A ma korszellemet meghatározó migráció témakörében kevés olyan alkalom van, amikor globális szinten is őszintén beszél valaki erről a kérdésről. És azokról a tényekről, amikről a mi térségünkben nem is ejtünk szót, hisz olyan távolinak tűnnek, emiatt nem a mi problémánk – gondolják sokan. Pedig látnunk kell, a nyugati társadalmakat letaroló migrációs hadművelet minket sem fog érintetlenül hagyni. Azok a borzalmak, amiket elszenved az ottani lakosság, hamarosan meg fog jelenni Budapesten éppen úgy, mint Nagyváradon, Temesváron, Kolozsváron, Brassóban vagy épp Marosvásárhelyen. Persze ehhez politikai változás is kell, de jól láthatóan ennek megvalósulásáért gőzerővel küzd a globális háttérhatalom és annak helyi zsoldosserege.
A bevándorlás aktuális kérdéséről újabb könyvet írt Ayaan Hirsi Ali, aki maga is migrációs háttérrel rendelkezik. Korábban országgyűlési képviselő volt, egyébként pedig Naill Ferguson, a világ egyik legismertebb történészének a felesége. Ayaan Hirsi Ali nemrég terjedelmes interjút adott az nrc.nl holland lapnak, amit az Erdély.ma önkéntes hollandiai munkatársa teljes terjedelmében lefordított.
Ayaan Hirsi Ali 1969-ben született a szomáliai Mogadishuban. 1992-ben kényszerházasság elől menekült el hazájából. 1998-ban Hollandiában telepedett le. Politikatudományt tanult a Leideni Egyetemen. 2003 és 2006 között a “VVD” (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) képviseletében a holland parlament alsóházának volt tagja. Nemrég jelent meg ötödik könyve, a “Préda”.
A 2001. szeptember 11.-i támadások után Hirsi Ali megingott (muszlim) vallásos meggyőződésében. 2004-ben Theo van Gogh-al (1957-2004, holland rendező, színész, forgatókönyvíró, rovatvezető, televíziós műsorvezető) együtt készítették el a “Submission” (Alárendeltség) című iszlámkritikus filmet, amiért Van Gogh-ot Mohammed Bouyeri, marokkói származású holland állampolgár 2004. november 2.-án a nyílt utcán először fegyverrel lelőtte, majd késsel többször megszúrta). Azóta Hirsi Ali személyes biztonságára folyamatosan ügyelni kell, ha Hollandiában tartózkodik.
Az Egyesült Államokban Hirsi Ali már több politikai tanácsadó szervezet tagja volt, mint például az American Enterprise Institute, vagy a Harvard Kennedy iskola. Jelenleg az amerikai Hoover Intézetben dolgozik, amely a Stanford Egyetemmel áll kapcsolatban. Korábban megjelent könyvei a “Ketters” (Eretnekek, 2015) és a “Mijn Vrijheid” (Szabadságom, 2006). 2011-ben feleségül ment Niall Ferguson brit történészhez, akivel két fiuk született.
Több mint tizennégy év telt el azóta, hogy Ayaan Hirsi Ali (51) tizenöt évig tartó viharos hollandiai tartózkodása után elhagyta az országot. Holland nyelvtudása közben erősen megkopott és az angolul folyó beszélgetés közben csak itt-ott bukkan fel egy-egy holland kifejezés.
Hirsi Ali a holland politikai élet meghatározó alakja volt. Tartózkodási engedélye körüli visszásságok miatt parlamenti tagságát 2006-ban megszüntették, ami zavargásokkal is járt. Többek között ez is vezetett a második Balkenende-kormány bukásához. Hirsi Ali azóta az Egyesült Államokban él, Hollandiában már szinte nem is hallani róla.
Ő viszont továbbra is nagy érdeklődéssel követi a holland politikát, amint az újonnan megjelent könyvével kapcsolatos beszélgetések során sem rejt véka alá. Szóba kerül a “PVV” (Partij voor de Vrijheid, Szabadságpárt) vezetője, Geert Wilders, akivel annak idején egy frakcióban dolgozott, és az “FVD” (Forum voor Democratie, Fórum a Demokráciáért párt) vezetője, Thierry Baudet.
Hirsi Ali jelenleg Kaliforniában él, ahol a Stanford Egyetem Hoover Intézetének tudományos munkatársaként dolgozik. Tartózkodási helye, csakúgy mint annak idején Hollandiában, titkos. Az interjú alatt is csak náthás Hirsi Ali látható két réteg takaróba burkolódzva egy pislákoló kandallóval a háttérben.
A Préda c. könyvében ír a „tömeges migrációról, szexuális erőszakról és a nők jogairól Európában” – ezekkel a témákkal hívta fel magára a figyelmet hollandiai szerepvállalása során is. Állítása szerint Európában a nők egyre inkább válnak szexuális zaklatások és erőszak áldozataivá, ami elsősorban a muszlim országokból származó férfiak bevándorlásának következménye. Hirsi Ali leírja, hogy őt magát 1992-ben gyakran zaklatták a menedékkérők központjában Lunterenben (Hollandia). Amikor például kerékpározni akart, egy férfi “azt ordította oda neki, hogy szégyen egy szomáliai nőnek biciklizni, mert akkor szét kell tennie a lábát, ami nem jelent mást mint hogy szexre megkapható.”
Könyve mindenekelőtt a felvilágosult nyugati demokráciák figyelemfelkeltésre szolgál, amely túl keveset foglalkozik a kérdéssel. Ebből a helyzetből a nyugat-európai országokban főleg a jobboldali populista pártok profitálnak – mondja. “Tisztában vagyok azzal, hogy általánosítok” – írja . “De egyes bevándorlók komoly viselkedés- és gondolkodásmódbeli problémát hoznak magukkal.” A “Préda” c. könyvet lealacsonyító jelzőkkel minősítette a The New York Times, a kritikus elfogultsággal vádolja Hirsi Alit.
– Könyvében azt állítja, hogy úgy általában a nagyarányú bevándorlás az, ami a szexuális erőszakok számának növekedéséhez vezet. Ennek ellenére Ön kifejezetten a muszlim országokból érkező bevándorlókra összpontosít. Miért?
– Ha ugyanennyi migráns érkezne pl. Kubából, Kolumbiából vagy Argentínából, akkor is megjelenne valószínűleg a szexuális zaklatás problémája, de akkor probléma teljesen más szintjéről beszélnénk. A legtöbb migráns Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezik Európába, különösen azokból az országokból, ahol a többségi társadalom muszlim. Azt is fontos megemlíteni, hogy általában fiatalkorú férfiakról beszélünk. Ennek viszont politikai vetülete is van. A kudarcba fulladt integráció miatt számos európai országban jelennek meg politikai iszlamista szervezetek, amelyek nem az integrációt és nem is a társadalom értékeit hirdetik.
– Az egyetlen konkrét esetben, amelyet a könyvében felhoz a migráció és a szexuális erőszak közötti kapcsolatra, sem található kifejezett ok-okozati összefüggés. Hogyan jut mégis arra a következtetésre, hogy a kettő között mégis összefüggés található?
– Nos, én megpróbálok óvatos következtetéseket levonni. Bár én látok összefüggést, mégis azt mondom, először járjuk alaposan körbe a témát. Könyvem elkészítéséhez több kormányzati szervtől kértem adatot. Ezeket néha megkaptam, de sokszor csak azt válaszolták, hogy: “Mi nem gyűjtjük emberek etnikai vagy vallási hovatartozásával kapcsolatos adatait.” Ennek legfőbb oka a második világháború. És vannak olyan országok is, amelyek látják az ok-okozati összefüggést, de eltitkolják – ezt nekem olyan magas rangú tisztviselők mondták, akik nevüket ezen állítás mellé nem merik vállalni. Vagy a “migránsok” mint fogalom meghatározásával bűvészkednek, vagy a migrációval kapcsolatos kifejezéseket torzítják el, ezzel is zűrzavart okozva a fejekben. Játszanak. Nem velem, hanem saját országuk lakosaival.
– Most melyik országra gondol? Hollandiára?
– A fent említett példát konkrétan Németországból hoztam.
– Összeesküvésnek hangzik.
– Pedig nem az. Nevük elhallgatását kérő tisztviselők azt mondták nekem: nem akarunk a nyilvánosságban olyan benyomást kelteni, hogy a férfi migránsok szexuális bűncselekményeket követnek el. Így pedig csak kerülgetjük a forró kasát, ahelyett, hogy 5-ről a 6-ra lépnénk.
– Ez lenne a liberális demokrácia gyengesége, erről ír a könyvében?
– Kényes kérdésekről – mint a volt gyarmatokról érkező migránsok és a gyarmatosítás következményeivel való megbékélés – nagyon nehéz ma vitát folytatni. Emellett kiemelkedő értelmiségiek állítják azt, hogy: “Ne erőltessük saját értékeinkéit a migránsokra.” Ez szerintem helytelen, és csak fokozza a társadalmi kirekesztésüket.
– Miért?
– A legtöbb sikeres migráns átveszi és magáénak vallja a társadalom meghatározó értékeit. Ez mindenhol így van. Hogy kirekesztenek-e, vagy hogy te zárod magad a társadalmon kívülre, egyre megy. Ha veszed a fáradtságot és holland televíziót nézel, újságot olvasol, megtanulod a nyelvet, kibővítheted a közösségi rendszered, egyre feljebb léphetsz a karrierlétrán és jobb iskolába járathatod a gyermekeid. A multikulturalizmus lehetővé teszi az emberek számára saját értékeik megtartását, de ha nem alkalmazkodnak a többségi társadalomhoz, akkor lemaradnak.
– Nem tartozik az egyén szabadságához – amelyet Ön oly nagyra értékel – hogy megtarthassa saját kultúráját is?
– Visszakérdezek, nem tartozik az egyén szabadsághoz ugyan úgy a munkanélküliség, az iskolakerülés, a visszaeső bűnözés, vagy a fiatal nők zaklatása? Ha egy jóléti államban sikertelen vagy, vagy ha az értékfelfogásodon nem tudsz alakítani, akkor a szabadságod árát mások fizetik meg helyetted.
– A könyvében a menekültügyi politika drasztikus átalakítása mellett érvel. Hogy nézne ki ez a valóságban?
– Olyan befogadási kritériumokat kell kidolgoznunk, ami annak megvizsgálására szolgálnak, hogy egy migráns sikeres lehet-e Európában vagy sem. Ez egy mindenki számára előnyös eljárás. Természetesen ez alól kivételt kell képezzenek a kiszolgáltatott helyzetűek, mint a nők és gyermekek. Érkezésük után mindenkit egy arra a célra kialakított integrációs iskolába kell küldeni, ami elvégzésé után oklevelet kapnak, amellyel munkát kereshetnek vagy tovább tanulhatnak.
Ezzel egyetemben a világ vezetőinek megoldást kell találniuk a polgárháborús helyzetek csillapítására, valódi segítséget vinni az élelmiszerhiány és az éghajlati változások miatt létrejött áldozatok milliói számára, életkörülményeik és politikai helyzetük megjavítása érdekében. Ezzel is elősegítve, hogy az emberek a saját hazájukban maradhassanak. Ez lenne az igazi kormányzás.
– Hogyan határozhatja meg előre bárki, hogy melyik migráns lesz sikeres?
– Vannak olyan országok, ahol már kidolgozták erre a kritériumokat, például Ausztrália. Persze soha nem lehetünk teljesen biztosak a kimenetben. Ezért kell az integrációs folyamat végére egy visszaküldési részt beépíteni: Te megpróbáltad, mi is megpróbáltuk, ha a beilleszkedésed mégis sikertelen, akkor egy olyan személy helyét foglalod, aki beilleszkedhetne, tehát mehetsz haza.
– Hollandiában a régi pártja, a VVD (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) már tíz éve hatalmon van. Mit gondol, jól kezelték a bevándorlást?
– Már akkor is foglalkoztunk ezzel a témával, amikor még ott voltam. A PvdA (Munkáspárt) szellemi vezetőivel is együttműködve írtam egy tervet. Közös álláspontot képviselő, működőképes terv volt, ami magában foglalta az integráció és a szegregáció megfelelő eljárásait is. A polgári szabadságjogok védelmére hivatkozva akkor ezt elutasították. Nézd meg mit történik most, kijárási tilalom van és minden zárva. Ezt az érvet ma már nem lehetne komolyan venni.
– Geert Wilders a PVV (Szabadságpárt) választási programjában javasolja az iszlám iskolák és a Korán tiltását. Egyetért ezzel?
– Nem. Ez nem egy működőképes elgondolás. Ha csak szlogenek szintjén beszélünk, elveszítjük az embereket magunk mögül. Sikeresebb lenne, ha elgondolásait olyan rendszerben fogalmazná meg, mint Macron. Macron nem a mecsetek bezárásáról beszél, hanem vegyes iskolákról, Franciaország értekéiről. Valódi cselekvést fogalmaz meg.
– Azt írja, hogy egy működőképes muszlim bevándorlási politika hiánya a populisták malmára hajtja a vizet. Trump kinevezését is ennek tükrében látja?
– Az Egyesült Államokban a muszlim kisebbség valóban kisebbség, nem elég nagy ahhoz, hogy politikai befolyással rendelkezzen. Obama elnöksége alatt sok amerikai elhagyatottnak érezte magát. Míg Trump az emberek nyelvén beszélt, megígérve az “establishment” vagyis az intézményi rendszer megtisztítását, addig ellenfele [Hillary Clinton] a Trump rajongókat becsmérelte, az elszontyorodottak gyülekezetéhez hasonlította. Donald Trump volt a legnagyobb protest szavazat begyűjtő jelölt, akit életemben valaha láttam.
– Mit gondolt Trump, túlnyomórészt muszlim országokból származó személyek beutazási tilalmáról?
– Egyetértettem a gondolattal. Jelöltként is azt mondta, ideje felvenni a harcot a radikális iszlám ideológiájával. Sajnos az elnökként eltöltött négy éve alatt nem láttam senkit, aki ezt meg is cselekedte volna.
– Mit gondol Joe Bidenről? Júniusban még azt mondta, hogy a Korán egy olyan szakaszát olvasta fel Biden, amely azt a benyomást kelti, hogy a saría törvényt akarja bevezetni.
– Igen, tette ezt anélkül, hogy észrevette volna. Szerintem már azt sem tudja, mit evett ebédre. El tudom képzelni, hogy az emberek majd vastagon kihasználják.
– Mit vár az elnökségétől?
– A szenátus szinte egyenletesen oszlik meg a republikánusok és a demokraták között, a képviselőház pedig majdnem ugyanígy. Biden feladata most a Trump szavazók megszólítsa lesz és az, hogy ne jellemezze őket olyanoknak, mint akik a tíz körmükkel kapaszkodnak fegyvereikhez és Bibliájukhoz. Ugyanakkor a demokratikus pártban a baloldali szélsőség dominál. Biden, Bernie támogatóinak köszönhetően nyerhetett, így őket is meg kell jutalmaznia. A kérdés, hogy Biden képes lesz-e a baloldal vonzásának ellenállni.
Amikor Hirsi Ali elkezd az amerikai politikáról beszélni, fesztelenné válik, viccelődik, nevet, kifejti kétségeit. Amikor az iszlámról és a migrációról beszél, harciasabbnak tűnik és konfrontatív nyelvet használ. Igaz, amit régi barátja, Jessica Durlacher mondott róla a múlt hónapban a Volkskrantban? – Hirsi Alinak küldetése van. Látszik rajta. A derűsség viszont már nem látszik rajta, a televíziós felvételein ez jól megfigyelhető. A „boldog kisugárzás”, ami egykor jellemezte, most inkább kelti a „kissé fáradt” ember érzését. Hiába, a csata felemészti az embert.”
Durlacher nemrég jelentette meg a “De Stem” (A hang) című regényét, ami részben Hirsi Ali hollandiai tevékenységével foglalkozik. Hirsi Ali: „Még nem olvastam, de a könyv már úton van – Jessica küldött nekem egy példányt. Micsoda megtiszteltetés!”
A könyvben Amal a főszereplő, akit Önről mintáztak, egy határozott, világos céllal rendelkező karakter, aki opportunista és manipulatív is egyben.
Amal, egy könyvben szereplő történethez kitalált figura. Az ilyen karakterek mindig érdekesebbek, mint a valódi emberek, nem? Nem hiszem, hogy ilyen értelemben írna rólam.
Durlacher ezt egy a Volkskrant-nak adott interjúban is megismételte.
(Hirsi Ali Nevet.) Jessicára és Leonra úgy emlékszem, mint két nagyon kedves barátra. Kapcsolatban vagyunk most is és már az újra találkozásunkat tervezgetjük.
– Igaz, amit Önről mond, hogy a harcban megfáradt?
– Mostanában nem veszek részt semmilyen csatában. Ha fáradtnak tűnők, az inkább tudható be a két életerős kisfiamnak, akik kimerítenek. Aki egy hároméves gyermeket nevel tudja, hogy az ember nem sétál egész nap valami nagy mosollyal az arcán.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
