Németország közéleti viszonyai továbbra is rendlívül viharosak a 2025. február 23-i szövetségi előrehozott választás óta. A legutóbbi felmérés – amelyet az INSA-Meinungstrend tett közzé – új megvilágításba helyezi a pártok támogatottságát és a koalíciós tárgyalások körüli feszültségeket. A felmérés eredményei szerint ugyanis a CDU/CSU (Unió) és az AfD egyaránt 24%-os támogatottságot ért el, míg az SPD 16%-on, a Zöldek (Grüne) és a Linke (szélsőbaloldal) 11-11, a BSW 4%, az FDP szintén 4%, a kisebb pártok (Sonst.) pedig 6% körüli eredményt mutattak. Friedrich Merz CDU-elnök látványos baloldaliakat túlságosan is kiszolgáló politikája lejtmenetbe küldte a párt népszerűségét, és egyre többen pártolnak át a jobboldali AfD-hez.
Választás utáni káosz
A február 23-i választásokon a CDU/CSU, Friedrich Merz vezetésével, 29%-kal a legnagyobb erőként került ki, de nem szerzett abszolút többséget. Az SPD 16%-ot, a Zöldek 12%-ot, az AfD 21%-ot, az FDP 4%-ot, a Linke 9%-ot, a baloldali-konzervatív BSW pedig 5%-ot ért el.
A választások után a koalíciós tárgyalások azonnal megkezdődtek, és ahogy annak a német sajtó hetekkel korábban elkezdett megágyazni, a CDU a szocdem SPD-vel akar kormányozni. Elvileg mély politikai megosztottságot kellett volna a feleknek áthidalnia, ám mit ad Isten, a CDU olyan alapvető vörös vonalakat adott fel, amelyekre eddig még nem nagyon volt példa.
A CDU DNS-éhez tartozó államadósság-csökkentésből például nem lett semmi. Pedig volt a CDU egyik fő kampányígérete. Merz azt ígérte, hogy csökkenteni fogja az állami kiadásokat, és a választás előtt két nappal még azt is mondta, hogy ő majd véget a szociáldamokrata SPD „fantáziavilágának” a német államadósság növeléséről.
Ehhez képest Merz a koalíciós tárgyalások megkezdése után olyan engedményeket tett, amelyek után a választás elbukó SPD de facto győzelmet könyvelhet. Bejelentettek egy 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztést (amelynek tetemes része klímapolitikát takar), majd megkerülte a német alkotmányban rögzített adósságféket is. Magyarul: a CDU az egész gazdasági programját kidobta az ablakon, az SPD választóinak nagy örömére, majd Merz erre még bejelentette, hogy az ő szemében a politikai spektrum bal oldala is megbecsülendő. Kérdés az, hogy mégis milyen politikát képvisel Merz. Talán megártott neki a BlackRock óriás-vagyonkezelőnél eltöltött többéves szolgálat.
Az AfD elítélte az adósságfék meggyengítését és a további kiadások növelését. Ez meg is látszik a számokon. a választást a CDU 28,6 százalékkal nyerte meg, most 24 százalékra csökkent, miközben az AfD 24 százalékra feljött.
Persze, a következő választásra még négy évet várni kell, ugyanis a két globalista (leendő) kormánypárt a szélsőjobbtól való félelmében aligha meri majd kockáztatni a bukást. Főleg, ha az SPD vesztes pozícióból is mindent megkap a CDU-tól, amit csak akar.
Wir haben die CDU/CSU eingeholt. Danke an alle! pic.twitter.com/73vRuSlKa6 — Alice Weidel (@Alice_Weidel) April 5, 2025
Merz beleegyezett abba is, hogy a szén-dioxid-kibocsátási célokat szigorítsák, és támogatta a Zöldek által szorgalmazott klímaadót, amely a nagyvállalatokat sújtaná. Emellett a migrációs politikában is hajlandó volt kompromisszumokra, például a családegyesítési szabályok enyhítésére, amit a CDU konzervatív szárnya egyértelmű kapitulációnak tart a baloldal előtt.
Több prominens CDU-s politikus, köztük Jens Spahn és Carsten Linnemann, nyíltan bíralta Merz stratégiáját. Spahn egy interjúban úgy fogalmazott:
„Nem azért szavaztak ránk a választók, hogy baloldali politikát folytassunk. Ha így haladunk, az AfD lesz az egyetlen valódi konzervatív erő Németországban.“
A belső feszültségek odáig fajultak, hogy a bajor CSU, a CDU testvérpártja, külön utakon való indulást fontolgat, ami példátlan szakadást jelentene a két párt uniójának történetében.
Az AfD erősödése és a politikai polarizáció
A felmérés szerint az AfD 24%-os támogatottsága azt jelzi, hogy a párt profitál a koalíciós tárgyalások kudarcából és a CDU belső megosztottságából. Alice Weidel az X-en közzétett posztjában úgy kommentálta az eredményeket:
„A németeknek elegük van a politikai elitből. Az AfD az egyetlen párt, amely valódi alternatívát kínál.“
Az AfD erősödése miatt a mainstream pártok pánikhanulatban vannak, mivel a jobboldali erő a migráció, a gazdasági nehézségek és az energiaválság témáival egyre több választót képes megszólítani.
A felmérés további érdekessége, hogy a kisebb pártok, mint a BSW és az FDP, szintén erősödtek 1-1%-kal, míg a Zöldek 1%-ot veszítettek. Ez arra utal, hogy mainstream gyengül, ami tovább mélyíti majd a polarizációt Németországban.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, X/kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
