Akik rátámadtak Magyarországra – 7.

Akik rátámadtak Magyarországra – 7.

A magyar származású holland EP-képviselő, Kati Piri az ideiglenes kvóta végrehajtásának akadozása miatt gyakran bírálta a tagállamokat, így hazánkat is. A Szocialisták és Demokraták frakciójának tagja exkluzív interjút adott az M1-nek.

A holland Kati Piri a külügyi bizottságban politizál, de a kötelező kvótákról döntő LIBE és az emberi jogi albizottság póttagjaként gyakran szólal fel jogállamisági, és emberi jogi és migrációt érintő vitákban is. Véleménye szerint meg kell teremteni a legális és biztonságos migrációs útvonalakat, és menekültügyben javítani kell az uniós országok közötti együttműködést. Az ideiglenes kvóta végrehajtásának akadozása miatt a magyar származású politikus gyakran bírálta a tagállamokat, így 2015-ben, a magyar jogállamiságról tartott plenáris vitában magyarul szólalt fel, bírálta a magyar kormányt és a kormányzó Fideszt.

Kati Piri 1979-ben született Celldömölkön, egyéves kora óta él Hollandiában. Édesanyja a hazalátogató ötvenhatos menekült édesapával Magyarországon ismerkedett meg, a gyermek megszületése után települtek át Hollandiába.

Kati Piri 1979-ben született Celldömölkön, egyéves kora óta él Hollandiában. Édesanyja a hazalátogató ötvenhatos menekült édesapával Magyarországon ismerkedett meg, a gyermek megszületése után települtek át Hollandiába.

Üdvözölték a Törökország–EU-egyezményt

Mielőtt 2016 márciusában megszületett az egyezmény Törökországgal, „az országok egymás után vezették be a határellenőrzést, mert Görögország felől egymillió ember vonult át Európán az unió különböző országaiba. Valamit tenni kellett” – emlékezett vissza az M1-nek adott exkluzív interjúban Kati Piri, hozzátéve: ezért sok politikus üdvözölte, hogy a törökökkel meg lehetett egyezni. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyezmény aláírása előtt, 2016 első hónapjában 89 ember fulladt az Égei-tengerbe, azóta pedig, mint fogalmazott, „összehasonlíthatatlanul kevesebb”.

Törökországban még mindig 3,2 millió menekült van, és mindössze hétezer embert vettünk át 18 hónap alatt Törökországtól, miközben annak előtte egyetlen nap alatt érkezett ennyi ember a görög partokra – emlékeztetett. Aláhúzta: aki ma Görögországba érkezik, annak az ügye teljes körű jogi vizsgálaton esik át, vagyis ha küldtek is vissza embereket Törökországba, azok nem menekültek voltak.

2015-ben az Európai Bizottság véleménye az volt, hogy az akkori menekültügyi rendszer nem alkalmas egy következő válság kezelésére, „ezzel az értékeléssel azt hiszem, mindenki egyetért” – mondta a politikus, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a jövőt illetően már elágaznak a vélemények. Kiemelte: a tagállamok kormányait képviselő tanácsban – annak ellenére, hogy a menedékjogi kérdésekről dönthetnének többségi szavazással – a tagországok inkább egyhangú döntést szeretnének hozni.

„Nem a génjeink döntenek”

A politikus nagy különbséget lát a holland és a magyar társadalom között. Úgy fogalmazott: Hollandiában „nem a génjeink döntenek arról, hogy hollandok vagy uniós polgárok vagyunk”. Úgy véli, hogy a holland politikusoknak nehéz volt megérteniük, hogy amikor a kelet-európai országokat megkérték egy háború elől menekülő „kisebb csoport” befogadására, akkor a válasz „például a magyar kormány részéről az volt, hogy nem akarunk senkit sem. Hollandiában ugyanis emlékeznek arra, hogy az édesapám generációját, aki ötvenhatos menekült, húszezer társával együtt hogyan fogadták”.

Riporteri felvetésre, miszerint ’56-ban a magyar menekültek csupán az első biztonságos országig mentek, Kati Piri elmondta: akkor nagyon szigorúan őrzött határok voltak, „ha akkor is schengeni határok lettek volna, az emberek biztosan nem vártak volna türelmesen az osztrák táborokban”.

„A szolidaritás nem működhet önkéntes alapon”

A politikus kiemelte, örült, amikor az észt elnökség azt az áttelepítést szabályozó dossziét kiemelten kezelte, amelynek eredményeként egyeztetések kezdődhetnek. Egyelőre 14 EU-s ország vesz részt olyan áttelepítésben, amelynek részeként elküldik szakértőiket egy unión kívüli ENSZ-menekülttáborba azért, hogy megnézzék, kik azok a védelemre szorulók, akiknek helyet tudnának biztosítani az országukban. „Remélem, ha a szabályozás megszületik, akkor nemcsak ez a 14 ország vesz részt az ilyen programokban, hanem azok is, amelyeknek nincs több éves tapasztalatuk arról, hogyan kell fogadni az ilyen menekülteket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt ösztönzi az uniós költségvetés is, miután 10 ezer euró jár a fogadó államnak minden menekült után.

„Ily módon a magyar kormány, a magyar emberek is lassan hozzászokhatnak ahhoz, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint mi” – mondta el az M1-nek.

Kati Piri úgy véli, a szolidaritás nem működhet önkéntes alapon: „Szlovákia és Magyarország elvesztette a pert az Európai Bíróságon, és egyértelmű a bírói állásfoglalás… Nem látok más lehetőséget, mint hogy a végrehajtás kötelező legyen. Az Európai Unió ezen az elven alapul.” Úgy véli, leginkább magyar és lengyel ellenállás érezhető ebben a kérdésben, de ez a két ország is blokkolhatja a megegyezést.

Kati Piri szerint – derül ki az interjúból – a szélsőséges, populista pártok olyan politikai erők, amelyek számára a migráció „csak nyerő lehet”, ugyanakkor Geert Wilders pártja nem emiatt végzett a második helyen a hollandiai választáson. „A legnagyobb párt az lett, amelyik az előző négy évben is kormányzott, és 2016-ban 60 ezer menekültet fogadtunk be” – szögezte le.

Mindez egybevág Soros tervével

Kati Piri szerint tehát meg kell nyitni a legális migráció csatornáit, hogy szervezetten telepíthessék be a bevándorlókat Európába. A valóban menekültek nem jelentenek biztonsági kockázatot, nekik meg kell teremteni a legális lehetőséget arra, hogy Európába jöhessenek, áttelepítés segítségével. Ez a menekültpolitika jövője. Mindez egybevág Soros György tervével. A milliárdos már évekkel ezelőtt úgy fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente.”

Kati Piri szerint, ahogy hallhattuk, a szolidaritás nem működhet önkéntes alapon, nem így működnek a társadalmak, a társadalmakon belül sem ezt látjuk. Mindannyian fizetünk adót, nem csak azok, akik fizetni akarnak. Mert egy jóléti államot csak így lehet fenntartani. Ez is Soros György évekkel ezelőtt felvázolt elképzelésébe illeszkedik. Eszerint „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”.

Magyarország elvesztette a pert az Európai Bíróságon, és egyértelmű a bírói állásfoglalás, hogy a döntést tiszteletben kell tartani, akkor nem látok más lehetőséget, minthogy a végrehajtás kötelező legyen – mondta Kati Piri az interjúban. Az Európai Bíróság döntése ugyanakkor nem kötelezi Magyarországot a migránsok befogadására. Magyarország a kötelező szétosztási mechanizmusról az uniós belügyminiszterek csúcstalálkozóján meghozott döntés jogszerűsége ellen emelt kifogást az úgynevezett kvótaperben. Az Európai Bíróság ítélete szerint a határozathozatali eljárás jogszerű volt, a szétosztási mechanizmus jogszerűségéről illetve annak végrehajtásáról vagy végrehajtatásáról a bírósági ítélet nem szól.

A holland képviselő szerint a magyar kormány, a magyar emberek is lassan hozzászokhatnak ahhoz, hogy ezek is ugyanolyan emberek, mint mi, nem ők akarták elhagyni otthonaikat, kénytelenek voltak távozni a hazájukból. A magyarok ugyanakkor nemzeti konzultáción kinyilvánították, hogy maguk akarják eldönteni, kivel élnek együtt, nem akarnak illegális bevándorlókat tömegesen befogadni, és azt várják el a magyar kormánytól, hogy védje meg a magyar és az európai állampolgárok biztonságát azáltal, hogy megvédi az ország határait.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »