Éppen nemrég írtunk arról, hogy Szijjártó Péter azok után jelentette be, hogy újabb akkumulátorgyár érkezik Magyarországra, hogy az iváncsai gyárból 10 ember került mérgezési tünetekkel kórházba. Pedig korábban azt állította, higgyék el neki, biztonságosak.
Az alap érvelés ugyebár az szokott lenni, hogy ez végső soron a magyar gazdaságnak jó. Nem igazán látjuk be, ez miért lenne így, főként, hogy idegen munkaerőt alkalmaznak jószerivel és a profitot is kiviszik, és azt is tudjuk, hogy a kormány súlyos milliárdokkal támogatja a beruházásokat.
De van még valami, amiről nem szoktunk beszélni.
Mégpedig arról, hogy a közművek kiépítését is teljes egészében a magyar állam vállalja, ez természetesen a magyar adófizetők pénzéből történik.
A Fidesz, de a korábbi balliberális kormányok 2004 januárja és 2023. február között összesen nem kevesebb mint 1054 milliárd forint állami támogatást hagytak jóvá. Ez az összeg úgy oszlik tovább, hogy 446 projektre jött ki, ezek összesen nyolcezer milliárd forintnyi beruházást segítettek.
És most kapaszkodjunk meg, akkumulátorgyárakra is szinte ugyanennyit fizet ki a kormány, csak nem két évtized alatt, hanem az utóbbi néhány év alatt! Ebből a legnagyobb a debreceni kínai akkumulátorgyár.
Számszerűsítsük az eddigiek közül néhányat, a legnagyobbakat. A gödi Samsung-gyár, itt 2700 új munkahelyet ígértek 2017-ben. Aztán van a szintén koreai SK-gyár, ezt 2020-ban Komáromban adták át, itt 2,5 ezer munkahelyről van szó. S a nagy port kavart CATL vállalat Debrecenben, ez még csak terv, de 9 ezer munkahelyet említ a kormány. Ha azt vesszük, 4,7 millió magyar munkavállaló van hazánkban, ez ehhez képest elenyésző, mintegy 15 ezer fő, amelynek jelentős része nem is magyar.
A Samsung 35 milliárdnyi támogatást kapott, az SK ON és SK Battery 113 milliárdot, a kínai sajtóból származó információk alapján a CATL pedig már 320 milliárd forintot. Bár ezeket az adatokat a kormány igyekszik titokban tartani, nem egyszer kínai forrásokra kell támaszkodni. A támogatások 93 százalékban közvetlen, vissza nem térítendő támogatások voltak.
S ha ezeket az számokat nem szeretné nagydobra verni a kormány, azt még inkább nem, hogy a szükséges infrastruktúrára milyen összegek mennek el. Ezek a gyárak elképesztően sok energiát és vizet igényelnek. Figyelem, az erre fordított állami támogatások nem számítanak bele a fenti kormányzati támogatásokba, tehát még ezen felül repkednek a milliárdok. Ezeket pedig végképp nem teszi közszemlére a kormány, úgyhogy kissé csak találgatni lehet.
A G7.hu szerint a három, részben már elkészült akkumulátorgyár esetében a költségek 37 százalékát (93 milliárd forint) a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése tette ki, 32 százalékot (82 milliárd forint) a vízközműfejlesztés, 30 százalékot (77 milliárd) pedig a villamosenergia-hálózat szükséges fejlesztése. A debreceni projekt eddigi legnagyobb tétele az áramhálózat 111 milliárdos bővítése.
Nem véletlen tehát, hogy ezeket a számokat nem teszik kirakatba, ha valaki egyszer összesíteni tudná hitelesen és érthető formában közzétenni, akkor igen sokan megdöbbennének, hogy ahhoz képest, mi térül meg ezekből, rendívül rossz üzletet csinált a kormány… De nyilván ezt ők is tudják, és nem is ez volt a cél. De ahogy Szijjártó fogalmazott, "ez a politika, ez a politikai stratégia egy sikertörténet". Köszönjük.
Lantos János – Kuruc.info
Korábban írtuk: Nincs megállás: jön az újabb kínai akkumulátorgyár
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
