Áprily Lajos életművével feltette Brassót a magyar és az európai irodalom térképére, a költő megérdemelt egy szobrot szülővárosában – mondta az MTI-nek Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki a költő szobrának avatóján vett részt szerdán az erdélyi városban.
Felavatták Áprily Lajos büsztjét a róla elnevezett brassói gimnáziumban
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos (b) és az alkotó, Blaskó János Munkácsi Mihály-díjas szobrászművész Áprily Lajos büsztjének avatásán a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban 2024. október 16-án. MTI/Kátai Edit
A költő szobra az Áprily Lajos Főgimnáziumban kapott helyet, mely 1990-es újraindulásakor vette fel a városban született költő nevét. Kalmár Ferenc azt MTI-nek elmondta, hogy a háromnemzetiségű városban mindegyik etnikumnak megvan a nagy szülöttje: a szászoknak Johannes Honterus humanista polihisztor, a románoknak Stefan Octavian Josif költő és a magyaroknak Áprily Lajos.
A brassói születésű politikus közölte: az avatóünnepségen mondott beszédében különleges alkalomnak nevezte a szoborállítást. Hangsúlyozta: „a szobor a mozdulatlan érték a változó világban, mércévé válik”, magában hordozza a magyar kultúra egyediségét, gazdagságát.
Beszédében a fejszobor készítőjére, Blaskó János Munkácsy Mihály-díjas szobrászra utalva közölte: az alkalomból két művészet előtt tisztelegnek, ünneplik a szoborba öntött költőt és az őt megformázó szobrászt, a múltat és a jelent.
Kalmár Ferenc rámutatott: kitüntetés számára, hogy Áprily Lajos szobrát szülővárosában avathatta fel, abban az iskolában, ahol négy évig maga is tanult. Felidézte: Áprilyt nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi költőnek tartja az itt született versei alapján. Költészetében hangot kap a háborút megélt generáció szörnyű élménye, a kisebbségi létbe szorultság keserű állapota, létélménye.
„Költészete a transzilvanista ideológia lírai kivetülése, a szülőföld mérhetetlen szeretete” – jelentette ki. Emlékeztetett: a költő hitt az erdélyi sajátos lelki alkatban, mely nemcsak megkülönbözteti az itt élőket, hanem meg is őrzi a nemzet javára. Erdélyt és azon belül a Barcaságot az 1929-ben Magyarországra áttelepült Áprily sem feledte el soha – összegzett.
Az avatóünnepséget pódiumbeszélgetés követte a szobrot készítő Blaskó János szobrászművésszel, az ünnepségen bemutatták a Grimasz diákszínjátszócsoport Áprily-versösszeállítását is.
Ferencz Irma iskolaigazgató az MTI-vel telefonon közölte: a bronzból készült fejszobrot az 1964-ben végzett véndiákok társasága és a Felfalusi Kovács Antal Egyesület állíttatta Ambrus Károly irányításával. Az alkotás az iskola folyosóján kapott helyet, költségeit adományokból és pályázati pénzből fedezték.
Az igazgató szerint az iskola közösségének régi vágya, hogy szoborral tisztelegjen névadója előtt. Az Áprily-szobor identitáserősítő hatással lesz az iskola közösségére, lelki és morális támaszt nyújt a diákság és tanári kar számára.
Felidézte: az egykori brassói római katolikus gimnázium 1990-ben indult újra és vette fel a városban született Áprily Lajos nevét, majd 2002-ben főgimnáziumi rangot kapott. Óvodától érettségiig folyik benne magyar nyelvű oktatás, jelenleg 642 gyerek tanul az intézményben. Egész Brassó megyéből és környező megyékből is érkeznek ide gyerekek.
A dél-erdélyi szórvány egyik fő központjának számító Brassóban a legutóbbi romániai népszámláláson a mintegy 237 ezer lakosból 10 942 vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
