Alakváltók rejtőznek a föld alatt

Alakváltók rejtőznek a föld alatt

Két hatalmas alakváltó képződmény rejtőzik Afrika és a Csendes-óceán mélyén – írja a Science Alert tudományos portálra hivatkozva az Origo.

A két „folt” körülbelül 2900 kilométerrel a felszín alatt található. A kutatók úgy gondolják,

ez a régió a köpeny mélyebb részeiből felfele áramló hőoszlopok, az úgynevezett köpenycsóvák keletkezési helye.

Amikor a csóvák elérik a felszínt, óriási vulkánkitörések lesznek – ilyen vulkanikus tevékenység zajlott a dinoszauruszok kihalásának idején, nagyjából 65,5 millió évvel ezelőtt. A robbanásszerű magmafeláramlás egyúttal a kimberlitnek nevezett kőzet kialakulásával jár. A létrejövő kimberlitkürtők bolygónk elsődleges gyémántlelőhelyei.

A kutatók szerint a foltok már hosszú ideje léteznek, viselkedésük azonban idáig teljes rejtély volt a tudomány számára. Egy új tanulmányban most azt modellezték, az elmúlt évmilliárdok során milyen geológiai változásokon mentek át ezek a képződmények; kiderült összeállásuk és széttöredezésük meglepő hasonlóságot mutat a kontinensek, szuperkontinensek sorsával.

Modellezték a folyamatot

A foltok a köpenyben helyezkednek el. A köpeny vastag, forró kőzetréteg, ami a kéreg és a mag között található. Bár halmazállapota szilárd, a hatalmas hő miatt úgy viselkedik, mint a lassan mozgó folyadék. A foltok – vélhetően mivel forróbbak környezetüknél – lelassítják a földrengéshullámokat, innen tudják a tudósok, hogy a köpenyben rejtőznek.

Hírdetés

Az is ismert, hogy a foltok sorsa szoros kapcsolatban áll a tektonikus lemezek mozgásával, de sokáig több részlet is tisztázatlan maradt.

Az új eredmények szerint a foltok az idők folyamán sokszor pozíciót és alakot váltottak; a kontinensekhez hasonlóan törtek darabokra és álltak újra össze. 

Ausztrál szakértők számítógépes szimulációkat készítettek a földköpeny változásairól, e modellek a tektonikus lemezek mozgásának rekonstruálásán alapulnak. Amikor a viszonylag sűrű óceáni kőzetlemez kontinens peremének vagy másik óceáni kőzetlemeznek ütközve alábukik, és mélyen behatol a Föld köpenyébe, akkor szubdukcióról beszélünk.

A köpenybe nyomuló, egyre mélyebbre és mélyebbre hatoló kőzetlemez nagyjából 2000 kilométeres mélységben félretolja a forró foltokat, amitől azok szerkezete megváltozik. 

„A foltok a kontinensekhez hasonlóan összeállhatnak, ún. szuperfoltokat alkothatnak, majd idővel ismét széttöredeznek” – írták a tanulmány készítői. Az is kiderült, hogy az Afrika alatt található képződmény nagyjából 60 millió évvel ezelőtt állt össze.

Gyakorlati haszna is van a kutatásnak

Persze továbbra is rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul; többek között nem ismert, honnan származnak a foltok, és pontosan mi alkotja őket. Érdemes alaposabban tanulmányozni őket, ugyanis megismerésükkel arra is választ kaphatunk, merre találjuk a legértékesebb ásványokat, például a gyémántot és nikkelt.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »