Két katonatisztet elbocsátott, hármat pedig megrovásban részesített az izraeli hadsereg, miután kiadta a World Central Kitchen élelmezési segélyszervezet hét önkéntesének halálával végződő légicsapás vizsgálatának megállapításait. A komoly nemzetközi felháborodást kiváltó gázai támadást súlyos hibának minősítették, ami téves azonosításból fakadt.
Izrael pénteken azt is bejelentette, hogy két új humanitárius útvonalat nyitnak meg a Gázai övezetbe, ami Joe Biden amerikai elnök egyik elvárása lehetett a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során. Ezen Izrael legfontosabb szövetségeseként és fegyverszállítójaként Biden arról beszélt, hogy elfogadhatatlan a segélymunkások elleni támadás és a humanitárius helyzet, és több lap értékelése szerint ultimátummal felérve jelezte, hogy az Egyesült Államok Gázával kapcsolatos politikáját a következő izraeli lépések határozzák majd meg.
Az északi Erez átkelő tervezett megnyitása és az asdódi kikötőbe érkező több segélyszállítmány ellenére azonban a konvojt ért támadás után számos segélyszervezet átmenetileg felfüggesztette a tevékenységét az övezetben, és a WCK továbbra is független vizsgálatot szorgalmaz. Sokan az önkéntesek biztonságát szavatoló lépéseket sürgetnek, és több nemzetközi szereplő is átfogóbb változtatásokat vár az izraeli vezetéstől.
A túlélők átszálltak egy másik kocsiba, de azt is kilőtték
A jótékonysági szervezet szerint a hétfőn légicsapások célpontjává vált konvojuk három autóból állt, melyek közül kettő páncélozott volt. A kocsikon szerepelt a WCK megkülönböztető logója is. A konvoj a szervezet szerint több mint 100 tonna élelmiszert vitt a Gáza középső részén található Deir al-Balah egyik raktárába. A WCK szerint a konvoj útvonalát előre egyeztették az Izraeli Védelmi Erőkkel (IDF), a hadsereg koordinálta a mozgásukat. A konvoj már a WCK tengerparthoz közeli központjához indult visszafelé, amikor Deir al-Balah közelében csapás érte az autókat.
A BBC Verify oknyomozói a műholdak és a helyszínen készült képek alapján próbálták összerakni, hogy pontosan hogyan is történhetett a támadás. A műholdképek alapján azonosították a három kocsi tartózkodási helyét, a távolságok is arra utaltak, hogy egynél több csapás érte a járműveket. Az egyik súlyosan megrongálódott Toyota Hilux egy magányos pálmafa mellett állt, épületek közelében, egy másik WCK-logós Toyota tetején egy lyuk tátongott. A harmadik Toyota, ami nem páncélozott volt, szinte teljesen kiégett, csak a motorháztető maradt meg belőle. Ez a harmadik kocsi nagyjából 1,6 km-re délre volt a második járműtől, és 2,5 km-re az elsőtől.
„Célzott csapás volt. Megpróbálták néhányukat megmenteni, és a másik autóba ültették be őket. De azt a kocsit is találat érte” – mondta a BBC-nek egy helyi lakos, aki azt mondta, hogy szemtanúja volt a támadásoknak. A BBC Verify több fegyverszakértőnek is megmutatta a csapásról készült fotókat. A helyszínen nem látszanak rakéta- vagy bombadarabok, de a szakemberek meg tudták vizsgálni a járművek sérüléseit.
Chris Cobb-Smith, a brit hadsereg egykori tisztje és volt ENSZ-szakértő szerint a támadást valószínűleg drónnal indított Spike rakéták okozták. A Spike egy izraeli fejlesztésű páncéltörő rakéta, amit általában harckocsik és más páncélozott járművek ellen használnak. Justin Crump, a brit hadsereg egykori tisztje egyetértett azzal, hogy drónnal célozhatták a kocsikat, a csapást pedig rakéta okozta, nem bomba vagy aknavető.
A segélyszervezet április 1-jén este közzétette az áldozatok holttestéről készült képeket, közülük legalább hárman WCK-logóval ellátott golyóálló mellényt viseltek. A segélyszervezet munkatársai azonosították az egy nőt és hat férfit. Hárman brit állampolgárok voltak, a többiek ausztrál, lengyel, amerikai–kanadai és palesztin önkéntesek voltak a World Central Kitchennél. Az élelmezési segélyszervezetet egy José Andrés nevű amerikai–spanyol séf alapította a 2010-es haiti földrengés után.
A WCK 14 éve biztosítja az élelmiszerellátást természeti katasztrófák és erőszakos konfliktusok által sújtott helyeken, például Venezuelában és Ukrajnában is. Az orosz–ukrán háborúban hét munkatársukat veszítették el. A WCK a BBC szerint október óta a Gázai övezetbe is szállított 1700 teherautónyi segélyt az Egyiptomnál lévő rafahi átkelőn keresztül, emellett 68 közösségi konyhát üzemeltet, és fél év alatt 42 millió adagnyi ételt osztott ki a súlyos humanitárius válsággal szembenéző civileknek. Ahogy egyre súlyosbodott a helyzet az övezetben, úgy lett nehezebb a WCK dolga is, ugyanakkor nemrég jelentették be, hogy két hajójuk érkezik Gáza északi részéhez, 400 tonna élelmiszersegély várt kiosztásra.
Komoly nemzetközi felháborodás lett
„Ez nemcsak a WCK elleni, hanem a humanitárius szervezetek elleni támadás, amelyek a legsúlyosabb helyzetekben vannak jelen, amikor az élelmiszert háborús fegyverként használják fel. Ez megbocsáthatatlan” – állt a World Central Kitchen vezérigazgatója, Erin Gore hét eleji közleményében. „Ha nem az IDF-fel összehangoltan dolgoznánk, akkor sem támadhat civileket és humanitárius segítőket egyetlen demokratikus ország és egyetlen hadsereg sem” – mondta Andrés is, aki szerint autóról autóra célozták a konvojukat, és már akkor független vizsgálatot követelt. Ő is arról beszélt, hogy először az első autót támadták, utána a munkatársai közül voltak, akik át tudtak szállni egy másikba, de azt is csapás érte.
A történtek után Netanjahu bejelentette, hogy az izraeli hadsereg valóban lőtte a konvojt. „Sajnos az elmúlt 24 órában történt egy tragikus eset: erőink véletlenül ártatlan embereket találtak el a Gázai övezetben. Háborúban előfordul ilyen. Mi a legvégsőkig ellenőrizzük, hogy kiderüljön, mi történt, kapcsolatban állunk a kormányokkal, és mindent megteszünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg”. Jichák Hercog izraeli elnök is bocsánatot kért a halálesetekért. Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök jelezte, hogy a téves azonosítás eredményeként végrehajtott csapás súlyos hiba volt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy „a legmagasabb szinten” vizsgálja ki az incidenst, hogy feltárják a történtek körülményeit.
„Izraelnek sürgősen magyarázatot kell adnia arra, hogyan történt ez, és jelentős változtatásokat kell végrehajtania a segélyszervezetek dolgozóinak biztonsága érdekében” – mondta David Cameron külügyminiszter, és a brit kormány bekérette az izraeli nagykövetet is. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint Izraelnek kártérítést kell fizetnie a lengyel önkéntes családjának, és külön diplomáciai vihar alakult ki a varsói izraeli nagykövet kijelentései miatt. Az ausztrál és a kanadai miniszterelnök mellett olyan országok vezetői is megszólaltak, akiknek állampolgára nem halt meg a segélykonvojban, többek között Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke is elfogadhatatlannak és elégtelennek nevezte Netanjahu kijelentését.
Addigi legkeményebb hangvételű bírálatát fogalmazta meg a Hamász október 7-i támadása után indított, a Hamász felszámolását célzó gázai offenzíva óta Joe Biden amerikai elnök. Biden azt mondta, felháborította a segélymunkások halála, és gyors vizsgálatot követelt. „Ez a konfliktus az egyik legrosszabb az utóbbi időkben abból a szempontból, hogy hány segélymunkást öltek meg” – mondta. „Ez az egyik fő oka annak, hogy a humanitárius segélyek szétosztása Gázában olyan nehéz – mert Izrael nem tett eleget a segélymunkások védelmében, akik megpróbálták eljuttatni a civileknek a szükséges segítséget. Izrael szintén nem tett eleget a civilek védelmében” – mondta.
Ezek után beszélt egymással telefonon Biden és Netanjahu csütörtökön. Ezen az amerikai elnök a Fehér Ház szerint hangsúlyozta, hogy a segélymunkásokat érő csapások és az általános humanitárius helyzet Gázában elfogadhatatlan. Mielőbbi konkrét lépéseket sürgetett, és jelezte azt is, hogy az Egyesült Államok Gázával kapcsolatos politikáját az fogja meghatározni, ahogy Izrael azonnali fellépését értékelik. Netanjahu egy amerikai forrás szerint azt ígérte Bidennek, hogy javítani fogják a non-profit szervezetek mozgásának követését az övezetben, új átkelőket nyitnak meg a humanitárius segélyeknek, és lépéseket tesznek, hogy korlátozzák a civileket ért veszélyeket.
„Izrael nem a Hamász. Izrael egy demokrácia, a Hamász egy terrorszervezet. És a demokráciák a legmagasabb értéket tulajdonítják az emberi életnek – minden emberi életnek” – jelentette ki a CNN szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Arra is utalt, hogy a WCK elleni csapás nem az első alkalom volt, hogy Izrael segélymunkások haláláért volt felelős a konfliktusban. „De ennek kell lennie az utolsónak” – mondta.
Két tisztet elbocsátottak, három megrovást kapott
Az IDF pénteken nyilvánosságra hozta az elsődleges megállapításait a segélymunkások konvoját ért támadás kivizsgálása alapján. A Times of Israel szerint ezt egy független katonai szerv végezte el, amely az ehhez hasonló ügyek kivizsgálásáért felelős.
Az izraeli hadsereg szerint a vizsgálat a segélykonvoj elleni csapást súlyos hibának minősítette, amely téves azonosításból, döntéshozatali hibákból fakadt, és a támadás megsértette az IDF szabványos műveleti eljárásait, ezeknek „nem lett volna szabad megtörténniük”. Az incidens megelőzhető lett volna, ugyanakkor az IDF szerint azok, akik jóváhagyták a támadást, meg voltak győződve arról, hogy a Hamász fegyveres ügynökeit támadják, nem pedig a WCK tagjait.
A CNN összefoglalója alapján az egyik segélyszállító teherautón az egyik tiszt egy fegyverest azonosított, majd később egy másikat is. Miután a WCK három autója elindult a raktártól, tévesen azt feltételezte, hogy ezeken fegyveresek vannak és a Hamász terroristái. Egy őrnagy a szemcsés drónkamerás felvételekből úgy vette ki, hogy valakinél fegyver van. Erről később azt mondták, a feltételezések szerint valójában egy táska lehetett.
A Guardian szerint a tisztek nem olvasták el az üzeneteket, amikben figyelmeztették őket, hogy nem a teherautók, hanem más kocsik viszik vissza a raktártól a tengerhez a segélyszervezet munkatársait. A három, jelzéssel ellátott autót így nem a szervezethez tartozóként azonosították. Az őrnagy jelentése alapján egy ezredese jóváhagyta a konvojra mért csapásokat.
Az egyik szóvivő azt is megerősítette, hogy több segélymunkás túlélte az első járművet ért találatot, és a konvoj más járműveibe menekült, mielőtt azokat is légicsapás érte volna. A szóvivő szerint a megfigyelő drónok kezelői éjszaka nem észlelték a WCK logóját a járműveken, ezért azt javasolják, hogy lássák el hőkamerás jelzéssel is a segélyszervezetek járműveit, hogy ezzel is elkerüljék a hasonló eseteket.
A Washington Post azt írta, hogy az IDF szerint három műveleti szabály is sérült: a hivatalos koordinációs tervet nem kommunikálták megfelelően minden szinten; a légi csapások célpontjait egy fegyveresnek nézett ember alapján erősítették meg, ami nem lett volna elég; és a támadás folytatódott egyik járműről egy másikra, amikor az operátor látta, hogy emberek elszaladnak az első járműtől a találat után.
A segélymunkásokat ért légicsapások miatt egy ezredest és egy őrnagyot elbocsátottak, három másik katonai vezető pedig megrovásban részesült.
„Mély fájdalmunkat fejezzük ki a veszteség miatt, és osztozunk a családok és a WCK szervezet gyászában” – írta az IDF, elismerve, hogy a nemzetközi segélyszervezetek létfontosságú humanitárius tevékenységet látnak el. „Ez egy tragédia. Egy súlyos történés, amelyért mi vagyunk a felelősek, és nem lett volna szabad megtörténnie. Gondoskodni fogunk arról, hogy ez ne forduljon elő még egyszer” – mondta a hadsereg szóvivője, Daniel Hagari újságíróknak.
A BBC szerint többen azt várják Izraeltől, hogy tegye nyilvánossá a teljes jelentést a vizsgálatáról. Az IDF vizsgálatából további részleteket mutattak meg újságíróknak egy zárt körű tájékoztatón, ezen volt egy videófelvétel is, amin Izrael szerint egy feltehetően Hamász-fegyveres látható egy teherautón. Hagari azt mondta, hogy átlátható módon nyilvánosságra fogják hozni a megállapításokat, miután azokat teljes terjedelmükben bemutatták a WCK-nak és azoknak az országoknak, amelyek állampolgárai meghaltak a légi csapásokban.
Ugyanakkor a pénteken bejelentett lépéseket az izraeli kormánykoalíción belülről bírálat is érte. Netanjahu koalíciós partnere, Itamar Ben-Gvir szélsőjobbos nemzetbiztonsági miniszter kritizálta a két katonatiszt elbocsátását, szerinte ez a katonák cserben hagyása egy háború közepén, és olyan súlyos hiba, ami gyengeséget sugároz.
Az USA vizsgálja a megállapításokat, a WCK független vizsgálatot is akar
A jelentésre a World Central Kitchen közleményében úgy reagált, hogy az izraeli hadsereg nem tudja hitelesen kivizsgálni saját hibáját, és továbbra is egy független bizottság létrehozását is követelik. A WCK a katonák elbocsátását fontos lépésnek nevezte, de szerintük „rendszerszintű változtatás nélkül további katonai hibák, bocsánatkérések és gyászoló családok lehetnek”.
A jelentést egy első lépésként üdvözlő Andrés szerint nem elég megpróbálni elkerülni segélymunkások további halálát, minden civilt meg kell védeni, minden ártatlan embernek Gázában élelemhez kell jutnia és biztonságban kell lennie, és minden túszt el kell engedni. A segélyszervezet vezérigazgatója, Gore pedig jelezte, hogy Izraeltől konkrét lépéseket várnak az önkéntesek biztonságának szavatolásához, egyelőre pedig nem kezdik újra a munkát az övezetben, ahogy számos másik szervezet sem.
Noha van egy lefektetett koordinációs rendszer, de amerikai tisztviselők a napokban azt is hangsúlyozták, hogy a segélymunkásokat ért támadás nem egyedi eset volt. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete, az UNRWA szerint február elején az ő egyik konvojukat is találat érte, akkor nem voltak áldozatok, de az ENSZ felfüggesztette az északi területeken közlekedő segélykonvojait. Az Unicef egyik szóvivője szerint Gáza most egyike a legveszélyesebb helyeknek a segélymunkások számára.
António Guterres ENSZ-főtitkár is azt mondta, nem az a probléma lényege, ki hibázott, hanem „azok a katonai eljárásmódok, amelyek időről időre lehetőséget adnak ilyen hibákra.” Mint mondta, 196 segélymunkást öltek meg az elmúlt fél évben a Gázai övezetben, „tudni akarjuk, miért.” Szerinte ezeknek a hibáknak a kijavításához független vizsgálatok és lényegi változás kell. Guterres amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy források szerint az izraeli hadsereg mesterséges intelligenciát is használ célpontok azonosításához.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken jelezte, hogy az Egyesült Államok megkapta az izraeli jelentést, és azt nagyon alaposan áttanulmányozzák, és a következő napokban átbeszélik a megállapításait izraeli tisztviselőkkel és humanitárius szervezetekkel. Szerinte fontos, hogy Izrael teljes felelősséget vállal az incidensért, és lépéseket tett katonák felelősségre vonásáért, de olyan lépésekre is szükség van, amelyek biztosítják, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő.
Hasonlóan nyilatkozott David Cameron brit külügyminiszter: alaposan átnézik a megállapításokat, és a két katonatiszt menesztése egy fontos első lépés volt. „Ezeket a megállapításokat teljes terjedelmében közzé kell tenni, és egy teljesen független felülvizsgálatnak kell követnie a legnagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében” – írta az X-en.
Az ENSZ-ben Gilad Erdan, Izrael nagykövete sajnálatát fejezte ki a tragikus hibának nevezett légi csapások miatt, azt mondta, hogy a Hamász nemcsak minden áldozatért felelős Gázában, de a humanitárius helyzetért is. Riyad Mansour palesztin ENSZ-diplomata közben azzal vádolta Izraelt, hogy szándékosan célozta a segélymunkásokat, és a WCK munkatársainak megölése nem elszigetelt eset volt. Azt mondta, hogy „külföldiek halála kellett ahhoz”, hogy a nemzetközi közösség elismerje a gázai palesztinok szenvedését az elmúlt fél évben.
Több segélyszervezet egyelőre nem folytatja a munkáját
Izrael Netanjahu és Biden telefonhívása után azt is bejelentette, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása és az azt követő gázai izraeli offenzíva kezdete óta először megnyitják majd az övezet északi részén lévő Erez átkelőt, amelyen keresztül segély érkezhet a legsúlyosabb humanitárius helyzetben lévő északi részre. Izrael arra is ígéretet tett, hogy az övezethez közeli Asdód kikötőjén keresztül is több segély érkezik majd Gázába, emellett több szállítmányt engednek be Jordániából a Kerem Salom átkelőn keresztül délen.
Az ENSZ februári jelentése szerint Gázában legalább 576 ezer ember „egy lépésre van az éhínségtől”. A Világélelmezési Programot és az Egészségügyi Világszervezetet tömörítő szervezet (IPC) pedig márciusban arról számolt be, hogy 1,1 millió embert, Gáza lakosságának felét éhínség fenyegeti. A CNN-nek egy segélyszervezet alapítója azt mondta, hogy a humanitárius helyzet „elmondhatatlanul kilátástalan” a gázaiaknak. Miután önkénteseik kiszállnak a járműveikből, és az emberek látják, hogy segélyszervezettől jöttek, megrohanják őket, mivel annyira kevés jut nekik, és nem tudják, hogy mikor ér el hozzájuk újra segély, ezért kaotikus jelenetek alakulnak ki.
Az északi részről a lakosság nagy része délre menekült, az egyiptomi határnál lévő Rafah térségébe, de sokan maradtak ott, a legsúlyosabb humanitárius helyzet közepette is. Az északi területek segítése az Erez átkelőn keresztül könnyebbé válik, de így sem csak az okozhat majd nehézséget, hogy milyen súlyosan megrongálódott az infrastruktúra a gázai oldalon.
Az UNRWA-nak van a legnagyobb infrastrukturális előnye és beágyazottsága a környéken, sokáig ők voltak felelősek a legtöbb segély szétosztásáért és több menekülttábor működtetéséért. Az izraeli kormány szerint azonban a szervezetnek nincs helye a Gázai övezetben, és január végén lemondásra szólította fel Philippe Lazzarinit, az UNRWA vezetőjét, miután Izrael szerint bizonyíték van rá, hogy a szervezet 13 munkavállalójának köze lehetett az október 7-i támadásokhoz. A hírek hatására az ügynökség azonnal vizsgálatot indított, elbocsátotta az érintett dolgozókat. Az eset miatt sorra függesztették fel a szervezet támogatását országok, köztük az Egyesült Államok.
A nemzetközi feszültség kiéleződése mellett van egy másik fontos következménye a WCK konvoját érő légi csapásnak. Az UNRWA hátrébb kerülésével a WCK az övezetbe érkező élelmiszer-szállítmányok 13 százalékának elosztásáért felelt az utóbbi időben, de a történtek után azonnal leállította a tevékenységét a régióban, és nem ők az egyetlenek.
Egy másik jótékonysági szervezet, az American Near East Refugee Aid (Anera), amely szorosan együttműködött a WCK-val, szintén felfüggesztette tevékenységét Gázában. „Bár megértjük, hogy ez a felfüggesztés milyen súlyos következményekkel jár a palesztin lakosságra, a segélyszállítással összefüggő növekvő kockázatok nem hagynak más választást, mint hogy leállítsuk a műveleteket, amíg munkatársaink vissza nem nyerik a bizalmat” – írta közleményében az Anera. Egyelőre az a kérdés, hogy ezek a szervezetek mikor tudják folytatni a palesztin civileket segítő munkájukat.
(Telex nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
