Akár több ezer eurót is kaphatnak a pályakezdők – mutatjuk, milyen támogatásokra jogosultak Koleszár Linda2026. 08. 21., p – 15:17
Nemcsak az egészségbiztosítás miatt érdemes regisztrálniuk a munkaügyi hivatalban azoknak a középiskolai végzősöknek, akik nem tanulnak tovább és még nem találtak munkát. A hivatalok állásközvetítéssel, tanácsadással, képzésekkel és többféle pénzügyi támogatással is segítik a pályakezdőket. Bizonyos programokban havi támogatás, szakmai gyakorlat, sőt vállalkozás indításához több mint 8600 euró is igényelhető.
A nyári szünet után minden évben fiatalok ezrei jelennek meg Szlovákia munka-, szociális és családügyi hivatalaiban. Az ország 46 hivatalában elsősorban azoknak a pályakezdőknek nyújtanak segítséget, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után nem folytatják tanulmányaikat, és még nem sikerült elhelyezkedniük.
Szeptember 10-ig érdemes regisztrálni
Az egyik legfontosabb dátum számukra szeptember 10. Azok a középiskolai végzősök ugyanis, akik nem tanulnak tovább, és eddig az időpontig felvetetik magukat az álláskeresők nyilvántartásába, elkerülhetik, hogy saját maguknak kelljen fizetniük a kötelező egészségbiztosítást.
A tovább nem tanuló középiskolai végzősök az iskola befejezésének évében augusztus 31-ig számítanak eltartott gyermeknek. Ezt követően tíz nap áll rendelkezésükre arra, hogy álláskeresőként regisztráljanak.
Amennyiben ezt legkésőbb szeptember 10-ig megteszik, egészségbiztosításukat az állam fizeti. A regisztráció ugyanakkor nemcsak ebből a szempontból lehet fontos: a nyilvántartott álláskeresők több olyan szolgáltatáshoz és támogatáshoz férhetnek hozzá, amelyek megkönnyíthetik a munkába állást.
Mintegy 145 ezer állás közül válogathatnak
A munkakeresők számára a sluzbyzamestnanosti.gov.sk portálon jelenleg megközelítőleg 145 ezer álláslehetőség érhető el. Az adatbázist bárki böngészheti, a nyilvántartott álláskeresők azonban saját profilt is létrehozhatnak, és olyan automatikus keresőfunkciót aktiválhatnak, amely képességeiknek és elképzeléseiknek megfelelő állásajánlatokat keres számukra.
A pályakezdők számára ugyanakkor gyakran nem pusztán az állás megtalálása jelent nehézséget. Sok végzősnek még nincs határozott elképzelése arról, milyen munkakörben vagy ágazatban tudná kamatoztatni megszerzett tudását.
Kapcsolódó cikkünk
A középiskolákban május végéig lezajlanak az érettségi vizsgák, az egyetemeken és főiskolákon pedig még javában tart a vizsgaidőszak, számos végzősökre még vár az államvizsga, így sokan még nem gondolkodnak azon, mi lesz a felhőtlen diákélet után. Pedig nem szabad elfeledkezni az iskola befejezésével járó hivatali teendőkről.
Az egyetemisták a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik a diákstátuszukat, a középiskolásoknak viszont az érettségi vizsga után még joguk van egy utolsó nyári szünetre.
Középiskolások
Mivel a tanév hivatalosan mindig augusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam a nyári szünet végéig fizeti helyettük a kötelező egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hivatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetőséget a zavartalan pihenésre. Aki az érettségi után munkába áll, azonnal elveszíti diákstátuszát, de nem neki kell felvennie a kapcsolatot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának, és az fogja befizetni a járulékokat is.
Aki a nyári szünet alatt nem talál munkát, és szeptemberben sem helyezkedik el, annak tanácsos szeptember 7-éig jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősülni. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. Aki szeptember 7-éig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a biztosításában, és a hiányzó összeget utólag behajtják rajta.
Egyetemisták
A felsőoktatási intézmények végzősei a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik diákstátuszukat, miközben nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az államvizsgáé. Esetenként a kettő között több hét különbség lehet. Az állam a záróvizsga letétele után leállítja az egészségbiztosítási díj fizetését, ezért a tanulmányok befejezése után 8 napon belül fel kell venni a kapcsolatot a biztosítóval, és az előírt nyomtatvány (Oznámenie poistenca/platiteľa o zmenách) kitöltésével be kell jelenteni az iskola elvégzését. Az űrlapot személyesen vagy postai úton kell eljuttatni a biztosító lakhely szerinti kirendeltségébe.
Aki mindjárt az államvizsga másnapján munkába áll, azt a munkaadó ismét bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulékokat – ez esetben a végzősnek külön nem kell felvennie a kapcsolatot a biztosítóval. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a biztosítást, de nem automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire legkésőbb az éves elszámolás során rájönnek, és utólag kiszámlázzák a hiányzó napokat.
Többféle élethelyzet
A tanulmányok befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki, ebből kifolyólag a végzősöknek más-más hivatali teendőik lehetnek. Azok a középiskolások, akik főiskolára jelentkeztek, augusztus végéig biztosan diáknak számítanak, és addig kiderül, felvették-e őket. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik a hivatalban, esetében megszakítják az ügyintézési és jóváhagyási folyamatot, hogy felvegyék-e az álláskeresők listájára. A végső döntést csak azután hozzák meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből.
Vannak olyan fiatalok, akik a főiskola befejezése után még tovább akarnak tanulni. Az ő egészségbiztosításuk attól függ, levelező vagy nappali tagozaton folytatják-e a tanulmányaikat. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat.
Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási díjat az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e a tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként.
Vonzó külföld
Sok végzős külföldre megy továbbtanulni vagy dolgozni, esetleg mindkettőt egyszerre. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatnia kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ugyancsak egy héten belül.
Aki külföldön tanul, az oktatásügyi tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt.
Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, annak itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása.
A munkaügyi hivatalok ezért szakmai tanácsadást is biztosítanak. Ennek során felmérhetik az álláskeresők személyes adottságait, képességeit és kompetenciáit, valamint azt, hogy ezek mennyire felelnek meg az egyes munkakörök követelményeinek.
Fél évig pénzt kaphatnak a szakmai gyakorlatért
Külön támogatási lehetőség áll a 30 év alatti fiatalok rendelkezésére. Azok, akik több mint egy hónapja szerepelnek az álláskeresők nyilvántartásában, a Pénzügyi ösztönzők a foglalkoztatásért elnevezésű nemzeti projekt keretében szakmai gyakorlatra jelentkezhetnek.
A feltételek teljesülése esetén a gyakorlat idejére a létminimumnak megfelelő támogatást kaphatnak, amely jelenleg havi 295,22 euró. A hozzájárulást legfeljebb hat hónapon keresztül folyósíthatják.
A lehetőség elsősorban azoknak szól, akik legfeljebb középfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek, nem tanulnak tovább és más szakmai képzésben sem vesznek részt. A támogatott gyakorlati helyeket főként a magánszektorban, a zöld-, szociális és digitális gazdasághoz kapcsolódó munkakörökben biztosítják.
Vállalkozás indítására több mint 8600 euró kérhető
Nemcsak azok kaphatnak támogatást, akik alkalmazottként szeretnének elhelyezkedni. A vállalkozást tervező végzősök a feltételek teljesítése esetén 8607 eurós pénzügyi hozzájárulást igényelhetnek önálló keresőtevékenység megkezdéséhez.
Azok számára is létezik támogatás, akik már találtak munkát. A Motiváld magad a munkavállalásra projekt célja, hogy ösztönözze az újonnan elhelyezkedőket a munkaviszony fenntartására. A jogosultak az első három hónapban havi 150 eurót, majd további három hónapon keresztül havi 75 eurót kaphatnak.
Választott tanfolyamot is fizet a hivatal
A pályakezdők akkor is segítséget kérhetnek, ha az elhelyezkedéshez további tudásra vagy új készségekre van szükségük. A Munkaerőpiaci készségek elnevezésű nemzeti projekt keretében a munkaügyi hivatalok a feltételek teljesítése esetén teljes egészében megtéríthetik az álláskereső által kiválasztott képzés költségeit.
A támogatási kérelmet legalább 30 naptári nappal a tanfolyam kezdete előtt kell benyújtani. A hátrányos helyzetű álláskeresők a személyes jelenlétet igénylő képzésekhez kapcsolódó egyes kiadásokra is támogatást kaphatnak: ennek összege tanóránként 0,95 euró, legfeljebb összesen 190 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk
Az érettségi és az államvizsgák után sok fiatal bizonytalan abban, milyen kötelezettségei vannak a biztosítással kapcsolatban.
Elektronikusan is lehet regisztrálni
Az álláskeresők nyilvántartásába személyesen az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalban, illetve elektronikusan, a slovensko.sk portálon keresztül is lehet jelentkezni.
A személyes ügyintézéshez érvényes személyi igazolványra, a legmagasabb megszerzett végzettséget igazoló dokumentum másolatára – középiskolai végzősök esetében az érettségi bizonyítványra –, valamint az iskola által kiállított, a tanulmányok időtartamáról szóló igazolásra van szükség.
Az elektronikus ügyintézéshez a slovensko.sk portálon a Foglalkoztatás, majd a Munkahely elvesztése és álláskeresés menüpontot kell kiválasztani. A rendszer innen az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel elektronikus űrlapjához irányítja a felhasználót.
Kapcsolódó cikkünk
Az utóbbi években egyre gyakrabban hallani azt a közhelyes kijelentést, hogy a mai fiatalok nem akarnak dolgozni. De vajon valóban erről van szó, vagy inkább arról, hogy a frissen végzettek lehetőségei beszűkültek?
Az oktatásügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi tanév végén Szlovákiában összesen 50 172 diák fejezte be tanulmányait középiskolákban és gimnáziumokban, nappali és esti tagozaton egyaránt. Az egyetemeken a 2024/2025-ös tanév során további 36 406 hallgató szerzett alap- vagy mesterdiplomát, míg doktori képzésen 1221-en végeztek.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt több tízezer fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem minden végzős marad az országban: sokan külföldön próbálnak szerencsét, mások továbbtanulnak, vagy már a tanulmányaik alatt elhelyezkednek. Ennek ellenére jelentős azok száma, akik álláskeresőként regisztrálnak.
Több ezer pályakezdő munka nélkül
A Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal adatai szerint 2026 februárjának végén Szlovákia-szerte 8035 pályakezdőt tartottak nyilván álláskeresőként. A hatályos jogszabályok alapján pályakezdőnek számít minden 26 év alatti fiatal, aki legfeljebb két éve fejezte be tanulmányait, és azóta nem rendelkezett tartós, fizetett munkaviszonnyal.
Ez a szám jól mutatja: bár sok fiatal szeretne dolgozni, nem mindenki talál azonnal lehetőséget.
Egyre nehezebb az első lépés
A szakértők szerint a fiatalok munkaerőpiacra való belépése az elmúlt években jelentősen megnehezült. Míg korábban egy diploma önmagában is elegendő volt egy állás megszerzéséhez, ma már a munkáltatók jóval magasabb elvárásokat támasztanak.
Az Alma Career a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre kevesebb a kifejezetten pályakezdőknek szóló álláshirdetés, és még ezeknél is gyakran alapfeltétel a korábbi szakmai tapasztalat. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat, akik most lépnek ki az iskolarendszerből.
A munka világának átalakulása is hozzájárul a problémához. Az egyszerűbb, betanított munkák egy részét automatizált rendszerek és mesterséges intelligencia váltja fel, így a cégek már a junior pozíciók esetében is azonnal bevethető tudást és önállóságot várnak el.
Hol vannak még lehetőségek?
A lehetőségek nem tűntek el, inkább átalakultak. A középiskolai végzettséggel rendelkezők leggyakrabban a kereskedelemben, a gyártásban és az adminisztrációban találnak munkát. Az egyetemi diplomások számára az egészségügy, az informatika és a gyógyszeripar kínál több lehetőséget.
Ezeken a területeken azonban különösen fontos a gyakorlati tapasztalat, amelyet egyre inkább már a tanulmányok alatt kell megszerezni.
A tapasztalat a kulcs
Ma már szinte elengedhetetlen, hogy a diákok tanulmányaik során szakmai gyakorlaton vegyenek részt, részmunkaidős állást vállaljanak, vagy legalább a szakterületükhöz kapcsolódó diákmunkát végezzenek. Ez nemcsak a szakmai tudást fejleszti, hanem segít megismerni a munka világát és kapcsolatokat építeni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A programozók, az építészek, a mérnökök és az orvosok iránt még mindig nagy az érdeklődés a munkaerőpiacon, de a diploma önmagában nem jelent biztos elhelyezkedést, állítja a Grafton munkaerő-közvetítő ügynökség az új felméréseire alapozva.
A Grafton adatai azt mutatják, hogy a friss diplomások elhelyezkedésének gyorsasága, valamint a kezdő fizetésük nagysága már nemcsak attól függ, hogy melyik egyetemen szerezték meg a titulust. Legalább annyira fontos – ha nem fontosabb –, hogy a tanulmányaik alatt mennyi szakmai tapasztalatot szereztek, akár diákmunkával, akár gyakornoki programokkal.
Manapság már kevésbé lényeges, hogy a hallgató alap- vagy mesterfokon szerzett diplomát, a munkáltatók inkább a nyelvtudást, a digitális készségeket, valamint az új ismeretek elsajátításának képességét tartják szem előtt.
„A vállalatok nyitottak a diplomások toborzására, de olyanokat keresnek, akik már rendelkeznek alapvető szakmai tapasztalattal, és gyorsan be tudnak illeszkedni a szervezetbe. Egy tisztán elméleti tudással rendelkező diplomás lényegesen nehezebben indul a munkaerőpiacon, függetlenül a területtől”
– magyarázta Jitka Kouba, az ügynöskég marketingigazgatója.
Informatikusok előnyben? Kérdés, hogy meddig…
A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) 2024-es adatai alapján a szlovák egyetemeken összesen 137 ezer hallgató tanult, közülük 112 ezren nappali tagozaton. A külföldről érkezett hallgatók száma elérte a 22 ezret, ezzel szemben 30 ezer szlovákiai diák külföldi egyetemre iratkozott be.
Az összes hallgató mintegy 23 százaléka tanul az úgynevezett STEM-ágazatokban, amely a tudomány, a technológia, a gépészet és a matematika szakirányokat foglalja magába. Éppen ezek az ágazatok, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés a munkaerőpiacon.
Az uniós átlag ebben a tekintetben 27 százalék, amitől Szlovákia nem sokkal marad el.
„Ennek ellenére a szlovák munkaerőpiac már régóta küzd a műszaki képzettségűek hiányával”
– jelentette ki Kouba.
A munkáltatók éppen ezért viszonylag magas kezdőfizetést és kedvező karrierfeltételeket kínálnak már a friss diplomásoknak is. Kouba azonban kiemelte: attól, hogy valaki orvosi, informatikai, mérnöki, gépészi vagy építőipari diplomával rendelkezik, még nem fog automatikusan állást találni, szükség van a már említett gyakorlati tudásra is.
A helyzetüket nehezíti – különösen az informatikai állásoknál –, hogy a mesterséges intelligencia egyre több munkakör ellátására alkalmas.
„A mesterséges intelligencia jelentősen megváltoztatja a munka jellegét, még azokon a területeken is, amelyeket a közelmúltig biztosnak tartottak. Műszaki végzetséggel duplán igaz, hogy gyakorlat és mélyebb specializáció nélkül a munkaerőpiacra való belépés nem feltétlenül lesz könnyű”
– tette hozzá Kouba.
Kapcsolódó cikkünk
2026-ban nem nő majd ugrásszerűen a munkanélküliség, de a csökkenés már megállt. Az országban azonban mintegy 142 ezer külföldi dolgozik hivatalosan, a nem uniós országból érkezettek száma közel 110 ezer.
A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) szakértői szerint 2026 fokozatos lehűlést hoz a munkaerőpiacra, vagyis csökken a szabad munkahelyek kínálata, de nem drámaian. A munkanélküliség várhatóan viszonylag alacsony szinten marad, az üres állások betöltése pedig továbbra is nehéz lesz a cégek számára – hiába lesz több munkanélküli, azok nem biztos, hogy el tudják majd látni az üres állásokat. Szlovákiában továbbra is gyenge a munkaerő mobilitása és a csökken a munkakorú lakosság aránya. Az APAS szerint folytatódik a bérek növekedése, de nem egységesen, bizonyos szektorokban erősebb lesz.
A munkanélküliség enyhén emelkedhet
A szakértők többsége 2026-ra a munkaerőpiac kínálatának szűkülését hozza, de a munkanélküliség nem nő majd drámaian.
„A munkanélküliségi ráta 2025-höz képest kis mértékben ugyan emelkedhet, de viszonylag alacsony szinten marad – a várakozások 5,5 és 6,5% között mozognak”
– tájékoztatta az Új Szót Zuzana Rumiz, az APAS elnöke és a ManpowerGroup Slovakia ügynökség igazgatója. Ennek oka elsősorban a gyengébb gazdasági növekedés, a cégek óvatossága az új munkahelyek létrehozásában, valamint bizonyos ágazatok – különösen az ipar és a logisztika – visszafogása.
Hasonlóan látja a helyzetet Branislav Jančuška (Synergie) is: ő is inkább a status quo folytatódását várja, vagyis alacsony munkanélküliséget nagy kilengések nélkül, tartós munkaerőhiánnyal és az üres pozíciók betöltésének nehézségeivel.
A Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint a kormány megszorító intézkedései lassítják majd a gazdasági növekedést, ami nem éri majd el az 1 százalékos szintet sem. Ennek hatására a jegybank szerint mintegy 30 ezer állás szűnhet meg, vagyis legalább ennyivel nőhet a munkanélküliek száma.
A toborzás nem lesz könnyebb
Habár a munkanélküliség emelkedni fog, az APAS szerint a vállalatoknak nem lesz könnyű szakképzett munkaerőt találni. „2026-ban még nehezebb lesz munkavállalókat találni, elsősorban a demográfiai folyamatok és a népesség elöregedése miatt, de az aktív dolgozók külföldre távozása következtében is” – véli Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group igazgatója.
Az APAS képviselői szerint tehát a jelöltek számának esetleges növekedése sem fogja alapvetően „fellazítani” a munkaerőpiacot. „A betöltetlen pozíciók feltöltése továbbra is kihívás marad. Még ha az álláskeresők száma enyhén nő is, a gyakorlatban a munkaadók továbbra is küzdeni fognak a képzettségi-készségbeli problémákkal, a gyenge mobilitással és több – főként műszaki – területen a jelölthiánnyal” – egészíti ki Rumiz, aki szerint a cégek inkább a munkatársak megtartására és a modernizációra fókuszálnak majd, mint tömeges toborzásra.
Nehéz lesz majd új munkaerőt találni, vagyis könnyű lesz elhelyezkedni megfelelő képesítéssel az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban, a logisztikában és raktározásban, valamint a szállodaiparban és vendéglátásban.
Az APAS szerint a szakemberhiány a képzés, elsősorban az átképzés hiányosságait mutatja. Jaroslav Pavlisko (Proplusco ügynökség) szerint a munkanélküliség még inkább strukturális jellegű lesz. „A munkanélküliek nem felelnek meg a piac elvárásainak, ami a cégeket átképzésekbe vagy külföldi munkaerő toborzásába kényszeríti” – véli Pavlisko.
A bérek nőnek, de nem mindenhol
A bérek alakulása a szakértők szerint nem lesz egységes.
„A béreknél mérsékeltebb növekedése várható. A reálbérek a korábbi év szintjén maradhatnak, esetleg enyhén emelkedhetnek is – de csak akkor, ha az infláció kontroll alatt marad”
– mondja az APAS elnöke.
A béreket felfelé nyomhatja a korábbi évek inflációjának „utolérése” és a jó munkaerőért folyó verseny, ugyanakkor kérdéses, hogy a vállalatok mennyire tudják kezelni az ezzel járó költségnövekedést úgy, hogy közben ne fogják vissza a beruházásaikat. „A munkaadók ezért valószínűleg nagyobb hangsúlyt helyeznek a nem pénzbeli juttatásokra, a rugalmas munkavégzésre és a munkavállalók fejlődési lehetőségeire” – teszi hozzá Branislav Jančuška.
Kapcsolódó cikkünk
Októberben stagnált a munkanélküliség az előző havihoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett jelentése szerint.
Az euróövezet szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája októberben 6,4 százalék volt, megegyezett az előző havival és meghaladta a tavaly októberi 6,3 százalékot. Az Európai Unió egészében is az előző havi szinten, 6,0 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, de ez is felülmúlta az egy évvel korábbi 5,8 százalékot.
A munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 13 ezerrel, 11,033 millióra csökkent az euróövezetben, az EU-ban pedig 32 ezerrel 13,351 millióra nőtt. Tavaly októberhez képest a munkanélküliek száma 308 ezerrel nőtt az euróövezetben és 517 ezerrel az Európai Unióban.
Októberben 2,960 millió 25 év alatti fiatal volt munkanélküli az EU-ban, közülük 2,352 millió az euróövezetben. A fiatalok munkanélküliségi rátája októberben az EU-ban 15,2 százalék, az euróövezetben 14,8 százalék volt, mindkét esetben megegyezett a szeptemberivel.
Az euróövezetben a férfiak körében a munkanélküliség októberben 6,1 százalékra csökkent a szeptemberi 6,2 százalékról, az EU-ban 5,8 százalékon stagnált. A nők esetében a ráta a szeptemberivel megegyező, 6,6 százalék volt az euróövezetben, miközben az EU-ban 6,2 százalékról 6,3 százalékra nőtt októberben.
Az EU-ban a legmagasabb munkanélküliséget Spanyolországban (10,5 százalék), Görögországban (8,6 százalék) és Franciaországban (7,7 százalék) mérték, míg a legalacsonyabb ráta Máltán (3,1 százalék), illetve Csehországban és Lengyelországban volt (egyaránt 3,2 százalék).
Több mint 140 ezer külföldi munkavállaló
Az APAS szakértői szerint a külföldi munkaerő a hazai munkaerőhiány kezelésének elengedhetetlen része marad, de ennek sok a gyakorlati akadálya. „Negatívum a lassuló adminisztráció. A gyakorlatban ez hosszabb várakozást jelent a munkavállalókra, nagyobb leállási kockázatot és kisebb rugalmasságot egy olyan időszakban, amikor éppen a gyorsaság a döntő” – hangsúlyozza Vladimír Jančo, a Transfer személyzeti ügynökség munkatársa.
A lassú ügyintézés miatt Zuzana Rumiz szerint fennáll a veszélye annak, hogy egyes munkaadók az illegális munkaközvetítőkön keresztül keresnek majd munkaerőt.
Szerinte minél bonyolultabbak a legális foglalkoztatás, különösen a külföldiek alkalmazásának jogi és adminisztratív feltételei, annál nagyobb tér nyílik az átláthatatlan, „szürke” ügynökségi praktikák előtt.
Szlovákiában már tavaly is közel 108 ezer nem uniós országból érkezett munkavállaló dolgozott.
A legtöbben Pozsony megyében, közel 48 ezren, de Nagyszombat megyében is majdnem 16 ezer, Nyitra megyében pedig több mint 13 ezer harmadik országból érkezett munkavállaló dolgozott a munkaügyi hivatal statisztikái szerint.
Az uniós tagországokból további 33 ezer munkavállalót regisztrált a munkaügyi hivatal, vagyis több mint 140 ezer külföldi dolgozott hivatalosan az országban.
A humán tudományok sem esélytelenek, de stratégiára van szükség
A humán tudományokat tanuló diplomások jóval nagyobb konkurenciára számíthatnak a hazai munkaerőpiacon, így általában tovább is tart az álláskeresés, bár Kouba megjegyezte, hogy az egyes szakirányok között lényeges eltérések figyelhetők meg. Jelenleg nagy az érdeklődés a pszichológusok, a pedagógusok vagy a vállalati szférában tevékenykedő, nyelvileg jól képzett szakértők iránt. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeknek nincs egyértelmű gyakorlati hozadéka, nehezebb az elhelyezkedés.
„A humán tudomány önmagában nem probléma, azonban kulcsfontosságú, hogy a hallgató ezt mivel egészíti ki – legyen szó nyelvekről, adatokkal, technológiákkal és mesterséges intelligenciával való munkáról vagy konkrét gyakorlatról. A készségek kombinációja az, ami ma döntő”
– hangsúlyozta Kouba. Szerinte egy humán szakos hallgatónak legalább C1 szinten kell elsajátítania az angolt, és B2 szinten legalább két további nyelvet.
Egy egyetemi végzettségű programozó 1500–2000 eurós kezdőfizetésre számíthat, nemcsak Pozsonyban, hanem szinte egész Szlovákiában (kivéve Eperjes megyében, ahol az adatok alapján a kezdőfizetés 1300–1700 euró között mozog);hasonló a helyzet egy pályakezdő villamosmérnök esetében is, aki Pozsonyban havi 1500–1900 euró körüli összeget tehet zsebre, míg az ország többi részén körülbelül 1300–1800 eurót kereshet;egy kezdő könyvelő ennél valószínűleg kevesebbet fog keresni: átlagban 1300 és 1500 euró közötti kezdőfizetéssel számolhat, a fővárosban viszont valamivel többet, nagyjából 1400–1600 eurót vihet haza;a kezdőfizetések az ügyfélszolgálat, a marketing és a HR-területeken nagyjából ugyanilyen szinten mozognak: Pozsonyban egy közösségi médiával foglalkozó szakember körülbelül 1300–1500 euró közötti fizetésre számíthat.
A nyári munkák is hasznosak lehetnek, de a szakértők szerint érdemes olyan lehetőségeket keresni, amelyek kapcsolódnak a választott pályához. Így a fiatalok nemcsak pénzt keresnek, hanem a későbbi elhelyezkedésüket is megalapozzák.
Nem lustaság, hanem rendszerprobléma
A számok és a tendenciák alapján egyértelmű: a „fiatalok nem akarnak dolgozni” állítás erősen leegyszerűsítő. A valóság sokkal inkább az, hogy a munkaerőpiac átalakulása, a növekvő elvárások és a tapasztalat hiánya együttesen nehezítik meg a pályakezdők helyzetét. Sok fiatal már a kezdetektől egyfajta ellentmondással szembesül: miközben a munkáltatók gyakorlati tudást várnak el, annak megszerzésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.
Emellett szerepet játszik az is, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac igényei nem mindig találkoznak. Egyes szakokon túlképzés figyelhető meg, míg más területeken munkaerőhiány van, ami tovább nehezíti az elhelyezkedést. A regionális különbségek szintén jelentősek: míg a nagyobb városokban több lehetőség kínálkozik, a kisebb településeken élő fiatalok gyakran korlátozottabb választékkal szembesülnek.
A kérdés tehát nem az, hogy akarnak-e dolgozni a fiatalok – hanem az, hogy a rendszer mennyire képes valódi, elérhető és hosszú távon fenntartható lehetőségeket biztosítani számukra az induláshoz.
Mit tehetnek, akik „lemaradtak”?
Azok számára sem reménytelen a pályakezdés, akik tanulmányaik alatt nem szereztek szakmai tapasztalatot. Számukra kifejezetten erre a helyzetre szabott pályakezdői és gyakornoki programok, illetve továbbképzési lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek segíthetnek az első lépések megtételében és a munkaerőpiacra való belépésben. Ilyen típusú lehetőségeket kínál a Munkaügyi Hivatal is, ahová friss végzősök is regisztrálhatnak álláskeresőként. Erre a tanulmányok lezárását követően összesen 10 kalendáriumi nap áll rendelkezésre. Ha a regisztráció ezen határidőn belül megtörténik, az állam a köztes időszakra átvállalja az egészségbiztosítás befizetését. Ellenkező esetben az érintettnek ezt az összeget saját maga kell rendeznie.
Fontos különbség mutatkozik a középiskolai és az egyetemi végzősök helyzetében: míg a középiskolások az érettségi vagy szakmai vizsgák után még részesülnek egy utolsó nyári szünetben, és egészen augusztus 31-ig diák jogviszonyban maradnak, addig az egyetemisták esetében a diákstátusz az államvizsgával zárul le.
Ennek megfelelően a középiskolát végzettek számára a 10 napos határidő szeptember 1-jétől indul, míg a diplomásoknál a sikeres államvizsga időpontjától számítandó.
A továbbképzésekről és az álláskeresők számára elérhető programokról az érdeklődők részletes tájékoztatást a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal hivatalos honlapján, valamint a járási munkaügyi hivatalokban kaphatnak.
Ne maradjon le semmiről! Iratkozzon fel Hírlevelünkre!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
