A járvány előtti életünket is a technológia folyamatos használata jellemezte, a home office-ba szorult ember azonban még inkább összenő a képernyőkkel, a kütyükkel: munkahelyi és személyes kapcsolataink a digitális közvetítettség révén jönnek létre. Milyen viszonyt alakítunk ki eszközeinkkel, mennyi idő jut az önreflexióra? Függővé válunk, szorongunk, elszigetelődünk?
A Scolar Kiadó Nagytotál sorozata társadalmunk alapvető kérdéseire keresi a választ (az eddig megjelent címek mind kérdés formájában szólítják meg az olvasót: Lecserél-e minket a mesterséges intelligencia?, Megmenthetjük-e a Földet?, Még mindig jótékony az orvoslás?, Mi a gender?, Milyen alakú a világűr?), a recenzeált kötet címe pedig: Megbetegít-e a modern technológia? A Matthew Taylor szerkesztésében megjelenő sorozat egyes kötetei azonos alcímet – Bevezetés a XXI. századhoz – kaptak; egyfelől azt jelezve, hogy a ma emberét foglalkoztató problémákat járja körül a sorozat, másfelől a bevezetés azt vetíti előre, hogy olyan szinten kezdi a párbeszédet, amit az adott témában kevésbé jártas olvasó is könnyen folytathat. Ugyancsak a tájékozódást segíti, és minden bizonnyal a sorozat sikerét is elhozza, a mondanivaló, a szöveg hierarchikus elrendezése: a fontosabb részeket nagyobb betűvel szedték. Ennek köszönhetően például többféle olvasási módja van a könyvnek, össze lehet olvasni a nagyobb bekezdeséket – kíváncsiság, előismeretek, olvasásra fordított idő stb. alapján –, vagy kitérőket lehet tenni a kisebb szövegdobozok felé. A könyvtárgy másik vonzerejét a több mint 160 – pazar – illusztráció adja. A guttenbergi könyvoldal a hírportálok szövegelrendezését, a képernyőn olvasás logikáját követi, és evvel máris a fő témánknál vagyunk.
Az eszközök, technológiák használata egyidős az emberrel. Egy-egy újabb fölfedezés segítséget, könnyebbséget hoz az élet adott területén, viszont korábban nem ismert gondokat is előidéz. Egy példa: 1900-ban New Yorkban 100 000 ló élt, és naponta 1500 tonna trágyát termelt. A gépkocsik megjelenésével az embereknek már nem kellett a lócitrom eltüntetésével foglalkozniuk, azonban a városok levegője sokkal szennyezettebb lett. Korábban egy-egy eszköz, forradalmi technológia elterjedéséhez hosszú időre volt szükség, viszont az elmúlt két évtizedben a mindennapi eszközhasználatunk hihetetlenül megváltozott, felgyorsult, és olyan globális, komplex hálózatok jöttek létre, amelyekben az irányítás az algoritmusoké.
A technológia mentális egészségre gyakorolt hatását csak újabban kezdték kutatni. A nagyon gyors fejlődés nem teszi lehetővé, hogy elégséges idő álljon rendelkezésre a megértéshez, nem tudjuk minden helyzetben, mikor vagyunk még a magunk urai, és mikor ural bennünket a technológia. A legtöbb munkavégzés ma a képernyő bámulása valamilyen formában, ebből a szempontból a munkahelyi és az otthoni cselekvés nem különbözik. A gyerekek is a képernyők előtt nőnek föl, egyre több szülő tapasztalja meg, milyen könnyen alakul ki függőség. (Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy naponta két óra képernyőidőnél ne engedjünk többet a gyerekeinknek.) Nemcsak a gyerekeknél alakul ki függőség, hanem a legnagyobb techcégek termékeikkel, szolgáltatásaikkal mind függőségi viszonyt alakítanak ki felhasználóiknál.
Mit tehetünk mi, technológiával élő emberek, hogy megőrizzük testi és mentális egészségünket? Az első lépés legyen a tudatos felhasználás és viszonyulás. Ugyancsak segíthet a digitális detox, a kevesebb eszközhasználat és az online-idő csökkentése, noha a helyzet ettől bonyolultabb, hiszen lemondani valamiről, amit vonzónak találunk, nem feltétlenül jár együtt megkönnyebbüléssel.
A jelenlegi technológia fejlettsége számos előnnyel jár, például az egészségügy vagy a komfortos élet terén; ezekről badarság lenne, és nem is kell lemondani. Nem árt azonban folyamatosan résen lenni, és tudatosítani, hogy az újabb fejlesztések milyen új kihívásokat hoznak. „A törvényhozóknak segíteniük kell, hogy teljes mértékben tisztában legyünk a minket körülvevő változások természetével, nekünk pedig nyomást kell gyakorolnunk a kormányainkra, hogy megadják ezt a segítséget. A megfelelő eszközök birtokában már csak rajtunk múlik, képesek leszünk-e annyira megbecsülni a mentális egészségünket, ahogyan a kommunikációt, a kényelmet, a sebességet. Csak ekkor mondhatjuk, hogy a technológia valóban értünk van, nem pedig fordítva.”
A könyvet jó szívvel ajánljuk tantermi használatra, oktatási segédanyagként és az idősebb korosztálynak is, amely még a rádióval és a televízióval lett nagykorú.
Ian Douglas: Megbetegít-e a modern technológia? – Bevezetés a XXI. századhoz. Fordította: Bartók Imre. Scolar Kiadó, 2020, 144 oldal
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
