Árvízveszély miatt több ezer embert telepítettek ki Spanyolországban Mészáros Richárd2024. 11. 13., sze – 19:14
A dél-spanyolországi Málaga környékén mintegy háromezer embert telepítettek ki szerdán attól tartva, hogy a heves esőzések áradásokat okozhatnak.
Az elővigyázatosságból elrendelt intézkedés a Campanillas és a Guadalhorce folyók mentén élőket érinti.
Málaga városában leállt a tömegközlekedés, nem járnak a buszok és a metró sem, és a vonatforgalom is szünetel. A város repülőterén öt járatot átirányítottak, egyet pedig töröltek. A málagai oktatókórházban aktiválták a készenléti tervet, miután az alagsori laboratórium beázott.
Granadában lezárták a közparkokat, a hajléktalanok számára ideiglenes menedékeket nyitottak, és az iskolákban elmaradt a tanítás. A tartományban szerdán több mint 1200 oktatási intézmény tartott zárva.
A spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) előrejelzése szerint a térségben 12 óra alatt négyzetméterenként 120 liternyi csapadék eshet. A hatóságok ezért a legmagasabb fokozatú riasztást rendelték el, csakúgy mint a Katalóniában található Tarragona környékén, ahol még több, négyzetméterenként 180 liternyi esőre számítanak.
A régióban számos közutat lezártak, emiatt az egyik autópályán 14 kilométeres kocsisor alakult ki. Tarragona városában megtiltották a parkolást azokon az utcákon, amelyeket alacsony fekvése miatt elönthet a víz.
A szomszédos Valenciában a két héttel ezelőtti, özönvízszerű esőzések miatt kialakult áradásokban 223 ember vesztette életét, 17 eltűnt személy után továbbra is kutatnak.
A katasztrófa sújtotta térséget most sem kerüli el a rossz idő, ezért a hatóságok óvatosságból délután hat órától megtiltották a személyautó-forgalmat az érintett zónában, és további közlekedési korlátozásokat rendeltek el a közúti és a vasúti közlekedésben.
A tartomány több mint száz iskolájában szerdán és csütörtökön is szünetel a tanítás. Valenciában a közparkok mellett a temetőket, a sportközpontokat és a nappali szociális intézményeket is bezárták.
Kapcsolódó cikkünk
A valenciai áradások nagy felismerése, hogy kudarcot vallottak a hatóságok, mivel a régió sebezhetősége szimpla hanyagság következménye, véli David Córdoba Bou helyi újságíró. Szerinte a politikai döntések évtizedek óta a profitot helyezték előtérbe a közbiztonsággal szemben.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Valencia várost és a tartományt heves esőzések és áradások sújtották az elmúlt időszakban. A károk elképesztő méreteket öltöttek. Több mint 200 ember vesztette életét.
David Córdoba Bou meggyőződése viszont, hogy a politikai vezetők hozzáállása a közbiztonság kérdéseihez jelentős mértékben hozzájárult a katasztrófa mértékéhez.
A valenciai autonóm közösségben élő újságíró. Audiovizuális kommunikációból és idegenforgalomból diplomázott. Főként a nyelvi sokszínűségről és a nemzeti kisebbségek identitás kérdéseiről ír. 2017-ben az év európai újságírójának jelölték a Prix Europa rendezvényen.
„Az áradásos természeti katasztrófák nem számítanak újdonságnak Valenciában, de a klímaváltozás fokozta az intenzitásukat, és a szakértők már régóta a biztonsági intézkedések megerősítését sürgetik” – írja az újságíró.
Szerinte több dolog is elterelte az a regionális kormány figyelmét. Többek között, hogy a turizmust mindennél előbbre helyezik ranglétrájukon.
Még a katasztrófa napján is azzal voltak elfoglalva a tisztviselők, hogy begyűjtsenek egy fenntartható turizmusért járó díjat. Carlos Mazón a regionális kormány elnökének mantrája, hogy a valenciai autonóm közösség vagy a turizmusra épül, vagy nem lesz közösség („La Comunitat Valenciana será turística o no será”).
Az idegenforgalomból származó profitra való törekvés gyakran felülírta a környezetvédelmi felelősséget. A dűnék és a mezőgazdasági területek, amelyek egykor az árvízkárokat enyhítették, eltűntek.
Az 1990-es évek óta elsősorban a spanyol Néppárt (PP) helyi tagozata alakította Valencia gazdasági és politikai arculatát. Az egykori kormánytagok közül sokan korrupciós vádakkal néznek szembe, Eduardo Zaplanát például, aki 1995-től volt hatalmon, nemrégiben ítélték tíz év börtönbüntetésre. Mazón pedig az ő hivatali ideje alatt magas rangú pozíciót töltött be az ipari biztonság és fogyasztás főigazgatójaként.
A regionális kormány konkrét mulasztásai
Az Állami Meteorológiai Ügynökség (AEMET) árvízriasztása ellenére – amelynek elnöke arra utasította az alkalmazottakat, hogy délben hagyják el a munkahelyüket – Mazón elnök kormánya nem intézkedett időben.
Először 11:45-kor állt ki a nyilvánosság elé, de nem figyelmeztette az embereket.
Aztán 13:00-kor Mazón felvett egy videót, amelyben bejelentette, hogy a vihar Cuenca felé tart, és biztosította a nézőket, hogy
itt semmi sem történik, minden ellenőrzés alatt van.
Ezt a videót később törölték, de addigra széles körben elterjedt. Mindeközben sokan, akik nem tudtak a közvetlen veszélyről, folytatták a munkájukat, vagy mélygarázsokban rekedtek.
Végül csak 20:11-kor küldtek ki vészjelző üzeneteket a lakosok mobiltelefonjaira. Addigra viszont az ár már elöntötte az utcákat.
A katasztrófa napján Emilio Argüeso, biztonsági és vészhelyzeti miniszter teljesen mással volt elfoglalva:
a hivatalos feljegyzések szerint egy bikaviadal szervezésével kapcsolatos megbeszélésen vett részt, és a következő 24 órában sem volt elérhető.
A válság első napjaiban a valenciai kormány elutasította a külső segítséget, köztük a katalán vagy a francia tűzoltócsapatokét. A másik oldalon Pedro Sánchez és a spanyol kormány forrásokat biztosított a regionális kormánynak, a közvetlen beavatkozástól tartózkodtak.
Önkéntesen, önerőből
Hivatalos lépések hiányában a hétköznapi emberek vették át az irányítást. Ifjúsági csoportok koordinálták az utcák megtisztítását, és ellátmányokat osztottak. A Spanyolország és Európa minden részéből érkező önkéntesek – tűzoltók, mezőgazdászok – is színre léptek.
A kormány válaszul bankszámlát nyitott az adományok számára. A lakosok közül azonban többen annak adtak hangot, hogy minek fizetnek adót, ha a katasztrófaelhárítást nem tudják működtetni belőle. Arról, hogy ezeket az adományokat hogyan fogják felhasználni, továbbra sincsenek részletek.
Az elöntött településeken olyan transzparenseket látni, melyek szerint „csak a nép mentheti meg a népet” („sols el poble salva el poble”).
David Córdoba Bou azt is kifogásolja, hogy a valenciai régiót a spanyol sajtó szinte kizárólag tengerparti desztinációként és a paella otthonaként ábrázolja. A nemzeti hírügynökség (EFE) tanácsokat tett például közzé, hogyan lehet a kársújtotta területeket megkerülve eljutni a tengerpartra.
Vajon ez a tragédia érdemi változást hoz?
– veti fel a kérdést kissé szkeptikusan, de talán reménykedve is a valenciai újságíró.
(MIDAS Blog: https://www.eurac.edu/en)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
