Előrehaladott szakaszban járnak az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások, de Washington lépése Hongkong ügyében erős felháborodást váltott ki Pekingben. Hongkongban közben választottak, elmondjuk, hogy mekkora politikai jelentősége van ennek.
A Szenátus támogató szavazása után Donald Trump csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely a hongkongi tüntetőket biztosítja arról, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja őket, ezzel párhuzamosan figyelmeztetve Kínát az erőszak veszélyeire.
A jogszabályban azt is rögzítették, hogy Washingtonnak évente felül kell vizsgálnia a Hongkongnak nyújtott támogatást, éves külügyminiszteri igazolás szükséges arról, hogy a városállam továbbra is kellő mértékben független Pekingtől.
Ez egyben kezesség is: a Hongkongi Emberi Jogok és Demokrácia Törvénye a mindenkori amerikai elnök számára lehetővé teszi, hogy szankcionálja azokat, akik megsértik az emberi jogokat Hongkong közigazgatási területén.
A Szenátus előtt a Képviselőház már októberben megszavazott egy hasonló törvényjavaslatot, azzal a különbséggel, hogy az általuk elfogadott dokumentum szigorúbb feltételeket támaszt a szankciók életbeléptetéséhez. Az elnök elé viszont már a két előreterjesztés egyeztetett verzióját küldték.
Peking kiakadt
Ahogy az borítékolható volt, a kínai reakció nem éppen szívélyes: már az elnöki ratifikáció előtt, kedden bekérették az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, Terry Branstadot a kínai külügyminisztériumba, majd a hivatalos kommünikére sem kellett sokat várni.
Ebben Kína tévedésnek nevezte a washingtoni döntést és felszólította az amerikai kormányt: hozzák helyre tévedésüket és ne avatkozzanak Kína belügyeibe. Itt ismét kiviláglott, hogy Kína nem független entitásként, hanem belügyi kérdésként tekint a különleges státust élvező Hongkongra, ahogy azt a külügy közleménye meg is fogalmazta:
Azt tanácsoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne cselekedjen önhatalmúlag, különben Kína határozott ellenlépéseket tesz, és minden következményt Washingtonnak kell majd viselnie. Tudatosítanunk kell az amerikai féllel, hogy Hongkong Kínáé, ügyei csakis kínai belügyek, és semmilyen külföldi kormánynak vagy erőnek nincs joga ebbe beavatkozni.
Ezután erőszakos bűnözőknek nevezték a hongkongi tüntetőket és szerintük Washington aláássa az egy ország, két rendszer elvet.
Egyensúlyozni próbálnak
Trump újságírói kérdésre arról beszélt a Fehér Házban, hogy
közel a kereskedelmi megállapodás Kínával, de Washington figyel Hongkongra is.
Az elnök a valaha volt legfontosabb kereskedelmi megállapodásnak nevezte azt, amelynek tárgyalásai Peking és Washington között már az utolsó szakaszban járnak. Ennek tükrében meglehetősen kockázatos az amerikai lépés időzítése Hongkong kapcsán, bár a politikai helyzetet tekintve a lehető legaktuálisabb, a hongkongi demokraták néhány nappal ezelőtt arattak komoly győzelmet a helyhatósági választáson:
Trump egyébként következetesen magának tulajdonítja azt az eredményt, hogy eddig nem történt Peking részéről katonai fellépés Hongkongban.
Mennyire volt fontos ez a választás?
Alapvetően az üzenetértéke jelentősebb, mint a gyakorlati következményei.
A hétmilliós Hongkongban 4,1 millió választó regisztrálta magát, 71 százalékuk részt is vett a szavazáson, négy évvel ezelőtt ez csak 47 százalék volt. A pándemokraták 452 kerületi tanácsi helyből 389-et megnyertek, a 18 kerületi tanácsból 17-ben többségbe kerültek. Eddig minden kerületi tanácsban kormánytöbbség volt.
Ilyen szempontból ez egy rendkívül erős üzenet: a választók a tüntetők mellé – vagy a Peking-barát kormányzattal szembe, nézőpont kérdése – álltak. Tehát az a gondolat, hogy a csendes többség a kormány mögött van, vagy esetleg már elegük van az embereknek az utcai harcokból, nem került megerősítésére, épp ellenkezőleg.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy nem a kormányerők bukásáról van szó, ugyanis ők is több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt: 700 ezer helyett már 1,2 millió ember támogatta őket, de jól láthatóan az ellenzék sokkal hatékonyabban mozgósított.
Itt viszont van egy nagy „de”: a helyi tanácsoknak nincs komoly politikai hatásköre, elsősorban olyan gyakorlati kérdésekről döntenek, mint a közlekedési ügyek vagy a hulladékkezelés.
A város kormányzóját választó bizottságban továbbra is Peking érdekei dominálnak, de a törvényhozásnak is csak a felét választják közvetlenül, a többieket szakmai és gazdasági csoportok nevezik ki.
Hogy áll a kereskedelmi háború?
Ahogy feljebb írtuk, Trump szerint az utolsó tárgyalási szakaszban járnak a megállapodást illetően, de ennél még mindig bonyolultabb a helyzet.
Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője a közelmúltban beszélt arról, hogy a 16 hónapos kereskedelmi háború megoldását célzó részmegállapodás első elemének aláírásán dolgoznak.
A kommunikáció ugyan pozitív irányt mutat, de a háttérben továbbra is ellentétek húzódnak.
Washington vélhetően egyre komolyabb követeléseket támaszt Peking irányába, míg utóbbi az amerikai pótvámok jelentős mértékű visszavonását várja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a részmegállapodás első elemének aláírása minden bizonnyal átcsúszik 2020-ra.
Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy nem nagyon érti az amerikai követeléseket, de óvatosan optimista a részmegállapodást illetően. Ezt a nyilatkozatot még azelőtt tette, hogy Donald Trump is kiállt volna a hongkongi tüntetők mellett.
Eközben Hongkongban pont az utóbbi időben váltak egyre véresebbé a demonstrációk, erről itt írtunk bővebben:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
