Arrogancia zárt ajtók mögött Kulcsár Péter2025. 07. 29., k – 19:09
Martina Šimkovičová kulturális miniszter és Lukáš Machala hivatalvezető hivatalba lépésük óta következetesen olyan intézkedéseket kezdeményeznek, amelyek a szlovákiai kisebbségek – különösen a magyar közösség – kulturális és nyelvi jogait veszélyeztetik. Már az első hónapokban felmerült, hogy meg akarják szüntetni a Kisebbségi Kulturális Alapot, amely az egyetlen intézményesített formája a kisebbségi kulturális támogatásoknak Szlovákiában.
Ezzel párhuzamosan drasztikus szigorításokat terveztek az államnyelvtörvényben: a magyar nyelv használatát betiltanák a postákon, tömegközlekedésben, annak örülnének, ha minden nyilvános felületen a szlovák nyelv dominálna – nagyobb betűkkel, első helyen. A bírságok mértékét is jelentősen emelnék: akár 10–20 ezer eurós büntetések is kiszabhatók lennének a „törvénysértőkre”. Erről a szándékukról továbbra sem tettek le.
A minisztérium működését nem csak a kisebbségi ügyekben tapasztalható arrogancia jellemzi. A Művészeti Alap, az Audiovizuális Alap, a Bibiana, valamint a Szlovák Televízió és Rádió körüli kinevezések és átszervezések is azt mutatják: amit ez a vezetés megérint, az vagy szétesik, vagy politikai irányítás alá kerül. A szakmaiság helyett a lojalitás, a transzparencia helyett a zárt ajtók mögötti döntéshozatal uralkodik.
Most, hogy lejár a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának megbízatása, úgy tűnik, visszatérnek régi tervükhöz, új módszerekkel. A kiválasztási folyamat egésze gyakorlatilag átláthatatlan módon zajlott. A pályázati felhívást a minisztérium későn írta ki, a határidőt szűkre szabta, nem hozta nyilvánosságra a pályázók nevét, a bizottság összetételét, sem a pályázatok tartalmát. A meghallgatások zárt ajtók mögött történtek, a sajtót kizárták. A bizottság tagjai rajtam kívül kizárólag minisztériumi alkalmazottak voltak, benne sem a Kisebbségi Kulturális Alap képviselője, sem a minisztérium kisebbségi osztályának képviselője, de még csak egy szakértő sem kapott helyet.
A nagyközönség így lehetőséget sem kapott arra, hogy meg tudja ítélni a következő igazgató alkalmasságát.
Az alap működését eddig is sok probléma kísérte, de ha most a működése még kézivezérlésre is kapcsol, annak súlyos következményei lehetnek: csúszni fognak a pályázati kiírások, az elbírálások és a kifizetések, ami ellehetetleníti a kisebbségi kulturális szereplők munkáját.
A Kisebbségi Kulturális Alap nem lehet politikai játszmák terepe. A kisebbségi kultúra nemzeti érték, amelyet védeni kell, nem pedig leépíteni. Ezért az igazgatóválasztási eljárást meg kell szüntetni, és új, transzparens, a kisebbségek és kulturális szereplők megfelelő részvételével zajló eljárásra van szükség, amely valóban rátermett vezetőt állít az Alap élére.
A szerző a kormány kisebbségi tanácsának tagja
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
