múlva a kezébe adták a Bibliát, és elolvasva a Teremtés könyvéből az ember teremtéstörténetét, melyben Isten az emberbe lehelte az életet, a mesterlövész megértette, hogy ez a lehelet, ez az isteni erő mindenkiben jelen van, minden arcban.

Amikor meglátjuk ezt az arcot, arra szólít minket: „Nem bánthatsz, nem ölhetsz meg, nem semmisíthetsz meg.” Ezt az arcot nem szabad elfelejtenünk, ezt az arcot keresnünk kell. Nemcsak magunkban kell fölfedeznünk, hanem a másikban is. Az isteni arc felejtése egyben az emberi arc felejtését is jelenti, mert a személyes, egyedi arc és az Isten arca ha nem is ugyanaz, de nem is kettő – fogalmazott Kvanduk Frigyes. – Kérnünk kell a Teremtőt, hogy adja meg mindannyiunknak ezt az eleven, élő és tiszta látást, hogy meglássuk a másikban az Isten arcát.

A Rácz Aladár Közösségi Házban tartott megemlékezésen kulturális műsorral is fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »