Állandóan hiányzott az akarat a dekrétumok ügyének rendezésére Tokár Géza2025. 11. 27., cs – 17:30
Politikai láncreakciót indított el a Progresszív Szlovákia, miután a mozgalom megemlítette a Beneš-dekrétumok kérdését is a dél-szlovákiai kihelyezett frakcióülésén. A pártnak – ha napirendre venné a kérdést – valószínűleg egy szövetségese sem lenne.
A PS képviselői a múlt héten keresték fel délnyugat-Szlovákia több régióját is. A frakció csütörtökön Komáromban ülésezett és elfogadott egy határozatot a déli országrész békés együttélésére, valamint a fejlesztésénekre vonatkozó feltételek kapcsán.
A párt a dokumentumban többek között jóakaratú gesztusok tételére szólítja fel a kormányt, ezek között pedig konkrétan felvetik, hogy a csehszlovák hatóságok a háborút követő időszakban több sérelmet is okoztak a magyar lakosságnak. A Beneš-dekrétumok aktualitása pedig a földelkobzások révén jelenik meg a célkitűzések között. A PS szorgalmazza, hogy a hatóságok hagyjanak fel a dekrétumok alapján való utólagos kisajátításokkal, mivel annak nincs jogi alapja.
Félreértelmezések hálója
A PS-nek napokkal később már azt kellett magyaráznia a nyilvánosságnak, hogy a párt nem akarja megszüntetni a dekrétumokat. Ugyanakkor olyan követelései vannak, melyek a magyar állampolgárok másodrendűségének felszámolására, valamint a kollektív bűnösség elvétől való elhatárolódásra vonatkoznak. Michal Šimečka pártelnök többek között azt is kijelentette, hogy a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik – de már nem alkalmazhatóak a gyakorlatban.
Az elhatárolódás nem véletlen: a PS deklarációjára ugyanis több párt is reagált és a megszólalók legtöbbje tudatlanságból vagy számításból kiforgatta azt, amit a liberálisok a deklarációban kifogásolnak.
Andrej Danko SNS-elnök a PS felvetéseiben a szlovák alkotmányosság megbontását vélte felfedezni és arra mutatott rá, hogy Csehországban már a puszta gondolatért is értek retorziók pártokat, polgári társulásokat. Matúš Šutaj Eštok Hlas-elnök külföldi ügynöknek nevezte a pártot, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, amely a szlovák államiság alapjait rázza meg, de hasonló módon nyilatkozott a témáról Robert Fico miniszterelnök is, aki a harmonikus szlovák-magyar kapcsolatok megbontását látta bele a PS lépésébe. Fico kilátásba helyezte, hogy a parlament 2007-hez hasonlóan ismét megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét.
Kritika azonban az ellenzék köréből is érkezett. A KDH a „történelmi sebek megnyitásaként” értelmezte a dekrétumok kérdését, ami egyedül arra jó, hogy feszültséget hozzon a társadalomba.
Kapcsolódó cikkünk Felsőodor |
A kormány a szerdai kihelyezett ülésén jóváhagyott egy határozatot, amellyel elutasítják a Beneš-dekrétumok kérdéskörének megnyitását.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Progresszív Szlovákia politikusai a múlt héten Komáromba látogattak, ahol felvetették, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. Az ügy felháborodást váltott ki a szlovák pártok körében, a koalíciós és az ellenzéki képviselők is bírálták Michal Šimečkáékat, amiért ezzel a témával hozakodtak elő.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
A kormány lezártnak tekinti az ügyet
Az ügy végül a kormány elé került, a Fico-kabinet szerdán jóvá is hagyott egy határozatot, amelynek értelmében lezártnak tekintik a Beneš-dekrétumok ügyét.
A dokumentumban azt írják, hogy a kormány aggodalmát fejezi ki a Beneš-dekrétumok megnyitására ösztönző felhívások miatt, amelyek felesleges feszültséget, félreértést és a társadalom polarizálódását idézik elő.
„Egyúttal határozottan elutasítjuk az európai történelem ezen fejezetének politizálására irányuló törekvéseket. A második világháború utáni viszonyokat rendező jogi aktusokat az akkori Csehszlovákiában a háború utáni európai rendezés kontextusában kell értelmezni, amelyet az antifasiszta koalíció szövetségesei határoztak meg”
– olvasható a határozatban.
Ezt követően megállapítják, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák (illetve korábban a csehszlovák) jogrend szerves részét képezik. A kormány a Beneš-dekrétumok kérdését éppen ezért lezártnak tekinti, és ugyanezt a véleményt osztja az Európai Bizottság is.
Fico: A PS képviselői álljanak le a fűvel
Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerdán élesen bírálta a PS képviselőit.
„Fel szeretném hívni Szlovákia figyelmét ezekre az őrültekre és kalandorokra. Ha valaki itt a Beneš-dekrétumok témáját akarja megnyitni, és azt hiszi, hogy ez egy olcsó politikai téma, nagyon téved”
– jelentette ki a kormányfő.
A progresszívek képviselőivel kapcsolatban azt mondta: „csak úgy” járják Szlovákiát (utalva a dél-szlovákiai körútjukra – a szerk. megj.) és a „nyári szellő könnyedségével” jelentenek ki olyan dolgokat, hogy a Beneš-dekrétumok „kifáradtak”.
A miniszterelnök a maga sajátos stílusában szólította fel Šimečkáékat, hogy álljanak le a téma feszegetésével:
„Fiúk és lányok a PS-ből, kérem, ne szívjátok már azt a mariskát.”
Magyar Szövetség: A szlovák pártok nem keresik a megoldást
A Magyar Szövetség méltatlannak nevezte a Beneš-dekrétumok körül kialakult helyzetet. Szerintük a kérdéskör mindig csatasorba állítja a szlovák pártokat, amelyek a konstruktív párbeszéd és a megoldási lehetőségek keresése helyett 2007-ben még egy parlamenti határozatot is elfogadtak a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok sérthetetlenségéről.
Fico egyébként arra szólította fel a parlamentet, hogy ismételten fogadja el a 2007-es nyilatkozatot.
A Magyar Szövetség úgy véli, a 13 dekrétum éppen az alibista politikai hozzáállás miatt élhette túl a korábbi rendszereket, az elmúlt öt évben is emiatt hajthattak végre „a múltbeli hibák korrekciója” fedőnév alatt elkobzásokat.
„Itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat, és megvizsgáljuk, milyen szerepe van az elkobzott vagyon kezelésének teljes rendszerében a Szlovák Földalapnak (SPF) és a Szlovák Állami Erdőgazdaságnak (Lesy SR). Nemcsak a politikai örökséggel kell szembenéznünk, hanem azzal is, hogy az embereket állítólagos »hibakorrekció« miatt két állami intézmény fosztja meg ingatlanától”
– olvasható a párt állásfoglalásában, amely ki is dolgozott egy törvényjavaslatot STOP BENEŠ – STOP FÖLDMAFFIA néven.
Úgy vélik, az emberek megérdemlik, hogy végre megszüntessék azt a jogbizonytalanságot, amely a háború utáni időszak tizenhárom elnöki dekrétumából ered. A Magyar Szövetség szerint egy ilyen lépés nem veszélyeztetné sem a szlovák alkotmányosságot, sem a szlovák–magyar kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Múlt vagy a jövő?
A pártok reakcióiból kitűnik a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos legnagyobb ellentmondás: voltaképpen van vagy nincs jogerejük jelenleg a dokumentumoknak? A szlovák jogrend aktuális alapját képezik, vagy leginkább egy történelmi dokumentumcsomagnak számítanak? Eleve a dekrétumok fogalma is meglehetősen tág: a második világháború után született, Eduard Beneš révén hozott 143 elnöki rendelet egy része valóban a Csehszlovákia újjáalakulását követően kialakuló jogrend alapjait állította fel, de a rendeletek egy része a német és magyarajkú lakosságot érintette.
A leghírhedtebb, hivatalosan máig a szlovákiai és csehországi jogrend részének számító és nem hatálytalanított dekrétumok a csehszlovákiai magyarok állampolgári jogainak és vagyonának megfosztásáról, a kollektív bűnösségről szólnak.
Az értelmezés kettőssége megmutatkozott a gyakorlatban is. Miközben a szlovák külügy a nemzetközi fórumok, bíróságok előtt folyamatosan arra hivatkozott, hogy a dekrétumok érvényes, de jelenleg érdemben nem alkalmazott dokumentumok, több bizonyíték is arra mutat, hogy a dekrétumok továbbra is aktuális hivatkozási alapként szolgálnak a szlovák állam számára.
Az elmúlt években a legtöbbször a Szlovák Földalap nevét hozták kapcsolatba a dekrétumok következetes alkalmazásával: a lukratív, főváros környéki autópálya-körgyűrűk építésénél az állami intézmény utólag, a dekrétumokra hivatkozva kobozta el kárpótlás nélkül az értékes telkeket több tucatnyi német és magyar tulajdonostól. A bírósági eljárás során gyakorlatilag azt az érvet vették figyelembe, miszerint az állam „megfeledkezett” a kellő időszakban való cselekvésről. Hasonló logika alapján sajátított ki több földterületet az Állami Erdőtársaság is.
Kockázatos lépés
Amennyiben az állam hivatalosan is tudatosítaná, hogy a magyar és német állampolgárokat sérelem érte a dekrétumok révén, az további problémákat vetne fel: a kárpótlás kérdését és a bocsánatkérés mikéntjét.
A dekrétumok kérdése már a múltban is okozott politikai jellegű problémákat: 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjának a formáció kormányra lépése idején hivatalosan fel kellett adnia a témával kapcsolatos kárpótlási törekvéseit. A jóvátétel kérdése ugyanakkor a 2002-es és 2006-os választási programba is bekerült. Az MKP mindannyiszor szárazul tudomásul vette, hogy a kérdésben nem sikerült előrelépést elérni.
Komoly politikai vihart kavart, hogy 2007-ben a párt még a parlamentben, de már ellenzékben próbálkozott a jóvátétel tematizálásával – a Bugár Bélát váltó Csáky Pál vezetésével. A kezdeményezés nem talált megértésre a megalakuló, kimondottan nacionalista összetételű Fico-kormánynál: a Smer-SNS-HZDS koalíció kezdeményezésére ebben az évben kimondták, a dekrétumok végérvényesen a szlovák jogrend részét képezik.
A parlamenti pártok reakcióiból ítélve a PS sem számíthat szövetségesekre sem az ellenzék, sem a kormánypártok körében – feltéve, ha egyáltalán bármilyen formában hivatalosan is szorgalmazni fogja a dekrétumok alkalmazásának felfüggesztését. Így jobb híján legfeljebb az üggyel szimpatizáló hivatalnokok segíthetnének a témán – 2021 és 2023 között például a Földalap akkori igazgatója, az OĽaNO-jelölt Ján Marosz határozott az elkobzási gyakorlat felfüggesztéséről. Ez a lépés azonban nem oldja meg rendszerszinten az elkobzások problémáját.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
