Szerdán délelőtt a kormány elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, amelyet a kormányfő, illetve a szlovák nyelvű napi sajtó is mint jelentős előrehaladást mutat be.
Az eddigi, immár 10 éve érvényes alaphelyzet szerint, ha csak alanyi jogon jutunk egy másik állampolgársághoz, akkor a szlovákot automatikusan elvesztjük. Ez az azóta már „kozmetikázott” törvény jelenleg eltekint a szlovák állampolgárság elvesztésétől, ha valamilyen aktív jelenlétet tudunk igazolni a másik államban.
A ma, a szlovák nyelvű sajtóban nagy csinnadrattával tálalt változás lényege annyi, hogy öt évben határozza meg a törvényváltozás azt az időt, amennyit egy másik országban el kell töltenünk ahhoz, hogy ottani állampolgárságot nyerhessünk szlovákiai szankciók nélkül.
Igor Matovič kormányfő a kormányülés sajtótájékoztatóján hosszas bevezetővel vezette fel ezt az általa jelentősnek ítélt változást. A kormányfő a jelentőséget abban látja, hogy így nem kell szlovák állampolgárság-vesztéssel kényszerűen bűnhődnie annak, aki ténylegesen egy másik országban tartózkodik, de a szlovákiai állampolgárok kötelékéből nem kíván kilépni.
Magyar, illetve szlovákiai magyar szempontból viszont mindenképpen visszalépést jelent a mai kormánydöntés, hiszen pár hónappal ezelőtt, amikor a változást beterjesztő Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a javaslatot, még 3 év igazolt ottlakást terveztek. Ehhez a javaslathoz szólt hozzá polgárok egy nagyobb csoportja, amelyet Nagy Dávid jogász, és Ondrej Dostál, parlamenti képviselő neve fémjelzett. Ők azt szerették volna elérni, hogy a törvény semmilyen külföldi tartózkodási időt ne követeljen meg. Ehhez képest a mai kormánydöntést nem csak az ő elképzelésüket, de a beterjesztő Belügyminisztérium javaslatát is felülírta az 5 éves idővel.
Hol termett ez a +2 év? Erről kérdeztük Nagy Dávidot és Ondrej Dostált, illetve kérdésünket feltettük a belügy sajtóosztályának is.
Nagy Dávid elmondta, sajnos ez a változás sejthető volt, hiszen küldöttségük az előkészítés folyamán találkozott a belügy illetékeseivel, akik nem hivatalosan érzékeltették, hogy a külügyminisztérium részéről változtatási igény várható. Ondrej Dostál portálunk kérdésére elmondta, hogy nem tudja, hogy miért változott a kintlakás ideje 3-ról 5 évre, a külügy esetleges beavatkozását pedig nem akarta kommentálni. Talán nem véletlenül, hiszen Dostál az SaS frakciójának tagja: azé a pártté, amely a külügyminiszter Ivan Korčokot, valamint külügyi tárca államtitkárát Martin Klust is jelölte.
Dostál ugyanakkor elmondta, amint megérkezik a parlamentbe a kormány javaslata, megpróbál képviselői támogatókat szerezni ahhoz, módosító javaslatot nyújthassanak be. A magyar közösség érdekeit is többször felvállaló parlamenti képviselő fő célja e téren az, hogy egy másik ország állampolgárságát úgy lehessen a szlovák elvesztése nélkül megszerezni, hogy ahhoz ne legyen szükséges az ott tartózkodás igazolása.
A ma7.sk megszólította Lancz Attila jogászt is, aki már évek óta foglalkozik az állampolgársági törvény körüli jogi helyzettel.
Lancz magyar szempontból szintén semmi pozitívumot nem lát a szerdán elfogadott kormányjavaslatban, s hozzátette, a pozsonyi dokumentum megerősíti a nemzeti elvet a szlovák állampolgárság megszerzésekor, újabb kedvezmény bevezetésével azok számára, akik rendelkeznek a „Külföldön élő szlovák” igazolvánnyal. A jogász emlékeztetett arra, hogy az európai dokumentumok tiltják, hogy nemzeti, vagy etnikai elven előnyben részesítsenek valakit az állampolgárság kérdésében.
A szerdán elfogadott kormánydokumentummal kapcsolatban kérdést küldtünk a beterjesztő Belügyminisztériumnak, illetve a kérdésben, jelenleg informálisan érintett Külügyminisztérium vezetésének. Amint a válaszok megérkeznek, cikkünket frissítjük!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
