Kisiskolás szinten írt kérdést egy baloldali politikus az egyházpolitikáért felelős miniszternek. A kormánytag a jó tanár türelmével adta meg a választ a görcsösen erőlködő ellenzékinek.
parlament.hu
A szélsőbal nehezményezi, hogy az Egyház csak belső kivizsgálás után tesz följelentést olyan egyházi személy ellen, aki súlyos gyanúba keveredett. A belső kivizsgálás miatt „nyomozó hatóságnak” nevezi a vallási szervezetet az alsótagozatos magatartást tanúsító, a képviselőségéért az adófizetőktől jelentős jövedelmet húzó parlamenti tag. A miniszter a demokrácia szabályainak megfelelően megadja az elemi felvilágosítást a felkészületlen ellenzékinek.
Dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő részére
Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja
Budapest
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi )OCCVI. törvény 42. * (8) ás (9) bekezdésében foglaltak
szerint a nemzpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért ás egyházdiplomáciáért
felelős miniszterhez intézet ‚Milyen magyar jogszabály vagy nemzetközi egyezmény
alapjú nyomozó hatóság a Magyar Katolikus Egyház, amely pedofligyanú esetén
először hosszabb, belső vizsgálatot folytat le, és annak szubjektív eredményétől, azaz
egyéni egyházi döntésektől függően tesz csak rendőrségi feljelentést?” című, 1(/9746.
számú írásbeli kérdésére a hivatkozott törvény 42. * (2) bekezdése alapján sz alábbi választ
adom.
Semmilyen jogszabály vagy nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági
jogkőröket sem a Magyar Katolikus Egyháznak, sem bármely más egyháznak, vallási közösségnek.
Magyarországon nyomozó hatósági feladatokat csak sz arra jogszabályban
feljogosított szervezetek láthatnak el, ás e feladataikat ezen szervezetek el is látják.
A Magyar Katolikus Egyházat sem a Büntető Törvénykönyv, sem a büntető eljárási
kódex alapján nem terheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs
elleni bűncselekmények kapcsán. Ugyanakkor egyetlen magyar jogszabály vagy nemzetközi
egyezmény sem tiltja, hogy amennyiben a Magyar Katolikus Egyház, vagy annak bármely
belső egyházi jogi személye olyan cselekményről szerez tudomást, amely az egyház belső
szabályaiba, a kánonjogba ütközik, úgy a körülmények feltárása, az esetleges felelősség és
felelősök megállapítása Iránt belső, saját maga által szabályozott rend szerinti eljárást
folytasson le. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI törvény
kifejezetten megtiltja az állami szerveknek, hogy az egyház belső szabályai alapján
lefolytatott eljárásokat és azokban született határozatokat vizsgálja. Ez értelemszerűen azt is
jelenti, hogy az egyházak jogosultak – megfelelő belső szabályozás alapján – ilyen eljárásokat
lefolytami. Természetesen az egyházi belső eljárások és döntések nem helyettesíthetik a
szükség esetén lefolytatandó állami eljárásokat és döntéseket.
Képviselő Asszony kérdésfeltevése nem először, és vélhetően nem is utoljára téves
percepción alapul. Feljelentési kötelezettség nem terheli az egyházat mint elsődlegesen vallási
tevékenységet végző egyházi jogi személyt, illetve az egyházi személyeket, egy esetleges
hamis vád miatt viszont büntetőjogi felelősség terhelné az említetteket. Erre is figyelemmel
nemhogy megkérdőjelezendő a belső egyházi eljárások lefolytatása a kérdésében említett
vagy bármely más bűncselekmények kapcsán, de kifejezetten indokolt és üdvözlendő: hiszen
Így biztosítható az, hogy gyanú felmerülése esetén feljelentés szülessen.
Az Ön korábbi és jelen kérdésfeltevéseiben, illetve az Ön által hivatkozott cikkekben
tárgyalt esetekben a Magyar Katolikus Egyház részéről a vizsgálatok megindultak, az érintett
egyházi személyek státuszukban felfüggesztésre kerültek.
Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és az azok eredményeként megszülető döntések
nem arra hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait. De miképpen a
büntető eljárásban van lehetőség polgári jogi igények érvényesítésére is, hasonlóképpen
bármely szervezetnek joga és lehetősége van arra, hogy a valamely tagja által esetlegesen
elkövetett bűncselekménynek szervezeten belüli konzekvenciáit levonja
Összegezve a leÍrtakat semmilyen, sem hazai, sem nemzetközi jogi norma nem biztosÍt
nyomozati jogkörőket a Magyar Katolikus Egyháznak, de ezt – Önön kívül – nem is gondolta
senki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyháznak ne lenne joga a saját belső
szabályrendszere szerinti eljárásokat lefolytatni éppen annak érdekében, hogy amennyiben
ezek során meggyőző adatokhoz jut, az egyházi jogkővetkezmények alkalmazásán túl, a világi
hatóságok előtt is megtehesse a szükséges lépéseket
Ön azt Írja, hogy az egyház egyéni döntések alapján tesz csak feljelentést. Tájékoztatom,
hogy minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áll, függetlenül a feljelentő
személyétől. Hiszen az mindig egy egyéni döntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű
ismeret birtokában megszületik-e egy bűncselekmény kapcsán a feljelentés, vagy sem. Az
egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objektívebb döntés
születhessexi.
Ugyanakkor, habár Ön az egyház mint vallási szervezet felelősségét firtatja írásbeli
kérdésében, nem először keverve össze fogalmi elemeket és jutva ezzel téves
következtetésekre, tájékoztatom Önt arról is, hogy amennyiben valamely belső egyházi jogi
személy törvényben meghatározott alaptevékenységként a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi X)OC. törvényben (Gyvt.) szabályozott
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, úgy természetesen a fentieknél
szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. Ebben az esetben ugyanis – kizárólag az adott,
gyermekvédelmi feladatot ellátó belső egyházi jogi személy és alkalmazottai tekintetében –
fennáll a Gyvt. szerinti jelzési kötelezettség, amennyiben a feladatellátás keretében a kískorút
veszélyeztető körülményről szereznek tudomást. Ennek elmulasztása fegyelmi felelősséget
von maga után. Amennyiben azonban a jelzési kötelezettség elmulasztása ún. kiemelt
veszélyeztető okra utaló kőrülménnyel függ össze, az már büntetőjogi felelősséget is maga
után von, mivel az ilyen mulasztás vétségnek minősül.
A Tisztelt Képviselő Asszony által írásbeli kérdéséhez csatolt cikk azonban nem tárja fel a
tárgyalt eset összes kőrülményét, Így különösen nem tér ki arra, hogy a vélt, kiskorú elleni
bűncselekmény a gyermekvédelmi rendszer szervezeti keretei között, vagy azokon kívül
történt-e. Ön mégis egy általánosító, a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét
sugalló kérdést tett fel.
Éppen ezért, kérem, engedje meg, hagy visszakérdezzek: Gréczy Zsolt képviselő Úr zaklatási
ügye 2019-ben – függetlenül attól, hogy megalapozottak voltak-e a vele szemben
megfogalmazott vádak, vagy sem – a teljes Demokratikus Koalíciót (DK) minősftették, azaz,
alappal feltételezhető volt-e, hogy Gréczy Zsolt DK-s képviselő vélt vagy valós magatartása a
DK-n belül általánosan követett, de legalábbis elfogadott, legjobb esetben is elnézett volt,
avagy ez csúsztatás? Kellett volna-e a DK-nak feljelentést tennie, védendő a vélt vagy valós
áldozatot Gréczy Zsolt képviselő úr vélt vagy valós szexuális zaklatásával szemben? Kérem,
válasza fényében kőzelítsen Ön is a jővőben a Magyar Katolikus Egyházhoz.
Budapest, 2024. november 13.
Üdvözlettel:
dr. SemjénZsolt
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
