Tizennégy, az 1956-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásban aktívan közreműködő állambiztonsági főtiszt életpályájáról jelentetett meg kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – hangzott el az M1 aktuális csatornán kedden.
A szerző – abtl.hu
Krahulcsán Zsolt, a Pártállambiztonság – Arcképek Kádár titkosszolgálatából című könyv szerzője, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa a műsorban elmondta: a portrékból kiderül, kik voltak, honnan érkeztek és miként lettek a pártállami gépezet működtetői a szereplők.
Azt mondta, több hasonlóság is van az életutakban, például sokan az államvédelmi korszakban szocializálódtak, vagy a pártban vagy a belügyben kezdték pályafutásukat, pártiskolát végeztek, jellemzően kifejezetten alacsony volt az iskolázottságuk, egy-két állambiztonsági iskolát végeztek, és 1956 novemberétől aktívan részt vettek a forradalom leverésében. Az életutak alapján a szereplők 1957 közepe, vége felé – a hatalom stabilizálódásával – kerültek egyéb pozícióba az állambiztonságon belül vagy a párt más szerveinél.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a kommunista diktatúra hálózatairól beszélnek, mindig az ügynökökre gondolnak, pedig legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb az egész rendszert működtető hálózat és vezetőik feltérképezése.
Hozzátette: újra és újra felmerül az állambiztonsági múlt feltárása, de az igazi feltárás – szavai szerint – az ilyen könyvekkel, alapos és hiteles történészi szakmunkákkal valósul meg.
A kötetről szólva elmondta, izgalmas kérdés, hogyan lehet valójában sokszor fedésben folytatott életpályákat rekonstruálni. Mint mondta, a kötetben szerepelnek „emblematikus” személyek, mint például Horváth József (III/III-as csoportfőnök), Harangozó Szilveszter (állambiztonsági miniszterhelyettes) vagy Rajnai Sándor (a külföldi hírszerzéssel foglalkozó III/I-es csoportfőnökség vezetője).
A könyv szerzője és a NEB elnöke vendége volt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is. Földváryné Kiss Réka ott arról beszélt: a források rendkívül hiányosak voltak, sokszor torzítottak, ezért volt nehéz dolga a szerzőnek a hiteles történetek rekonstruálásánál. Hozzátette: a kötet címe mutatja, hogy az állambiztonsági múlt feltárása a pártállam egészén belül értelmezhető.
A kötet
Krahulcsán Zsolt pedig elmondta, a 14 ember kiválasztásánál a legfontosabb szempontként érvényesült, hogy valamennyien az 1956-os forradalom utáni megtorlás kulcsszereplői voltak. A feldolgozott életrajzok lefedik a kádári állambiztonság legfontosabb területeit, így például a hírszerzést, a belső elhárítást és a kémelhárítást.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
