Álhírjárvány ellen küzdenek a szegedi egyetemen

Álhírjárvány ellen küzdenek a szegedi egyetemen

Életet menthet az a humán és automatikus álhírfelismerő rendszer, amelynek a kidolgozását elkezdték az SZTE mint konzorciumvezető által irányított program résztvevői.

A különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékének kutatói. Németh T. Enikőt az MTA elnöke, Freund Tamás kérte fel, hogy dolgozza ki és irányítsa az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című akadémiai programot – derül ki a Szegedi Tudományegyetem sajtóközleményéből.

Az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval szeretnék rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például

a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre

– sorolta a nyelvészprofesszor.

Hírdetés

A Magyar Tudományos Akadémia három nemzeti kutatási programja közül az egyik A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, mely az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozik. A munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt. A szakemberek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, a szövegek szókészlete mellett a grammatikai és a pragmatikai eszközöket is vizsgálják.

„Edukációs

célunk, hogy kidolgozzunk egy humán álhírfelismerési eljárást.

Továbbá automatikus eszközöket is fejlesztünk, például a mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngésző bővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutatjuk majd azokat az elemeket, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget eredményez, amelynek az alkalmazása akár életet is menthet” – ismertette a kutatást Németh T. Enikő akadémikus.

Nyitókép: Getty Images/FilippoBacci

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »