Április elseje a tréfálkozás, bolondozás napja. Nem tudni, hogy valójában honnan is származik a szokás, de több feltevés is létezik az eredetével kapcsolatban. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
Április elsején a szokás szerint bármilyen csínyt elkövethetünk. Léteznek ízlésesebb és nem túl kedves ugratások is. Egy biztos, ez a tréfálkozás napja. Ahogy a magyar mondóka is tartja:
„Április bolondja,
Május szamara,
Fölnézett a toronba
Megnézte, hogy hány óra:
Féltizenkettő,
Bolond mind a kettő!”
A bolondok napjának eredete nem tisztázott, ám több feltevés is él ezzel kapcsolatban.
A magyar néphagyományban a felnőttek és gyermekek egyaránt szerettek tréfálkozni ezen a napon, de legtöbbször a gyerekeket csapták be. Boltba küldték őket trombitahúrért, esernyőmagért vagy éppen hegedűbillentyűért. Topolyán a gazda szúnyogzsírért küldte a kiskanászt a szomszéd tanyára.
A legelterjedtebb feltevés az áprilisi bolondozással kapcsolatban Franciaországhoz köthető. Ugyanis régen az év tavasszal, április elsején kezdődött, a jó idő beköszöntével. Azonban 1564-ben Franciaországban IX. Károly bevezette, még a Gergely-naptár elterjedése előtt, hogy január elseje legyen az év első napja. Mivel szokás volt az újévi ajándékozás, és sokan nehezen álltak át az új évkezdésre, így továbbra is meglepték egymást valamivel április elsején. A komolyabb ajándékokat tréfás, vicces ajándékok váltották fel idővel (a hamis évkezdéskor hamiskodtak, azaz tréfálkoztak).
Bár a tavasz köszöntése inkább a tavaszi nap-éj egyenlőség (március 21.) tájékán volt jellemző, több feltevés köti a tavasz ünnepéhez a bolondok napját.
Ezek szerint származhat a keltáktól is, akik a tavasz kezdetét bolondos mulatozással köszöntötték. Ókori görög-római szokás volt a Hilaria ünnepe, amelyet Kübelé tiszteletére rendeztek, ők ezzel éltették a tavaszt. Indiában pedig a Holi fesztivál a tavasz ünnepe.
Létezik olyan egyszerű és kézenfekvő magyarázat is, hogy a változó áprilisi, csalóka időjárásból jön a szokás.
A francia újév átszervezése mellett egy másik történelmi magyarázat az, hogy az augsburgi birodalmi gyűlés rendelkezést hozott, miszerint 1540. április elsejével egységesítik a pénzverést. Sokan spekulálni is kezdtek, de végül az egységesítés nem valósult meg. Így a spekulánsokból „április bolondja” lett.
A bolondok napja két elmélet szerint is az ókori Rómából eredeztethető. Az egyik a Szaturnáliák ünnepe, amikor is úr és szolga szerepet cserélt erre a napra. A másik, hogy a szabinokat a Neptun-ünnepre hívták Rómába, de becsapták őket, és elrabolták asszonyaikat, lányaikat.
Keresztény szokásra is hivatkoznak a nap eredetével kapcsolatban. Eszerint a húsvéti passiójátékokból származik. Krisztust Kajafástól Pilátushoz, aztán Heródeshez, majd újra Pilátushoz küldték, ezzel a bolondját járatva vele.
Bárhogy is legyen, a lényeg, hogy április elsején legyünk résen, mert nem tudhatjuk, hogyan próbálnak majd megtréfálni minket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
