Átalakítás helyett inkább megszüntetik az OKJ-képzést

Átalakítás helyett inkább megszüntetik az OKJ-képzést

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem úgy alakítják át a szakképzést, hogy radikálisan csökkentik a választható szakmák számát, ehelyett az egész Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) megszüntetik, és egy teljesen új, korszerűbb rendszert állítanak fel – értesült a Magyar Nemzet.

Mint ismert: az EMMI által végzett legfrissebb felmérés szerint, csupán minden negyedik hallgató végzi el az OKJ-s tanulmányait, így valóban reformra szorult a képzési rendszer.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) viszont az ágazat szereplőivel való egyeztetések során állítása szerint arra jutott, nem az a megoldás, hogy a jelenlegi rendszert fazonírozzák, hanem inkább létrehoznak helyette egy teljesen új struktúrát.

Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a munkaerőpiac kihívásaihoz.

A gazdasági, technológiai környezet gyors változásai következtében újabb és újabb szakmák jönnek létre. Nem várható el az iskoláktól, hogy ezt kövessék, viszont az elvárható, hogy képzéseik széles szakmai alapokat biztosítsanak a tanulóiknak az alapszakmák elsajátításakor

– tette hozzá az államtitkár.

A jövő évtől felálló új rendszer tehát két lábon fog állni:

  • Lesznek az alapszakmák, amelyeket iskolarendszerben, tehát az ötéves technikumban és a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alaptudást biztosítanak majd.
  • A másik csoportot pedig a rugalmasabb kereteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítések alkotják, amelyeket kizárólag felnőttképzésben lehet oktatni.
  • Hírdetés

    A Független Diákparlament tagja, Sipos Ferenc Norbert az Alfahírnek elmondta, hogy 

    a szakképzés átalakítása már nagyon aktuális volt, mert már 2017-ben jelezték, hogy hatalmas a lemorzsolódás a szakképzésben, valamint a szakmát végzettek nagyrésze nem a szakmájában helyezkedett el. A megkérdezett 100 végzett szakemberből mindössze 18 helyezkedett el abban a szakmában, amit elvégzett (2017-es adat).

    Sipos Ferenc Norbert szerint a legnagyobb probléma az volt a rendszerrel, hogy mindig egy adott részterületre képezték ki a szakembereket, nem pedig egy általánosan használható tudást adtak át. Így előfordult, hogy hiába tanulta ki az adott részterületet, nem tudott elhelyezkedni, mert éppen pont arra a részterületre nem kerestek szakembert.

    Véleménye szerint a kormány által is elismert tanárhiányt (több mint 3 ezer fős) is kezelni próbálja a kormány ezzel az intézkedéssel, ugyanis ezzel próbálják a magánszektorba átvándorolt tanárokat visszacsábítani a közoktatásba, szakoktatásba. Nem meglepő, de hatalmas szakoktatói hiány van.

    Ez javarészt azért is van így, mert sok szakoktató magáncégekhez ment oktatni – felnőttképzési centrumokhoz – ahol sokkal magasabb bért kaptak, mint a közoktatásban. Ha a szakmájukat nem taníthatják a magánszektorban, akkor kénytelenek lesznek visszamenni a közoktatásba.  

    Ez az intézkedés visszatereli azokat a szakoktatókat a rendszerbe, akik nem akarták tudásukat gombostűkért odaadni.

    Sipos kiemelte, hogy mivel a legkeresettebb szakmákat kiveszik a felnőttképzési centrumoktól, ezért ott megmaradnak azok a szétszórt képzések, amelyek nem garantálják a biztos elhelyezkedést a tanulók számára. Ezek a szakmák, amelyek átkerülnek a szakképzési centrumokhoz olyan hiányszakmák voltak, mint például a villanyszerelő.

    Ezt a képzést sokan azért végezték el, hogy utána külföldön biztosan el tudjanak helyezkedni, vagy pedig hogy a meglévő élethelyzetüket megváltoztassák. 

    Az átalakítás csak arra lesz jó, hogy a társadalmi mobilitást csökkentse.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »