Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket az Index 2015-ben közölt cikkére, melyben arról értekezett Földes András, a cikk írója, hogy az ukrán hadseregben nácik is harcolnak. Az akkori indexes újságíró – aki most már a Telex nevű lapnál dolgozik – egy Azov zászlóalj tisztjével készített interjút. Beszélgetésük után Földes András számára világossá vált: „ha véget ér a háború, az Ukrajna egységéért küzdő szabadcsapatok az ország legnagyobb problémájává válhatnak”.
Az Ukrán Nemzeti Gárda fegyveres alakulata Azov zászlóaljának önkéntesei esküt tesznek Kijevben 2015. május 7-én, mielőtt egységük Kelet-Ukrajnába indulna (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
„Mit szólna, ha Magyarország határait a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye és más hasonló, szélsőjobbos csoportok felfegyverzett önkéntesei védenék, laza szövetségben a magyar honvédséggel? És bár a neonáci csoportok az államtól is kapnának pénzt meg fegyvereket, azért fenntartanák a jogot, hogy ha nem értenek egyet a katonai vezetéssel, akkor a saját elveik szerint akciózzanak. Nos, valószínűleg ön sem érezné magát teljes biztonságban egy ilyen országban (hacsak véletlenül nem náci a kedves olvasó is)” – írta 2015-ös cikkében Földes András, akkor még indexes újságíró.
A cikk írója szerint ez pedig nem egy „gondolatjáték”, hanem az akkori helyzet leírása. A 2015. március 2-án publikált cikk szerint ugyanis Ukrajnában nem csak a hivatalos egységek harcolnak az orosz és oroszbarát szeparatistákkal. A lerongyolódott hadsereg mellett a harctéren vannak a frissen felfegyverzett szabadcsapatok, helyi nevükön batallionok (zászlóalj) is. Azaz olyan szabadcsapatok, amelyek egy része szélsőjobbos eszmék köré szerveződő hagyományőrző klubokból vedlett át félkatonai egységekké.
Az akkori Index újságírója az egyik leghíresebb zászlóalj, az Azov zászlóalj – ami egy nyíltan szélsőjobbos alakulat – laktanyájában járt, ahol számára világossá vált: „ha véget ér a háború, az Ukrajna egységéért küzdő szabadcsapatok az ország legnagyobb problémájává válhatnak”.
Az Index akkori újságírója ukrajnai látogatása során az Azov zászlóalj egyik tisztjével, a Tancor (Táncos) néven említett nácival beszélgetett, aki elárulta, hogy hogyan működnek együtt az ukrán hadsereggel. A tiszt elmondta, hogy van egy közös irányítóközpont, és ennek segítségével tud az Azov részt venni a közös hadműveletekben. Az ukrán katonai vezetőkkel pedig rádión és mobilon is tartják a kapcsolatot, és bármi történik, megosztják az információt.
Az Index újságírója akkor úgy értesült, hogy a zászlóalj jobban felszereltek, mint a hivatásos katonaság. Ezt a cikk írója azzal magyarázta, hogy az önkéntes alakulatok mögött egy-egy ukrán oligarcha áll, „akik manapság úgy pénzelnek katonai alakulatokat, ahogy az Európába menekült orosz milliárdosok focicsapatokat”.
Az Azov zászlóalj tisztje szerint arról – hogy jobban felszereltek, mint a hivatalos hadsereg – az akkori kormány tehet. „A hadsereget kirabolták, a fegyvereiket eladták, amíg az már nem volt alkalmas az ország védelmére” – fogalmazott náci tiszt.
A tiszt azonban ennél többet, összeesküvést és ideológiát látott az események mögött. „Kijev nem Ukrajnáért, hanem a saját érdekeikért harcol” – utalt az akkori vezetéssel szembeni ellenérzéseikre.
„A kormánynak nem érdeke, hogy befejezze a háborút” – fokozta tovább a tiszt egy összeesküvés-elméletes kijelentéssel.
Ahogy Földes fogalmaz: A Porosenko kormányával (az akkori ukrán kormánnyal) szembeni előítéletei persze nem meglepők annak ismeretében, hogy a harc időnként az ukrán egységért harcoló felek közt is fellángol. A különböző ideológiai töltetű szabadcsapatok rendszeresen ugranak neki a kormánynak, néha azért, mert túlzottan Nyugat-barátnak tűnik, néha pedig csak mert helyre szeretné állítani a forradalmárai által több mint egy éve elfoglalt, (akkor még) mindig táborként működő Majdan teret.
Az Azov tisztje azt is elmondta, hogy hozzájuk a vezetőjükön, Andrij Bileckijen keresztül érkeznek az utasítások.
A helyzet nem megnyugtató, ha a háború utáni időkre tekintünk. Az Azov zászlóalj, néhány más szabadcsapathoz hasonlóan, nyíltan szélsőjobbos alakulat. Az Azov alapítója és vezetője, Andrij Bileckij több fehér felsőbbrendűséget, antiszemitizmust hirdető, ultranacionalista szervezet létrehozásában vett részt – írta a cikkben.
Majd emlékeztetett arra is, hogy Bileckij pártja, az Ukrán Hazafiak is nyíltan nemzetiszocialista elveket vall, és ilyen minőségében került be az ukrán parlamentbe is. A párt logója pedig az a farkashorog, amely először az SS egyik egységének jelképe volt, és innen emelték át a párt, majd az Azov zászlóalj címerébe.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
