Németországnak és Franciaországnak nem tetszik az Európai Bizottság diplomáciai részlegének azon javaslata, hogy Magyarország vétójogának megkerülésével juttassanak 6 milliárd eurós segélyt Ukrajnának az – elég cinikus módon – Európai Békekeretnek nevezett forrásokból. Párizs és Berlin reakciója rendkívül érdekes, ugyanis mintha maguk sem örülnének a vétójog megkerülésének a kérdésben.
A hírt először a Bloomberg amerikai hírügynökség közölte, amely arról számolt be, hogy a Bizottság javasolta az Európai Békekeret önkéntes alapú kiegészítését, hogy tovább lehessen finanszírozni az Ukrajnának szánt katonai felszerelések átadását.
A Békekeret egy olyan eszköz, amely eredetileg azért jött létre, hogy az EU területén kívüli válsággócokban lévő béketeremtő folyamatokat, békefenntartói feladatokat finanszírozzák belőle. Ma azonban arra szolgál, hogy pénzt adjon azoknak az országoknak, amelyek katonai eszközökkel támogatják Ukrajnát. Persze a csere nem az 1:1 értékű, Szlovákia például 700 millió eurónyi fegyvert, eszközöket és muníciót adott át Ukrajnának, ebből 327 millió eurót kapna vissza a Békekeretből.
Az alap pénzforrásait a tagállamok dobják össze, méghozzá kötelező, lakosságarányos befizetések alapján. Emiatt azonban a felhasználásához egyhangú döntés kell, vagyis minden országnak vétójoga van a keret felhasználásának blokkolására. és Magyarország élt ezzel.
Nemrég Brüsszel felvetette, hogy meg kell kerülni a magyar vétót a Békekeret ügyében, hogy folytatni lehessen Ukrajna felfegyverzését. Ezt a javaslatot most hivatalos is beterjesztették. A lényege, hogy a tagállamok önkéntesen járulhatnak hozzá pénzben ehhez az alaphoz, így elég lenne az önkéntesen befizető országok jóváhagyása a felhasználásához.
Németország és Franciaország nem nagyon repesett az örömtől. Az indoklásuk elég homályos. Szerintük ugyanis a javaslat (vagyis a vétójog megkerülése) „veszélyes precedenst teremt az Európai Békekeret, mint külpolitikai eszköz jövőjét illetően.
A sorok között
Tény, hogy az önkéntes hozzájárulás miatt az új alap működése elég nehézkes lenne. Bizonyos országokban a pénz befizetését a parlamentnek is ratifikálnia kellene, ami így politikai huzavonákat eredményezne. Nem beszélve arról, hogy a német kormány és a francia kormány is igen törékeny belpolitikai állapotban van.
Valószínű azonban, hogy nem ez a fő oka a két nyugati hatalom vonakodásának, hanem az, hogy egy ilyen önkéntes hozzájárulás rengeteg buktatóval jár. Egyrészt, a háborúpárti mainstream sajtó nyomást gyakorolna a kormányokra, hogy járuljanak hozzá, miközben több nyugati ország anyagi problémákkal küzd.
Másrészt, Párizs és Berlin nem akar jogi keretet létrehozni annak, amitől ma sokan félnek Európában: hogy Európa magára marad Ukrajna támogatásában, mert az USA kihátrál a konfliktusból, vagy kényszeríti Brüsszelt, hogy vegye át az anyagi terheket.
Harmadrészt, a Békekeret eddigi legnagyobb kedvezményezettje nem Németország és nem Franciaország, hanem Lengyelország. Márpedig a Berlin-Párizs tengely leértékelődésének legfőbb oka a London-Varsó tengely megerősödése volt.
Negyedszer, komoly csapás lenne az EU presztízsére, ha szánalmasan kicsi lenne a hajlandóság az önkéntes befizetésekre. Az ukrajnai háború finanszírozását mindenki a másiktól várja, a legtöbben Németországtól. Ennek jeleit már lehetett látni korábban is. A csehek által elindított lőszerbeszerzési programba csak 15 tagállamok csatlakozott, de voltak, akik ténylegesen végül nem adtak pénzt a programra – például épp Lengyelország.
És végül: érdemes kiemelni, amiről a Bloomberg nagyokat hallgatott fent említett cikkében: Magyarország nem azért blokkolja Ukrajna katonai támogatását a Békekeretből, mert mindenáron el akarja vágni ezt a forrást Kijevtől, hanem azért, mert Kijev Ukrajnában is működő magyarországi vállalatokat tett szankciós listákra mondvacsinált okokból. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter többször elmondta már, hogy Magyarország mindaddig nem vonja vissza a vétóját, amíg Ukrajna nem veszi le a szankciós listáiról az érintett magyar cégeket.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
