Több tízezer mágneshorgászt vonz a partokra a hetek óta tartó alacsony vízállás. A hobbi egyik hazai megalapítója, Kovács Erik az InfoRádióban elmondta: a „sláger” a hulladék, a horgászfelszerelés, a kerékpár és a telefon, de manapság fegyver, lőszer és bomba is előkeveredik. Szabályok, tapasztalatok bőven vannak.
A mágneshorgászat jelenleg nem engedélyköteles hobbi, néhány íratlan szabály azonban van, amit be kell tartani:
Alapesetben azonban minden szabadon bejárható területen nyugodtan lehet keresgélni.
Kovács Erik, a hobbi egyik hazai „prófétája” az InfoRádióban azért arra is rávilágított, hogy van néhány olyan dolog, ami a mágnes működését hátráltatja, mert bár a stégek környékén jó esélyek kínálkoznak, a vastag iszap gyorsan betemethet mindent, és a mágnes tehetetlen marad.
Ha tehát régebbi, 10-20 éve beejtett tárgyakat keresünk, azon már 40-50 centis iszapréteg is lehet, és a legjobb mágnesek sem jutnak át ennyin.
Jobb esélyek inkább a csatornákon, patakokban, folyóvizekben van.
A miénk lesz, amit találunk?
A kérdés azért fontos, mert a hulladék ma Magyarországon automatikusan az államé. Kovács Erik szerint a vízfenéken talált dolgok is az államéi, de „nem mindenre tart igényt”, mivel nagyon sokszor ami szemét kikerül a vízből, nem kell már senkinek.
„Van egy évszám, amit be kell tartani: 1711. Minden, ami ennél régebbi lelet, például középkori kard, az a magyar állam tulajdona, be is kell szolgáltatni. Ha valami ennél későbbi, adott esetben kevésbé értékes lehet, például egy fejsze vagy egy patkó. Ez a magyar államot nem fogja érdekelni, nem képvisel nagy értéket, illetve a tulajdonosnak kell visszajuttatni. Mindegy, hogy a vízben, a földben vagy bárhol találjuk, ettől függetlenül van tulajdonosa mondjuk egy elhagyott biciklinek” – mondta, megjegyezve, hogy például nagyon sokszor fognak biciklit, és ha beazonosítható a vázszám, meg kell keresni a tulajdonosát a rendőrségen keresztül. Ugyanaz az eljárás a telefonoknál vagy egyéb használati tárgyaknál is.
Mi van, ha lőszert, bombát, fegyvert fog a mágnes?
Most, hogy alacsony a Duna és más folyók, de a tavak vízállása is, könnyen lehet találni mágnessel fegyvert, lőszert, netán bombát. Ilyen esetekben
„Lőszerbombát nem piszkálunk, fegyvert sem, de ezt a kettőt amint meglátjuk, visszaengedjük, nem nézegetjük. A fegyvernél szokták azt, hogy kiteszik, nézegetik, de ezt sem érdemes, telefonálni kell, el kell mondani, hogy mi történt, hogy pontosan hol vagyunk, és akkor hamarosan fog érkezni egy járőr, és ő dönti a további lépéseről” – tisztázta.
Van ám apróbetű itt is: nagyon sokszor a leadásnál a fegyvert meg lehet próbálni visszaigényelni.
„Van ilyen, mi is kaptunk már vissza puskát. A leadásnál jelezni kell, a jegyzőkönyv felvételénél, hogy szeretnénk visszaigényelni, és ha hatástalannak minősíti a rendőrség, akkor vissza tudja adni. De leadni minden esetben le kell” – mondta Kovács Erik.
Most igen, de normál vízállásnál nem olyan gyakori, hogy fegyvert vagy lőszert találjanak. Egy átlagos évben Kovács Erik évente 30-40 alkalommal megy terepre, és egy-kettőre bukkan mindössze. Most beljebb lehet menni a medrekben 3-4 méterrel – így kerültek elő fura tárgyak a Margit hídnál a Dunából is –, de a part menti sávok (20-30 méter) azért a legtöbb népszerű helyen „le vannak már tisztítva”. A mágneshorgászat mintegy 10 éve indult hobbi.
A legkényelmesebb a parton mágneshorgászni, de csónakból is lehet,
hidakról azonban bűncselekmény, mivel az a hajóforgalom akadályozásának minősülhet.
Nem is magát a horgászatot tiltja a törvényt, hanem hogy kötél lóg le a folyó fölött. Csónakból pedig annyi veszély fennállhat, hogy a tárgy túl nagy, a mágnes rátapad, ilyenkor előfordulhat, hogy a csónakot húzzuk a tárgy felé. Emiatt Kovács Erik a csónakos horgászatot már a haladók kategóriájának tartja.
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https://www.facebook.com/reel/1681613046370392/&show_text=true&width=267&t=0
A vízben talált világháborús bombákkal kapcsolatban megosztotta azt a tapasztalatát is, hogy ezekre mágnessel rábukkanni általában azért nem veszélyes, mert ezeket a bombákat nem arra tervezték, hogy „80 évig a vízben ázzanak”, egy mágnestől nem fognak hirtelen működésbe lépni. Ettől függetlenül nem szabad piszkálni, mert ha valaki megtalálja és elkezdi ütögetni, kocogtatni, abban van veszély, a mágnesességben nincs, ezért is biztonságos az a bomba általában, amelyet a vízből fognak ki, szemben azzal, amelyet a homok konzerválhat.
A kincskeresés izgalma a hajtóerő
Kovács Erik szerint a mágneshorgászok hobbija igazából a kincskereső lázon alapul, hiszen a legtöbb dolgot, amelyet az emberek kifognak, alapvetően nem tarthatják meg.
„Már maga a tudat, hogy az ember talál valamit, már egy élmény, eksztázis, adrenalin. Csak emel rajta, hogy ha valami értékes jön ki a vízből. Ilyenkor lehet képeket csinálni, a közösségi médiában ezt ki lehet posztolni. Szerencsére van egy nagyon jó közösségünk, akik elismerik a jó fogásokat, úgyhogy a fogás már a sok gratuláció formájában kifizetődik” – jegyezte meg.
Az ember hajtóereje szerinte a kíváncsiság: amikor kimegy a folyópartra, nem tudja, mi van benne, és amikor elkezdenek „kijönni a tárgyak”, a kíváncsiság kielégül, a kíváncsi ember pedig valamennyire megnyugszik; egy kellemes kültéri hobbi tehát.
Kovács Erik nagyon szeret például rálelni régebbi hadi felszerelésekre, bajonettre, sisakra, gránátvető csövekre, ezeket végül meg is tarthatták, mivel nem fegyveralkatrésznek minősültek. Volt még ágyúcső, de régi kovácsolt eszközök, szögek; utóbbiaknál az az érdekes, hogy ezeket a szögeket valaki annak idején egyesével készítette el, de ugyanígy van a patkóval is.
Végül elmondta: rengeteg szemét van a vizekben, elképzelhetetlen mennyiségű, ami most ki is bukik, alkalmanként több száz kilónyit is ki lehet emelni a vízből. Korábban félévente horgásztak ki ennyit.
Sokakat lázba hoz
A hobbit ma 15-20 ezer ember űzi rendszeresen, havi elfoglaltságként. Most a számuk Kovács Erik szerint mintha kicsit emelkedne.
Ennek a hobbinak szerinte nem lesz vége, mivel
Némi központi szabályozás Kovács Erik szerint jó lenne, főként épp a sok hulladék miatt. A dilemma a tulajdonjog körül van: amíg a vízben van, senkié, de amint egy mágneshorgász kifogja, az övé. Arra kellene szabály, hogy mindenkinek kötelező legyen elvinni, amit talált, vagy legyen lehetőség bejelenteni, és akkor ezeket a kiemelt hulladékokat elvihetnék.
„Most például a Margit híd lábánál egy másfél-két tonnás kupac van. Megértem, hogy nem tudták fölcipelni a dídra, onnan el egy kocsihoz, az 3-400 méter, két tonnányit nem lehet így elvinni, de az is rossz, hogy ott marad. Úgyhogy erre kéne valami központi szabályozás, hogy ezeket a hulladékokat hogy lehet könnyen és gyorsan elszállíttatni” – zárta szavait Kovács Erik az InfoRádióban.
A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
