Az USA-ban, az úgynevezett csatatérállamokban – ahol nem lehetett előre tudni, ki fog nyerni, tehát amelyeken az amerikai elnökválasztás végeredménye múlott – már több bírósági ítéletet hoztak, amelyek a szavazatszámlálásoknál elkövetett törvénysértésekre mutatnak rá.
Az USA-ban, az úgynevezett csatatérállamokban – ahol nem lehetett előre tudni, ki fog nyerni, tehát amelyeken az amerikai elnökválasztás végeredménye múlott – már több bírósági ítéletet hoztak, amelyek a szavazatszámlálásoknál elkövetett törvénysértésekre mutatnak rá.
Michiganben az állam demokrata illetékese, Jocelyn Benson utasítása a levélszavazatokon az aláírások hitelesítésére törvénysértő volt. Egy hónappal a választás előtt olyan utasítást adott a szavazatszámlálóknak, hogy az aláírásokat hitelesnek kell tekinteni, hacsak nem fordul elő többszöri jelentős vagy nyilvánvaló jele a valótlanságnak. Az állami törvényhozás nem hozott ilyen döntést, ezért a bíróság szerint Bensonnak időigényes eljárásban jóval korábban, a törvény által előírt módon közzé kellett volna tennie a szabályozást.
Wisconsinban az állam legfelsőbb bírósága már decemberben döntött: az állami és helyi hivataloknak nem lett volna szabad mindenkinek megengednie, hogy otthonhoz kötöttnek nyilvánítsa magát, és a távszavazással megkerülje a fényképes személyazonosítást. Csak az idős, beteg vagy legyengült személyeknek lett volna szabad megadni ezt a lehetőséget. A koronavírus-járványra való hivatkozás nem lett volna elegendő. Wisconsinban kétszázezren éltek ezzel a lehetőséggel, sokkal többen, mint korábban, miközben Biden csak 20 ezer szavazattal előzte meg Trumpot.
Virginiában egy bíró januárban hagyott jóvá egy rendeletet, amely megtiltja a választás napja után beérkezett, postai bélyegző nélküli szavazatok elfogadását. A virginiai választási hatóság ellenkező értelmű utasítása megsértette az állam törvényét.
Több más bírósági eljárás van még folyamatban más államokban is. Georgiában és Arizonában a szavazatszámláló gépek auditálását is kérték. A Thomas Moore társaság annak megállapítására indított pert, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítójának százmillió dolláros, a helyi választási tisztségviselőkhöz eljuttatott adományai befolyásolhatták-e törvénysértő módon a választást a csatatérállamokban.
Hunhír.info – pestisracok.hu
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
