A jelenlegi kormányzat alatt az ünnep karaktere jelentősen átalakult, és egyre inkább buliszerű rendezvénnyé formálódott.
Augusztus 20. a magyar állam ezeréves folytonosságának napja. Szent István király döntése alakította a törzsi szövetséget keresztény királysággá, intézményesítette a hatalmat, az egyházat és a jogrendet. Ez a közös létezésünk alapja.
Szent István Intelmei Imre herceghez ma is érvényesek. A király többek között ezt írja: „Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz is, akik nem férnek a hatalomhoz. Légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon. Légy mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.”
Az Intelmek a kormányzást szolgálatként, a hagyományt és a rendet pedig megőrzendő értékként kezelik. A hatalom gyakorlója a közösségért felel. Az államalapítás tisztelete állampolgári kötelezettség: a közös múlt elfogadása, a szimbólumok és a külsőségek megőrzése.
A jelenlegi kormányzat alatt az ünnep karaktere jelentősen átalakult, és egyre inkább buliszerű rendezvénnyé formálódott. A Tisza-kormány döntése alapján a hagyományos, nagyszabású tűzijátékot jelentősen lerövidítik, körülbelül tíz percre. Indoklásként elhangzott, hogy a tűzijáték elavult látványelem, és fontosabb az állat- és környezetbarát megközelítés, a drónshow, a lézerjáték és a fényfestés. A Kossuth tér diszkóvá, DJ-kkel és esti bulival színesített térré változott, a költségvetést drasztikusan csökkentették, a hangsúly a kortárs és sokszínű programokra helyeződött.
Ez a hagyományos külsőségek – a hosszú, látványos tűzijáték és a szigorúbb nemzeti-ünnepi keret – háttérbe szorítását jelenti. A nemzeti ünnep ilyen mértékű átformálása az államiság iránti tisztelet hiányát mutathatja. Az új elemek megjelenése önmagában nem baj, de a nap évszázados karaktere így elhalványul.
Érdekes párhuzam, hogy az Egyesült Államokban a július 4-i függetlenségi ünnepen a liberálisabb körökben rendszeresen felmerül például a tűzijáték elleni küzdelem. Környezetszennyezésre, az állatok védelmére, a zajra és a „nem befogadó” jellegre hivatkoznak. Egyes városokban drónshow-ra cserélik, máshol politikai okokból csökkentik vagy bojkottálják a hagyományos ünneplést. A minta azonos: a nemzeti ünnep külsőségeit és szimbolikáját ideológiai vagy progresszív szempontok alá rendelni. Az augusztus 20-i tűzijáték – amely a 365 napból csupán fél órára vette igénybe az azt ellenzők türelmét – sokak számára közös élmény, amely generációkat kötött és köt össze. Ha ezt elavultnak bélyegezzük, a teljes nemzeti tradíció is könnyen azzá válik, a leegyszerűsítés, a költséghatékonyság oltárán feláldozása kerül.
Szent István Intelmei azért maradtak fenn ezer éven át, mert a közösség fennmaradásához szükséges erényeket és kötelességeket rögzítették. Az államalapítás ünnepe akkor marad igazán nemzeti, ha megőrzi a tartalmát hordozó külsőségeket: a tűzijátékot, a körmenetet, a tisztavatást és a közös jelenlétet. Ezek hordozzák a tartalmat. Aki ezeket leértékeli, az a tartalmat is gyengíti, hosszabb távon elsorvaszthatja.
Az államalapítás tiszteletete, a haza iránti tisztelet fejlett demokráciákban állampolgári kötelezettség. És talán még 2026-ban is jelentenek valamit Deák Ferenc szavai: „Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”
Ifj. Lomnici Zoltán – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
