Van amikor a progresszíveket is zavarja a sok külföldi, főleg akkor, ha ezt támadásra tudják felhasználni. A szélsőbalos, őszinte aggódásában megkérdőjelezhető Népszava kritikája persze ezúttal jogos, az összeállítás sokatmondó, a tévedéseiket viszont igyekeztük jelezni. Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy távolról sem csak a Ferencvárost érinti a légióskérdés, de a klub népszerűsége, ismertsége, sikeressége és persze a Kubatov miatti pikantériája miatt megkerülhetetlenek, mint példa a témában.
Alább a Népszava cikke:
Kubatov Gábort nem érdekli a fideszes propaganda, multikulturális egyesületté változtatta az FTC-t
A Népszava megvizsgálta, mennyire rezonál az Orbán-kormány által kiemelten dotált egyesület sportpolitikája a bevándorlásellenes szólamokra. Fun fact. Semennyire. Nyáron külföldi játékosok hada érkezik az FTC női kézilabdacsapatához.
A kérdés már csak azért is relevánsnak tűnik, mivel a klub elnöke az a Kubatov Gábor, aki a kormányzó Fidesz pártigazgatója, így elvárható volna (legalábbis gondolhatnánk), hogy ennek szellemében hazánk legnagyobb szurkolótáború klubja a magyar értékekre hagyatkozik.
Ezzel szemben az van, hogy mind több és több a légiós az FTC-ben. Az interneten föllelhető források alapján 52 külföldi képviseli a zöld-fehér színeket, de ebben nincs benne például a hazánknak tavaly világbajnoki címet szerzett, orosz, közelebbről dagesztáni születésű (valójában a szintén észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföldön született – a szerk.) Muszukajev Iszmail, aki 2019 óta birkózik magyar címer alatt.
Az 52 versenyző közül 35 európai, 8 afrikai, 7 észak-amerikai, 2 dél-amerikai. A legtöbben, egyaránt öten, az Egyesült Államokból, Boszniából és Szerbiából érkeztek a IX. kerületbe sportolni, de négy-négy francia, cseh és finn is profiskodik itt, van két-két kanadai, nigériai, olasz, norvég és ghánai, továbbá akad marokkói, ecuadori, tunéziai, izraeli (vélhetően a muszlim arabként izraeli válogatott Mohammed Abu Fanira gondolnak – a szerk.), lett, elefántcsontparti, mali, brazil, grúz, montenegrói, holland, német, szlovák, görög, valamint orosz atléta is.
A multikulturális közeg kivált a csapatsportágakra jellemző (a szakosztályokat böngészve névsort a kerékpárosoknál és szinkronúszóknál nem találtunk). A férfi futballcsapat 36-os keretében 24 játékos nem hazánk szülötte, ez 68 százalékos arányt jelent. Akkor is sok külföldi labdarúgót foglalkoztatott a klub, amikor 2010-ben Kubatov elnök lett, de a 11 (akkor annyian keresték itt a betevőre valót) azért nem 24… Igaz, Hajnal Tamás sportigazgató szerdán bejelentette, hogy Tokmacra, Esitire és Owusura nem számít a szakmai stáb. De nem lenne meglepő, ha a kölcsönből közelmúltban visszatért Stjepan Loncar-Giorgi Kharaishvili duó sem maradna sokáig.
Tévedés azt gondolni, hogy a női csapatban nincsen légiósok! Dehogy nincsenek! A 24-es keretben hatan. Ez nyilván jobb arány, bár hogy a még csak felfutóban lévő női labdarúgásban miért van szükség légiósokra, arra nehéz érveket találni.
A kézilabda esete érthetőbb, a legutóbb a Bajnokok Ligája-döntőjébe jutott együttesben szintén hatan vannak, igaz, korábban, még Elek Gábor irányításával sokáig csak honfitársainkkal próbált érvényesülni az együttes (ez nem igaz, Elek edzősége során végig voltak légiósok a keretben, ha sokáig a magyar jelleg miatt szándékosan kevesen is, lásd az első, még Kubatov előtti szezonjának nemzetközi kupás keretét – a szerk.), ám a BL-döntő után még az edzőt is külföldire cserélték Kubatovék (ez aligha független attól, hogy a kézisek is a közvetlen uralmuk alá kerültek – a szerk.). A dán Martin Albertsen októberi távozása óta a norvég (valójában dán – a szerk.) Allan Heine irányít. Kubatov ráadásul hagyományos évértékelő beszédében bejelentette, nyártól az olimpiai bajnok Darja Dmitrijeva, az egyaránt világbajnok Laura Glauser és Orlane Kanor, valamint Valerija Maszlova is csatlakozik a csapathoz.
A férfi kézisek az NB I-ben momentán az 5. helyen állnak, a gárda egyetlen légióssal szerepel, a szlovák Jakub Mikitától remél jobb szereplését (egyébként érdekes kérdés, hogy egy kassai születésű, magyarul már jó ideje beszélő tót éppen annyira légiósnak számít-e, mint egy afrikai, vagy vannak fokozatok – a szerk.). A hokisok az élen állnak az Erste Ligában, amitől aligha mellékes, hogy a négy finnt, s három cseh, valamint két-két kanadai és amerikai sportolót itt alkalmazza a klub (a 27 fős keret 40 százaléka külföldi). A női csapatban egyetlen légiós akad, a szerb Anastasija Bencic személyében. Arról nincs hírünk, miként érzi magát, ám az biztos, hogy sokat nem lendít az együttesen, amely az OB I-ben eddigi három meccsén gólt még nem szerzett, ellenben kapott 38-at…
Minthogy a vízilabda tradicionális magyar sport, naivan azt is gondolhatnák, hogy oda felesleges más ország szülöttét leigazolni. Az eddigiekből alighanem kiderül, hogy ez is oltári tévedés:
Az egyéni sportágakba még nem kaptak bebocsátást a külföldiek, a klubvezetés (egyelőre?) megelégszik a legjobb sportolók megszerzésével (emlékezhetünk, megpróbálták leigazolni még Hosszú Katinkát is). (Vagy például az akkor még magyar színekben versenyző Liu-fivérekkel hozták létre a gyorskorcsolya-szakosztályt – a szerk.) Ám amint az eredményesség megkívánja, alighanem ott is megindul majd a folyamat. Mert a magyar sportérdeket felülírja a vágy, hogy a szezon végén Kubatov elmondhassa, sportolóik milyen csodálatos eredményeket értek el.
– Kubatov: a magyar edzők az elmúlt negyven évben tönkretették a futballmorált, ezért kell a külföldi
– Mi Hazánk: 50%-os magyar kvótára van szükség a csapatsportokban
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
