A most elindult munka a Kvassay-zsilip vízutánpótlást biztosító fejlesztésével együtt közel 150 milliárd forint értékben tervez olyan beavatkozásokat, amelyek az európai szinten egyedülálló úszóláp, valamint a növény- és állatvilág sokszínűségének megőrzését, illetve a Duna-ág vízminőségének javítását, fürödhetővé tételét célozzák.
A következő két évben a Budapest Fejlesztési Központ és az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával uniós támogatású projekt indul a Ráckevei-Duna átalakítására. A szakemberek környezeti és vízminőségi vizsgálatokat végeznek, ezt követően határozzák meg a beavatkozások lehetséges irányait – erre egy ötpontos terv készült. A cél, hogy megőrizzék az európai szinten egyedülálló úszóláp, valamint a növény- és állatvilág sokszínűségét, javítsák a Duna-ág vízminőségét és fürödhetővé tegyék – derült ki egy szerdai sajtótájékoztatón.
Elkezdődött az előkészítés és a tervezés
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Facebook-oldalán azt írta: a közel 60 kilométer hosszúságú, sok százezer ember számára sportolást, pihenést és kikapcsolódást jelentő, valamint a Homokhátság vízellátási problémájára is megoldást jelentő Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág revitalizációjára nagy szükség van.
„Talán kevesen tudják, de bizonyos mellékágakat már a kiszáradás fenyeget, hiszen az év jelentős részében nem kapnak természetes vízutánpótlást a Nagy-Duna felől, mint ahogyan ez a Duna-ág sem, amelynek az átlagos vízmélysége még az 1950-es években is elérte a három és fél métert, miközben ma már csak alig másfél méter mélységben található benne víz” – emlékeztetett a szakember.
A munkáról Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára azt írta a Facebook-oldalán, hogy „a céljaink egyszerűek: olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. És maradjon meg a páratlan természeti környezet!”
Ennek jegyében
A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a Ráckevei-Duna sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Így viszont nagyon kevés az oxigén, ami nélkül nincs élet. Sok olyan szakasz van, ahol a vízfelület a növényzet miatt már nem is látható. A mellék- és holtágakba pedig inkább túlélőtúrákat érdemes szervezni, semmint kirándulást – írta Fürjes Balázs.
Itt található Európa második legnagyobb úszólápja, amely majdnem 8 (!) Margitszigetnyi területet ölel fel. „Az úszóláp egy különleges képződmény. Olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egyben egy komplett víztisztító-berendezés is. Kivonja a szerves anyagot a vízből, és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. Egyedülálló természeti kincs, fontos, hogy vigyázzunk rá!”
A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot.
A vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a folyóban. A Ráckevei-Dunaág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége alacsony, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz.
Öt dolgot terveznek
Mint a Miniszterelnökség munkatársa közölte, egy teljes körű tudományos felméréssel vágnak neki a munkának: vizsgálják a meder állapotát, hidrológiai, kémiai, ökológiai vizsgálatokat folytatnak.
Emellett
kikérik az érintettek véleményét: november 30-ig várják a javaslatokat a https://soroksariduna.hu címen.
A vizsgálatok eredményétől függően tervezik:
- a felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig.
- Iszapcsapda telepítését és
- a partfal rendbetételét a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között, hogy megelőzék az újraiszapolódást, és közelebb hozzák a folyót az emberekhez.
- A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldását – hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába.
- Fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert. Speciális vizes élőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvízelvezető rendszert – a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén.
Schneller Domonkos hozzáfűzte még, hogy reményeik szerint az évtized végére ez a folyószakasz a partjaival együtt Dél-Budapest, Csepel-sziget és a környező kisebb települések ékkövévé válhat.
Íme az érintett területek, illetve a témába vágó két Facebook-bejegyzés. A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
