November 24-én délben a Szentatya a vatikáni Apostoli Palotában lévő dolgozószobájának ablakából imádkozta el az Úrangyalát a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel, zarándokkal. Az Úrangyala elmondása után a Szentatya részletesebben is beszélt az ifjúsági világtalálkozóról, valamint Boldog Carlo Acutis és Boldog Pier Giorgio Frassati közelgő szentté avatásáról.
Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!
A mai liturgia evangéliumában (Jn 18,33–37) Jézust Poncius Pilátus előtt látjuk: átadták Jézust a római helytartónak, hogy halálra ítélje. Kettejük között – Jézus és Pilátus között – azonban rövid párbeszéd kezdődik. Pilátus kérdései és az Úr válaszai révén különösen két szó alakul át, kap új értelmet. Két szó: a király és a világ szó.
Pilátus először azt kérdezi Jézustól: „Te vagy-e a zsidók királya?” (Jn 18,33). A birodalom tisztviselőjeként gondolkodva meg akarja érteni, hogy az előtte álló ember fenyegetést jelent-e. Számára egy király olyan hatalmasság, aki összes alattvalója felett uralkodik. Ez fenyegetést jelentene számára, nemde? Jézus azt állítja magáról, hogy király, igen, de egészen más módon! Jézus király, amennyiben tanú: ő az, aki az igazságot mondja (vö. Jn 18,37).
Világ: ez a második mozzanat. Poncius Pilátus „világa” az a világ, ahol az erősek győzedelmeskednek a gyengék felett, a gazdagok a szegények felett, az erőszakosak a szelídek felett, vagyis az a világ, amelyet sajnos jól ismerünk. Jézus király, de az ő országa nem abból a világból, de nem is ebből a világból való (Jn 18,36). Jézus világa ugyanis az új világ, az örök világ, amelyet Isten mindenki számára készít azzal, hogy életét adja üdvösségünkért. Ez a mennyek országa, melyet Krisztus a kegyelem és az igazság kiárasztásával a földre hoz (vö. Jn 1,17). A világ, amelynek Jézus a királya, az isteni szeretet erejével váltja meg a gonosz által tönkretett teremtést. Jézus megmenti a teremtett világot, mert Jézus felszabadít, Jézus megbocsát, Jézus békét ad és igazságot szolgáltat. „De vajon igaz ez, atyám?” – „Igen.” Milyen a lelked? Van benne valami teher? Valami régi bűn? Jézus mindig megbocsát.
Testvéreim, Jézus nagyon közelről beszél Pilátushoz, de ő távol marad tőle, mert egy másik világban él. Pilátus nem nyílik meg az igazságra, pedig az ott van előtte. Keresztre feszítteti Jézust, és elrendeli, hogy írják a keresztre: „a zsidók királya” (Jn 19,19), de anélkül, hogy megértené e szavak jelentését. Pedig Krisztus eljött a világba, ebbe a világba: aki az igazságból való, meghallja az ő szavát (vö. Jn 18,37). Ez a világmindenség királyának hangja, aki megment bennünket.
Testvéreim, ha hallgatjuk az Urat, az fényt hoz a szívünkbe és az életünkbe. Próbáljuk meg tehát megkérdezni magunktól, mindenki a szíve mélyén kérdezze meg magától: mondhatom-e, hogy Jézus a „királyom”? – Vagy más „királyok” vannak a szívemben? – Milyen értelemben lehet a királyom? Az ő igéje-e az útmutatóm, a bizonyosságom? Látom-e benne Isten irgalmas arcát, aki mindig megbocsát, aki vár bennünket, hogy megbocsásson nekünk?
Kérjük együtt Máriát, az Úr szolgálóleányát, miközben reménykedve várjuk Isten országát!
[Közösen elimádkozzák az Úrangyala Mária-imát.]
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Ez a két koreai fiatal vette át ma az ifjúsági világtalálkozó keresztjét. A következő ifjúsági világtalálkozó Szöulban lesz, Koreába viszik a keresztet, hogy vele készüljenek a találkozóra. Tapsoljuk meg a koreaiakat! Tapsoljuk meg a portugál fiatalokat is, akik átadták a keresztet!
Tegnap Barcelonában boldoggá avatták Cayetano Clausellas Ballvé áldozópapot és Antonio Tort Reixachs világi hívőt, akiket a hittel szembeni gyűlöletből öltek meg 1936-ban Spanyolországban. Adjunk hálát Istennek Krisztus és az evangélium eme példamutató tanúinak nagy ajándékáért! Tapsoljuk meg az új boldogokat!
Ma tartjuk – a részegyházakban – a 39. ifjúsági világnapot, melynek témája: Akik az Úrban bíznak, fáradság nélkül járnak (vö. Iz 40,31).
Üdvözlöm a Portugáliából és a Dél-Koreából érkezett küldöttséget, akik átadták a „stafétát” a 2027-es szöuli ifjúsági világtalálkozó felé vezető úton. Tapsoljuk meg a két küldöttséget!
Amint már bejelentettem, jövő év április 27-én, a tizenévesek jubileumának keretében szentté avatom Boldog Carlo Acutist. Továbbá, miután a Szenttéavatási Dikasztérium tájékoztatott arról, hogy Boldog Pier Giorgio Frassati szenttéavatási ügyének tanulmányozása pozitív eredménnyel a végéhez közeledik, a bíborosok véleményének kikérése után jövő év augusztus 3-án, az ifjúság jubileumának keretében tervezem szentté avatni. Tapsoljuk meg a következő új szenteket!
Mianmar holnap tartja nemzeti ünnepét, az első diáktüntetés emlékére, amely elindította az országot a függetlenség felé, egy békés és demokratikus időszak reményében, amely még mindig nehezen valósul meg. Szeretném kifejezni együttérzésemet Mianmar egész lakosságának, különösen a folyamatos harcoktól szenvedőknek, a leginkább kiszolgáltatottaknak: a gyermekeknek, az időseknek, a betegeknek és a menekülteknek, köztük is a rohingyáknak. Sürgető felhívással fordulok az összes érintett félhez, hogy tegyék le a fegyvert, és kezdjenek őszinte és inkluzív párbeszédet, mely biztosítani képes a tartós békét.
Szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok! Külön is üdvözlöm a Máltáról, Izraelből, Szlovéniából és Spanyolországból, valamint a mostar–duvnói és a trebinje–mrkani egyházmegyékből, valamint a Fossanova apátságának területéről érkezett hívek csoportjait.
Továbbra is imádkozzunk a meggyötört Ukrajnáért, mely sokat szenved, imádkozzunk Palesztináért, Izraelért, Libanonért, Szudánért! Kérjük a békét!
Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
