Álmodozás egy világkormányról

Álmodozás egy világkormányról

Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltották ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár.

Napjaink globális világszemlélete nagyon messzire vezethető vissza. Egyik szellemi atyja Cecil Rhodes az 1800-as évek végén élt és 1878-ban a fokföldi parlament tagja lett, 1890-ben pedig Dél-Afrika miniszterelnökévé választották. Angol születésű közgazdász, üzletember, bányamágnás, politikus, a brit gyarmatbirodalom híve és kiterjesztője.

Egész életében egy új világrendről, s a világkormányról álmodozott. Rhodes úgy gondolta, hogy akik kezében a legtöbb pénz van, azok ellenőrizzék a modern világtársadalmat, tehát a legnagyobb bankok, amelyek titkos társaságot alapítanak: a pénzemberek hálózatát. Amely aztán a nemzeti mivoltot, a nemzetek önállóságát és függetlenségét feláldozza a mindenható világkormány érdekében. Ez az eszme azóta sem veszett ki, hanem újra és újra jelen van.

 

A koronavírus ürügyén

Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltották ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár. Nyilatkozatában arról beszélt, hogy szükség lenne egy világkormányra.

Hírdetés

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára (Fotó:MTI/EPA/KEYSTONE/Salvatore Di Nolfi)

Véleménye szerint a koronavírus olyan társadalmi feszültségeket hozott felszínre, amit kizárólag csak egy világkormány felállításával lehetne megoldani – magyarázta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A koronavírus-járvány valóban sújtja a világ legtöbb országát, van, akit jobban, van, akit kevésbé. Ha el is fogadnánk, hogy ezt csak a világkormány tudná megoldani, látnunk kell, hogy nem sikerülne, hiszen az Európai Unióhoz hasonlóan viselkednének – fejtette ki szakértő.

Az egyenlőtlenségek látszanak azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírusteszt-készletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez – mondta az ENSZ főtitkár.

Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki

A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is – állapította meg. A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni – szögezte le.

Erre a reformra tett néhány javaslatot. Szerinte új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és globális alapjövedelemmel – vetette fel.

A szakértő szerint amiről Guterres beszélt, az tulajdonképpen az Európai Unió modelljének a globális szintre emelése.

Nem arról beszélt, hogy van egy központosított hatalom, amelyik megmondja az országoknak, hogy mit csináljanak, hanem arról, hogy megosztott szuverenitásra, megosztott hatáskörökre van szükség.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »