A hányattatott sorsú leány egy ígéretes házasságból már tizenhét évesen özvegyi sorsra jutott. A gyerekkorában „vesztfáliai sonkának” csúfolt, elhanyagolt lány nem várt fordulatok után lett Oroszország cárnője. Uralkodásának tíz éve alatt kegyetlenségével többszörösen visszaadta mindazt, amelyet a sors elvett tőle, így méltán érdemelte ki a „rettegett” melléknevet. Anna Ivanovna élete egy boldogtalan, kegyetlen orosz cárnő története, aki nem szenvedett hiányt kreativitásban, ha ellenfeleinek megszégyenítése volt a tét.
Anna Ivanovna 1693-ban született V. Iván lányaként, aki noha országának cárja volt, nem rendelkezett valós hatalommal. V. Ivánt a legtöbben nem tartották trónra termettnek: gyakran ült órákon keresztül teljes csendben, és csak a ceremoniális kötelezettségeinek tett eleget, míg fiatalabb féltestvére, Nagy Péter kezében összpontosult a valódi hatalom.
Anna Ivanovna hároméves volt, amikor édesapja meghalt, végérvényesen megerősítve Péter hatalmát. Talán ez a korai esemény is befolyásolta Anna személyiségét, hiszen felnőttként makacs, komor és gonosz természetével érdemelte ki „rettegett” hírnevét.
Anna a képen látható V. Iván cár lánya, aki megosztotta hatalmát fivérével, Nagy Péterrel
A személyisége, és a külsejéről alkotott negatív vélemény ellenére 1710-ben Nagy Péter orosz cár tető alá hozta házasságát Frigyes Vilmos, Kurföld (a mai Lettország) hercegével. Anna így írt jegyesének: „Biztosíthatom, hogy semmi sem tenne boldogabbá, mint az Ön szerelmének kinyilvánítása felém. Ami engem illet, osztozom az érzésein. Következő találkozásunk alkalmával – amit lelkesen várok – Isten segedelmével személyesen is lehetőség adódik érzéseim kinyilvánítására”.
Miközben a friss jegyesek esküvőjükön vettek részt, Anna nagybátyja odahaza csúfot űzött a friss házaspárból. Állítólag ez a fiatal herceg tudomására jutott, és egy „ivópárbajra” hívta ki a cárt. A herceg annyit ivott, hogy hónapokkal később meg is halt. A rejtélyes eset igazságtartalmától függetlenül egy dolog biztos: a 17 éves Anna Ivanovna özvegysorsra jutott.
Férje hirtelen halálát követően, 1711-ben a törött szívű Anna Ivanovna vált Lettország uralkodójává. Húsz éven keresztül félelemben uralkodott idegen földön. Több mint 300 levelet írt családjának, könyörögve, hogy találjanak neki új férjet. Kérése süket fülekre talált. Noha sosem házasodott újra, egy ennél is váratlanabb esemény következett be: 19 évvel később ő lett az orosz birodalom cárnője.
Trónra lépése az öröklődés szövevényes rendjének kijátszásán keresztül valósulhatott meg. Az 1727 és 1730 között uralkodó, fiatalon elhunyt II. Péter (Nagy Péter unokája) utód nélkül hunyt el, így Anna a lánytestvéreivel, valamint Nagy Péter lányaival együtt a trón várományosává lépett elő.
„Rettegett Ivana” kegyetlen és a megszokottól eltérő büntetéseiről volt ismert, mint a nemes emberek udvari bolonddá kényszerítése, vagy a testi fogyatékossággal élők megalázása
Végül Anna Ivanovna személyes tragédiáját saját előnyére formálta. A Legfelsőbb Titkos Tanács ideális jelöltnek tartotta őt a trónra, mivel úgy vélték, egy özvegy uralkodót sokkal könnyebben manipulálhatnak majd. Hamar meg kellett tapasztalniuk azonban, hogy tévedtek. Hatalomra jutását követően, 1730-ban Anna feloszlatta a Legfelsőbb Titkos Tanácsot, aki pedig ellenszegült, halállal vagy szibériai száműzetéssel lakolt. Anna Ivanovna az Orosz Birodalom abszolút hatalmú uralkodónőjévé vált.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
