Definiálja, ki számít nagyfogyasztónak, és mit kell megtenni a legsúlyosabb büntetés elkerüléséért. Közvetlen lakossági korlátozásról nincs szó.
Szombaton megjelent a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletet számos ponton módosító 118/2026-os kormányrendelet.
A Magyar Közlönyben található, 8 oldalas jogszabály szombat este 7 órával hatályos.
A rendeletben a kormány rögzíti, hogy a módosítás célja „a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése
a változó környezeti viszonyokhoz,
az energiahordozók piacán tapasztalható bizonytalanságokhoz,
a nemzetközi hálózati üzemzavarok tanulságaihoz, valamint
a kapcsolódó ágazati jogszabályok változásaihoz
igazodó, a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható” rendelkezésekkel.
Magyar Péter miniszterelnök magyarázata szerint
a rendelet „lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést”.
A jogszabály tehát alapvetően az ipari nagyfogyasztókkal kapcsolatos szabályozást változtatja,
közvetlen lakossági korlátozásról nincs benne szó.
Ugyanakkor több olyan részletszabályt tartalmaz, ami a lakosságotis érintheti. Így például amikor a rendeletben szabályozzák a különböző válsághelyzet-fokozatokat, akkor abban nevesítik a lakossági ellátást érintő súlyos üzemzavarokat is az alábbiak szerint:
legalább 100 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén a válsághelyzet veszélye I. fokozata lép életbe;
legalább 200 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén II. fokozat lép életbe;
a felhasználási helyek legalább 50 százalékának ellátatlansága esetén pedig válsághelyzet alakul ki.
További, a lakosságot érintő intézkedés, hogy a lakossági szolgáltatások szempontjából kritikus infrastruktúrák, például
közszolgálati média hírközlési eszközei szünetmentes táp híján,
nemzetbiztonsági és rendvédelmi távközlés,
radioaktív hulladéktárolók,
bányák
kiemelt védelmet kapnak a korlátozási sorrendben.
Az ipari nagyfogyasztókra vonatkozó főbb szabályok a 444 összefoglalója szerint:
a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó számít ilyennek (a Mavir adatai szerint az egész ország rendszerterhelése 5670 MW)
jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetén az átviteli rendszerirányító javaslatot tehet, illetve utasítást adhat a nagyfogyasztónak a hálózatról történő vételezés csökkentésére
a nagyfogyasztó a tőle elvárható mértékben köteles ennek eleget tenni, és a teljesítésből eredő vagyoni hátrányért sem kártalanítást, sem megtérítési igényt nem érvényesíthet a rendszerirányítóval vagy a hálózati engedélyessel szemben
a nagyfogyasztónak akár addig a legkisebb szintig csökkentenie kell az áramvételezést, ami már csak a berendezései károsodástól való megóvásához elég.
Ha a nagyfogyasztó nem csökkenti a terhelést az utasítás szerinti mértékre, a rendszerirányító megtérítési igényt érvényesíthet egy megadott képlet szerint.
Ha a nagyfogyasztó nem teljesíti a rendszerirányító utasítását, akkor „nem vagy nem megfelelő teljesítés esetén az átviteli rendszerirányító”kezdeményezheti az érintett nagyfogyasztó villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását „a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye vagy a válsághelyzet időtartamára”.
A rendelet megalkotására a Duna alacsony vízállása miatti Paks-gondok miatt volt szükség, az atomerőmű rendszerét megfelelő szivattyú hiányában nem lehetséges megfelelően hűteni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
