A Magyar Atlanti Tanács közgyűlése egyhangú titkos szavazással Csóti Györgyöt, a MAT eddigi alelnökét, a szervezet egyik alapító tagját választotta meg új vezetőnek.
Csóti György felszólal a közgyűlésen
A Magyar Atlanti Tanács (MAT) megtartotta idei, tisztújító közgyűlését. A szervezetet 15 éve vezető Dr. Vizi E. Szilveszter professzor másirányú elfoglaltságai miatt lemondott pozíciójáról, ezért vált szükségessé a tisztújítás. A közgyűlés egyhangú titkos szavazással Csóti Györgyöt, a MAT eddigi alelnökét, a szervezet egyik alapító tagját választotta meg új vezetőnek. Csóti Györgyöt kérdezte a Gondola.
– Elnök úr, természetesen gratulálunk az Ön által felépített bizalomhoz, és kérdezzük: külügyminiszterünk szerint soha nem volt ilyen jó az USA-magyar kapcsolat, mint most; ez milyen lehetőséget nyit a Magyar Atlanti Tanács előtt?
– Ez az örvendetes tény semmiféle „lehetőséget” nem nyit a Magyar Atlanti Tanács előtt. Mi egy olyan, a napi pártpolitikától távol álló civil szervezet vagyunk, mely közügyet szolgál, nevezetesen a transzatlanti gondolat, másszóval az atlantizmus népszerűsítését hazánkban és részben az euroatlanti térségben. Ennek során szoros együttműködésben vagyunk – egy nemzetközi szervezeten, az ATA-n (Atlantic Treaty Association) belül – a NATO tagállamok, a NATO tagjelöltek és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete partnerországaiban működő hasonló NGO-kal.
Ezek közé tartozik természetesen az Egyesült Államok is. Ez tehát ilyen értelemben kölcsönösen jó mind az amerikai, mind a magyar civil szervezetnek.
– A világban megerősödött Kína, és mellette Oroszország is ambíciókkal teli. Ugyanakkor az Egyesült Államokat nemcsak erdőtüzek gyengítik. Ebben a bonyolult helyzetben hogyan erősítheti a magyar pozíciókat a MAT agytrösztje?
– A válasz részben az első kérdésre adott válaszban rejlik. A magyar pozíciókat elsősorban a mindenkori magyar kormány tudja erősíteni. A civil szervezetek természetesen időben és térben különböző erősséggel hozzájárulhatnak ehhez, de ez nem meghatározó. (Rossz esetben gyengíthetik, sajnos erre van példa hazánkban, a külföldről pénzelt álcivil szervezetekre gondolok.)
– Az atlanti gondolattal szemben egyre nagyobb fényt kap az eurázsia-vízió. Ez a versenyhelyzet milyen impulzusokat adhat a Magyar Atlanti Tanács tervalkotásának?
– Erre egyelőre csak a saját nevemben válaszolhatok. Én a Vancouvertől Vlagyivosztokig terjedő térség biztonságpolitikájában gondolkozom. Ez egy évezredes, még ha Amerika csak fél évezredes, kulturális közösség. Számos erős kötelék, értékrend és érdekek fűzik össze. Erre most nem térhetek ki, mert szétfeszítené az interjú kereteit. De úgy gondolom, ezek nagyjából közismertek. Tehát azt a biztonságpolitikai rendszert tartanám célszerűnek és észszerűnek, mely három pilléren nyugszik: Észak-Amerika, vagyis az Egyesült Államok és Kanada, Európa és Oroszország. Ebből az első két pillér alkotja a NATO-t, a harmadik meg partneri viszonyban kell legyen vele. Tehát a NATO, mint katonai szervezet megkérdőjelezhetetlen, de Oroszországot nem szabad ellenségként kezelni, elkötelezett partneri viszonyra kell törekedni vele. Erre szerintem van is fogadókészség. Ellenségnek tekinthető erő pedig van még elég a nagyvilágban.
Csóti György és Vizi E. szilveszter
– A valódi, tehát nem nyugati spekulánsok által felpénzelt civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – mi módon segíthetik a Magyar Atlanti Tanács nemzeterősítő munkáját?
– Azzal, ha hirdetik, terjesztik az igazságot a magyarországi viszonyokról és képviselik a hagyományos európai értékrendet.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
