Manfred von Richthofen századost, német repülőászt, az első világháború egyik legismertebb alakjaként tartják számon. A fiatal vadászpilóta 1918. április 21-én bekövetkezett haláláig 80 légi győzelmet aratott, ezzel a konfliktus legeredményesebb repülősének címét viseli.
A már életében legendának számító Richthofent vörösre festett háromfedeles Fokkerje után az ellenfél csak „vörös bárónak“ vagy „vörös ördögnek“ nevezte. Halála után nyomban megindult a találgatás, hogy ki lőtte le a németek rettegett pilótáját:
Figyelem: Az újságcikkek rövidítve, de változatlanul kerülnek bemutatásra. Azoknak nyelvezetéért és tartalmáért az író nem felel.
A Tábori Újság 1271-es számának közleménye: Báró (1) Richthofen százados elesett
Berlin, április 24. A Wolffs Távirati Iroda jelenti, hogy báró Richthofen százados április 21-én nem tért vissza a Somme [folyó] menti vadászatról. Kísérete és különböző földi megfigyelők egybehangzó észlelése szerint Richthofen üldözni kezdett egy ellenséges vadászrepülőt, melyet kis magasságban is követett, majd egy motorhiba az ellenséges vonalak mögött kényszerleszállásra kényszerítette. Mivel a landolás komplikációk nélkül ment végbe, először még fennmaradt a remény, hogy Richthofen sértetlenül hadifogságba került.
Egy április 23-i Reuters jelentés azonban már nem hagyott kétséget affelől, hogy báró Richthofen százados életét vesztette. Minthogy Richthofent ellenfele a levegőben nem tudta tökéletesen eltalálni, abból kell kiindulni, hogy egy, a földről kilőtt lövedék sebezte meg őt halálosan. Egy angol közlemény szerint Richthofentt egy templom udvarában helyezték örök nyugalomra, nem messze attól a helyszíntől, ahol leszállásra kényszerült.
Berlin, április 23. Hivatalos közlés – a hősi halált halt báró Richthofen százados tiszteletére a vezénylő tábornok a következő gyászbeszédet intézte a repülősök közlönyében:
Báró Manfred von Richthofen százados nem tért vissza az ellenséges üldözésből. Elesett. A hadsereg egy szüntelenül segítőkész és tisztelt tagját, a repülősök elragadó és szeretett vezetőjüket veszítették el. Ő a német nép hőse marad, melynek jólétéért harcolt és halt. Halála mély sebet hagyott hátra kötelékében, de az egész légierőben is. De az az akarás, amivel ő harcolt, amivel ő másokat vezetett és amit ő tisztelt, egy napon begyógyítja e sebet.
a légierő vezénylő tábornoka – von Heppner (2)
A Tábori Újság 1271-es számának közleménye: Angol jelentés Richthofen haláláról
London, április 23. A Reuters távközlési iroda közli: Richthofen halálával kapcsolatban a Franciaországban állomásozó ausztrál csapatok haditudósítója a következő jelentést küldte: Richthofent a tegnapi nap folyamán akkor lőtték le, amikor az ausztrál vonalak innenső oldalán kis magasságban repült. A lövést, mely eltalálta, valószínűleg Lewis (3) tüzér adta le, aki az ausztrál tábori tüzérség egyik ütegénél szolgál. Richthofen a brit és német kötelékek közötti heves harcok végén esett el. Egy brit repülős állítása szerint ő lőtte le Richthofent (4).
Richthofen háromfedeles gépét akkor találták el, amikor ő kis magasságban egy brit felderítőt üldözött. A németek repülőásza lezuhant, gépe nagy robajjal csattant a földnek és kigyulladt (5). Csak egyetlen lövedéket találtak Richthofen testében, mely a test bald oldalán hatolt be és a szívébe fúródott (6).
A Tábori Újság 1273-as számának közleménye: Károly [osztrák] császár II. Vilmos német császárnak küldött gyásztávirata […]
Bécs, április 25. […]
„Legjobbjaid legjobbja, egy hős, akit félt és tisztelt az ellenfél, akit barátai csodáltak és szerettek – báró Richthofen százados a dicsőség mezején maradt a kemény harcot követően. Csapataidat egy súlyos veszteség érte. De amit Richthofen példaképként mutatott és tanított, tovább él majd derék pilótáidban. Velem együtt az egész hadseregem ezt a bátor embert gyászolja. Hű barátságban: Károly”
Őfelsége a német császár, Poroszország királyának a válasza:
„Szívből köszönöm azokat a meleg szavakat, melyeket báró Richthofen százados halála kapcsán hozzám intéztél. Ezen kiváló ember szelleme tovább fog élni a légierőmben, teljesítményét felülmúlni igyekszik majd a légicsapatok összes pilótája. Szívélyes üdvözlettel: Vilmos”
Jegyzetek:
(1) Valójában „Freiherr” – bárónak fordítják, bár ez a cím egy külön kategóriának számít.
(2) Az említett tábornokot nem Heppner-nek, hanem Hoeppner-nek hívták: Ernst von Hoeppner (1860-1922), 1916 és 1918 között a Német Császári Légierő vezénylő tábornoka és főparancsnoka.
(3) Nem teljesen világos, hogy a tüzért vagy a géppuskát hívták-e „Lewis”-nak. A történelemtudomány mai állása szerint Cedric Popkin ausztrál tüzérőrmester lőtte le Richthofent – valószínűleg egy Lewis géppuskával.
(4) Habár több brit pilóta is azt állította, hogy ők lőtték le a „vörös bárót”, a halálos lövést a földről adták le – lásd a 3. pontot.
(5) Ez az állítás nem igaz. Richthofen triplánja sértetlenül ért földet. Ezt mi sem bizonyítják jobban azok a felvételek, amelyeken ausztrál katonák gyakorlatilag „szétpakolják” a gépet, hogy a darabokat szuvenírként magukkal vihessék.
(6) A lövedék a test jobb felén hatolt be, sérülést okozott a májon, tüdőn és szíven, majd bal oldalt távozva a pilóta felszerelésébe akadva állt meg.
Forrás: Feldblatt Nr. 1271/Nr. 1272/Nr. 1273 (1918)
Orbán Gábor, MA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
