A jövőt az iskolában alapozzák meg. Alapvető követelménynek kellene lennie, hogy jobban megfizessék őket, mint teszem azt egy portást vagy egy raktári alkalmazottat, akkor ott 2 százalékos a lemorzsolódási arány, tehát a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon meg 12 százalékos. Ki kell mondani, a kormánypárti képviselők sok esetben hiába nyerték meg azt a körzetet egyéniben, nem úgy viselkednek, mint a körzet szolgái, mint annak a képviselői, hanem úgy viselkednek, mint a központi hatalomnak a helytartói
– fogalmazott Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok alelnöke, országgyűlési képviselője a KözÉrt podcast műsorában. A videóból kiderül a civilben pedagógus ellenzéki politikusról, milyen családi háttérből érkezik, és hogy érkezett a politikába, majd fajsúlyosabb szakpolitikai kérdésekre is áttérnek, főleg az oktatás, az elvándorlás és a bérek területén.
Ander Balázs felidézte, a közélet nagyon korán elkezdte foglalkoztatni, főként a politikatörténelem, majd erdésznek tanult, aztán kikötött a Pécsi Tudományegyetemen, és ott végezte el a történelem szakot. 2005 óta házas, három gyermek édesapja. Kifejtette, Pécsen volt egy nagyon jól működő MIÉP-ifjúsági tagozat, és elsőéves korában annak lett a tagja.
A harmadik út, azt tudom mondani, hogy annak a varázsa vonzott, aztán ez vezetett a Jobbikhoz is, mert úgy éreztem, hogy ami van, legalábbis amikor elkezdődött a Jobbik, tehát akkor egy balliberális időszakot éltünk, az nekem alapból nem tetszett, viszont azzal sem voltam kibékülve, amilyen válasz jobboldalról érkezhetett, és ez egyenesen vezetett ehhez a harmadik utas jobbikos léthez. Aztán azóta eltelt nagyon-nagyon sok idő, tíz-egynéhány esztendő. Maga a Jobbik is változott, mi is változtunk
– emlékezett vissza Ander.
A képviselő arról is beszélt, a legelején sokak számára tulajdonképpen jó ötletnek tűnt Jakab Péter szerepeltetése, hiszen egy nagyon jó beszélőkével megáldott emberről van szó,
”viszont a hajóágyú vagy a gólem elszabadult; és olyan irányt vettek a dolgok, amelyek bizony nagyon sokunknak nem tetszettek. A DK-val való szövetség nem vezet sehova, mert minekünk nem ezt az utat kell követni.”
Talán erre válasz is volt a 2022-es eredmény, bár ez az én személyes véleményem, mert nyilván egy ilyen széleskörű összefogásnak pont az lett volna a lényege, hogy minél szélesebb körből merítsünk a választók közül, de úgy elég nehéz szélesíteni a választói bázist, hogy ugyanazt a követ fújja mindenki.
Ander szerint ezt majd az utókor el fogja dönteni, és elemezni fogják, hogy
mennyire volt ez egy adott esetben megtervezett csapda is, mondjuk Gyurcsány Ferenc, de nyugodtan mondhatom, hogy a Fidesz részéről is, hiszen ne felejtsük el, hogy az egésznek a gyökere oda nyúlik vissza, hogy a választási törvényt módosították. Gyakorlatilag egy listára terelték az ellenzéki pártokat, és hogyha érdemi változást akarunk elérni, akkor más út nem nagyon maradt, nem jött ki, egészen egyszerűen nem nagyon jött ki a matek. Akkor ezt a lépést nyögvenyelősen, de valahogyan meg kellett tenni, aztán azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy a legtöbbet ez a Jobbikon fog amortizálni, és látjuk egyébként, bejött ez a jóslat sajnos.
Az ellenzéki honatya felelevenítette, volt egy nagyon aljas, nagyon hazug kampány is, amit állami források tízmilliárdjaival támogattak meg.
Kitért arra is, helyből hoz muníciót, amivel alá tudja támasztani, hogy a vidéki Magyarországon milyen problémák vannak, hiszen ez a térsége hazánknak jól mutatja azt, hogy a leszakadó, halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított perifériáknak milyen bajai vannak, nem csak Somogyban.
A jobbikos politikus elmondta:
Nagyon könnyű lett volna egyébként pöffeszkedni a képviselői székben és élvezni annak minden jótéteményét. De képviselőségem alatt végeztem el a közoktatásvezetői képzést. Kétéves volt, szereztem pedagógus szakvizsgát, illetve most ennek már a végén járok, csak össze kellene rakni a szakdolgozatot mentálhigiéné szakon
Úgy látja, ezek a mentálhigiénés szakemberek jó lenne, hogyha ott lennének az iskolákban, nincsenek, vagy nem akkora számban, mint amekkorában kellene, hogy ott legyenek, és még ehhez kapcsolódik egy pedagógiai kultúra- vagy módszerváltás is.
„Általánosságban azt lehet mondani, hogy a hazai közoktatásunk az beragadt ebbe a poroszos rendszerbe, és annak is megvan a maga szerepe, de ebben a poroszos mentalitásban a világ egy kicsit megváltozott, és mondjuk a szociális kompetenciák fejlesztésére is oda kellene figyelni, sokkal-sokkal jobban. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak tragédiái, mondjuk akkor a sümegi kamaszfiúnak, Pistinek az öngyilkossága is rávilágít arra, hogy baj van adott esetben ezekben a diákközösségekben is, és mindezen lehetne javítani ezekkel az új megközelítési módszerekkel, tehát ez az egyik. Ezt tanáremberként mondom. Figyeljünk jobban a gyerekeknek a lelkére is, és ne csak mondjuk akkor történelemtanárként az évszámokat akarjuk beletuszakolni a fejükbe, matektanárként ne csak a képleteket akarjuk nekik megtanítani, hanem valóban ezeket a szociális kompetenciákat is, az együttműködést” – mutatott rá.
Azt is megjegyezte, vannak jó gyakorlatok, mint a helyi keresztúri iskola modell, de összességében ezek csak jó gyakorlatok. De a mindent átható központosítás, ami a kreativitást sok esetben kiöli, vagy pedig azokat a kreatívabb lelkeket, akik szeretnének tanítani, elriasztja erről a pályáról.
150-160 ezer pedagógus számára meg egyáltalán nem földhözragadt dolog az a bérkérdés. Tehát amíg ilyen nyomorúságos fizetésekkel találkozik egy pedagógus Magyarországon, és ugye látjuk, hogy OECD-s sereghajtók vagyunk, addig rengeteg probléma megoldatlan marad, addig az a vágyott cél, hogy a legjobbakat vonzzuk oda erre a pályára.
– jelezte, hozzátéve, Dél-Koreában vagy Finnországban az érettségizők fölső 10 százaléka megy a pedagógusképzésre, míg Magyarországon, kontraszelektálódott adott esetben már az elmúlt évtizedekben a tanári hivatás.
”Tehát alapvető követelmény kellene, hogy legyen, hogy jobban megfizessék őket, mint teszem azt egy portást, vagy egy raktári alkalmazottat, mert nagyon nem mindegy, hogy valaki egy gyermekkel foglalkozik, vagy pedig krumplis zsákokat pakol egyik helyről a másikra”
– szögezte le az ellenzéki képviselő.
Kiemelte, brutálisan rossz kilátásokkal kecsegtetnek a romló PISA-felmérési eremények. 2010-ben még az uniós átlag előtt teljesítettünk matematika, szövegértés és természettudományok terén, 2020-ra az uniós átlag alá kerültünk. Elmondta, fontos az élethosszig tartó tanulás, mert ha valaki nem tud rendesen olvasni, szöveget értelmezni, akkor nem is tudja majd magát tovább képezni. És ez a legvégén aztán gyakorlatilag kőkemény GDP adatokban is mérhető lesz.
Rávilágított, „a világ munkaerőpiacán sok százmillió, olyan másik, harmadik világbeli munkavállalóval kell megküzdeni, akiknek bérben egészen egyszerűen nem lehet alámenni”.
A munkaerőköltség Magyarországon egy órára vetítve átlagosan 11 euró környékén van. Ez az uniós szintnek az egyharmada, de még Szlovákiában is másfélszer ekkora. Ez pedig mind-mind visszavezet minket ahhoz, hogy adott esetben milyen abban az országban az oktatás, megkapják-e a megfelelő alapokat a fiatalok ahhoz, hogy aztán később majd olyan szakmák tudjanak űzni, aminek hát gyakorlatilag mondjuk ki megkérik az árát a munkaerőpiacon. Hogyha pedig valaki mégsem akar ebbe a nyomorszintbe beleragadva élni, mert valamiféle perspektívát kínál, vagy kínál szeretne magának, akkor marad az, amit eddig is láttunk, hogy nagyon sokan a lábukkal szavaznak, fogják a vándorbotot, és elmennek Nyugat-Európába dolgozni, mert ott ezt az ottani gazdaság ki tudja termelni.
Hangsúlyozta, zöld lámpát adott az Orbán-kormány annak, hogy „a harmadik világ migránsmunkásai betelepülhessenek Magyarországra, de más lenne az általunk elképzelt és üdvözítő perspektíva, ez pedig valóban az, hogy jó oktatás, nagy hozzáadott értékű termelés legyen normális fizetésekkel”.
Ezekből a bérekből családot eltartani tényleg nem lehet
– rögzítette Ander Balázs.
A teljes beszélgetés itt érhető el.
(Címlapkép: Ander Balázs – Béli Balázs/Alfahír)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
