Általános sztrájkot hirdet az SaS, az ellenzék egy része és a munkáltatók sem tartják jó ötletnek Kacsinecz Krisztián2025. 09. 22., h – 12:08
Az SaS november 17-re általános sztrájkot hirdetett, ehhez saját weboldalt is indított. A párt így tiltakozna a kormány megszorításai ellen, a KDH ugyanakkor nem tartja jó ötletnek a kezdeményezést, mivel szerintük az csak tovább rontana a gazdasági helyzeten. A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei sem csatlakoznak. A PS kerekasztal-beszélgetést hívott össze az ügyben.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: Szlovákia ébredezik, és egyre többen – magánszemélyek, vállalkozók, cégek és szakszervezetek – érdeklődnek, miként tudnának csatlakozni a megmozduláshoz.
„Szlovákiának általános sztrájkra van szüksége. Meg kell ráznunk Robert Fico kormányát, és emlékeztetnünk kell, hogy a parlamenti demokrácia ereje a néptől ered. Nem hallgathatunk, amikor a gazdaságunk összeomlik, amikor a vállalkozókat ellenségként kezeli a kormány, amikor a befektetők elfordulnak országunktól. Nem maradhatunk tétlenek, ha a szabadságunkat támadják és veszélybe kerül az EU- és NATO-tagságunk”
– hangsúlyozta Gröhling a sajtótájékoztatón.
Állítása szerint sokan jelezték, hogy készek egy vagy akár több órára is szüneteltetni a munkát, bezárni az üzletüket. Konkrétan a Szlovákiai Fuvarozók Szövetségét említette, hozzátéve: a munkáltatókkal és szakszervezetekkel még folynak a tárgyalások. Gröhling ugyanakkor kiemelte: nem szakszervezeti vagy politikai, hanem polgári akcióról van szó.
Nem olyan lesz, mint 1989-ben
Az SaS által meghirdetett tiltakozás időpontja szimbolikus:
1989. november 17-én indult a bársonyos forradalom, amelynek részeként november 27-én Csehszlovákia történetének egyik legnagyobb általános sztrájkját tartották meg.
Két órára a gyárakban, hivatalokban is leállt a munka, több iskolában, egyetemen szünetelt a tanítás. Az üzemek, boltok, hivatalok, iskolák 75 százaléka csatlakozott a megmozduláshoz, az utcákon tízezrek tüntettek. A sztrájk hatalmas társadalmi nyomást gyakorolt a kommunista rendszerre, és kulcsszerepet játszott a politikai változások felgyorsításában.
Gröhling a hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a most tervezett sztrájkot nem úgy kell elképzelni, mint az 1989-eset, és megérti, hogy nem minden állampolgárnak lesz lehetősége bekapcsolódni. Szerinte a sztrájkkal való egyetértést más módon is ki lehet majd fejezni – a közösségi hálón, vagy plakátok, matricák kiragasztásával.
A KDH nem támogatja
Az SaS a többi ellenzéki párttal is egyeztet az akcióról. A Demokraták párt már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést, a KDH azonban elutasította az általános sztrájk ötletét.
„Meggyőződésem, hogy az általános sztrájkot nem politikai pártoknak kell előkészíteniük, és főleg nem meghirdetniük. Ez a munkáltatók vagy a szakszervezetek feladata” – reagált Milan Majerský, a KDH elnöke. Hangsúlyozta, pártja november 17-én a tereken fog megemlékezni a kommunizmus bukásáról, tiltakozva egyebek mellett az ellen is, hogy a kormány döntése értelmében az idei évtől már nem munkaszüneti nap a bársonyos forradalom ünnepe.
Majerský arra is figyelmeztetett, hogy egy általános sztrájk hatalmas gazdasági károkat okozna.
„Végső soron tovább rontaná az államháztartás helyzetét, és éppen azok fizetnének rá, akiket védeni szeretnénk: a családok, a gyerekek, a nyugdíjasok vagy az egyéni vállalkozók”
– mondta. Egyben hangsúlyozta: pártja is elutasítja az „igazságtalan és érzéketlen” konszolidációs intézkedéseket, mert a kormány ahelyett, hogy magán spórolna, azoktól vesz el, akik a legnehezebben tudnak védekezni.
Gröhling ugyanakkor azt állította: a vállalkozók, akikkel egyeztetett, egyetértenek abban, hogy ha szimbolikusan leállítják a munkát vagy szüneteltetik a termelést, az ebből fakadó kár sokkal kisebb lesz annál, mint amit Fico készül előidézni a megszorításokkal. Elmondása szerint a párt egy hét múlva tájékoztat arról, hogyan halad a sztrájk szervezése és hány munkáltató csatlakozott.
A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei (RÚZ, AZZZ) hétfőn úgy foglaltak állást az általános sztrájkkal kapcsolatban, hogy szerintük „nincs helye az ilyen politikai tevékenység támogatásának és az abban való részvételnek.”
Kapcsolódó cikkünk
A kormány 22 intézkedést számláló harmadik konszolidációs csomagja a cégeket és a vállalkozókat egyaránt igen érzékenyen érintheti. Az újabb megszorítások hatása egyebek mellett a költségeik emelkedésében, valamint a bevételeik csökkenésében nyilvánulhat meg, amely következtében nem kizárt, hogy kénytelenek lesznek drasztikusan csökkenteni a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt összeg nagyságát is.
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter hosszas késlekedés után a napokban mutatta be a következő, 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomagot, amely intézkedéseinek többsége ezúttal is az adó- és járulékterhek növelésére összpontosít.
Az országban működő vállalatok képviselői pedig rögtön megkongatták a vészharangot, mivel úgy vélik, a kormány ismét velük és a lakosokkal fizetteti meg a nagy állami spórolás árát.
A cégek attól tartanak, nemcsak a kiadásaik emelkednek majd, de a bevételeik is drasztikusan csökkenhetnek, mivel a megszorítások feltehetően a polgárok vásárlóerejére is hatással lesznek. Ez a kombináció pedig még a legoptimistább esetben is azt eredményezheti, hogy egyfajta önkonszolidációt lesznek kénytelenek eszközölni. Egy ilyen belső spórolásnak pedig a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt források is áldozatul eshetnek.
Közhasznú projektek
Bár a döntéshozók hajlamosak az országban működő cégek többségét egyszerű adófizetőkként kezelni, a vállalatok egy részét az össztársadalmat érintő kérdések is foglalkoztatják. A szlovák piacra lépésének 21. évfordulóját ünneplő Lidl eddig legalább tíz alkalommal nyerte el az év adófizetője díjat, országszerte 175 üzletet, három logisztikai központot, valamint egy irodát működtet és nagyjából 6500 munkavállalót foglalkoztat, a vezetők mégsem feledkeztek meg a közhasznú invesztíciókról.
„Fontos számunkra ez az ország, így szeretnénk hozzájárulni a fejlődéséhez”
– magyarázta Kamila Klész, a vállalat adózással kapcsolatos kérdésekért felelős részlegének vezetője, aki azt is megjegyezte, hogy eddig 20 millió eurót költöttek olyan projektek megvalósítására, amikből mindenki profitál. Segítettek például a környezetvédelmi károk egy részének felszámolásában, támogatják a hátrányos helyzetű gyermekeket, játszótereket és városi parkokat építenek, de a céghez kötődik az „Oszd meg és segíts” elnevezést viselő akciót is, amely keretében 2,7 millió euró értékben gyűjtöttek tartós élelmiszereket.
Jótékony vállalatok
Érdemes továbbá megemlíteni a palackvisszaváltásért felelős Betétdíj-rendszerkezelő Társaságot is, amely ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok támogatására. A társaság a nyár folyamán egy memorandumot írt alá a Szlovák Püspöki Konferenciával, az együttműködés célja pedig az, hogy a jövőben azok is igénybe vehessék a betétdíjas rendszert, akik valamilyen vallási rendezvényre látogatnak. A közös munka azonban különböző jótékonysági projektek támogatását, valamint az ökológiai tudatosság népszerűsítését is magában foglalja majd.
2025. szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe alkalmából rendezett sasvári zarándoklat volt az első olyan esemény, amelyen már élesben működött az új rendszer. A bevétel teljes összegét pedig a helyi hátrányos helyzetű fiatalok támogatására ajánlották fel. (td)
PS: össze kell fogni és koordináltan fellépni a kormány ellen
Michal Šimečka, a PS elnöke az SaS felvetésére úgy reagált, hogy a kormány intézkedéseit elutasító erőknek koordináltan kell cselekedniük, ezért kerekasztal-egyeztetést hív össze péntekre, ahol az ellenzéki pártok a munkáltatókkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel közösen találják majd ki a november 17-i tiltakozás formáját.
„Le kell ülnünk, ki kell cserélnünk a véleményeket és ötleteket, és közös nevezőre kell jutnunk. Számomra egy dolog alapvető: november 17-ét, a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem napját méltósággal kell megünnepelnünk, és együtt kell határozott nemet mondanunk arra, hogy a kormány Szlovákiát Moszkva felé húzza és elszegényítse az állampolgárait”
– hangsúlyozta Šimečka.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
