Akár heteken belül a kormány elé kerülhet a nyelvtörvény módosítása, amit már a kisebbségi kormánybiztos is látott Tilajcsík Dóra2024. 11. 12., k – 17:27 Pozsony |
Először vont be külső szakértőt a kulturális minisztérium a nagy port kavart államnyelvtörvény tervezett módosításának előkészítésébe. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos hétfőn találkozott a szaktárca képviselőivel, hogy a legmagasabb szinten egyeztessenek a javaslatról.
Hogyan reagáltak a kulturális tárca képviselői a kisebbségügyi kormánybiztos javaslataira;Van -e oka az aggodalomra az országban élő kisebbségeknek;Mikor dönthet a kormány a nyelvtörvény módosításáról;
Nagyjából egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a kulturális tárca a nyelvtörvény módosításának előkészítésén dolgozik. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy „nem érte teljesen váratlanul a hír”.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– mondta az Új Szónak Horony, aki egyúttal jelezte, lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. A kormánybiztos akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
„Ezt úgy értékeltem, hogy még nincs kidolgozott javaslatuk. Amikor azonban megjelent a tervezet a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon, újra felvettem a kapcsolatot a szaktárcával, és közöltem, jó lenne, ha még a tárcaközi egyeztetés előtt bevonnának a folyamatokba. Ezt követően kaptam meghívást a kulturális minisztériumba” – magyarázta Horony Ákos, aki azt is hozzátette, az egyeztetés rendkívül magas szinten zajlott. A 10 tagú delegációban a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt), Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetője és Mário Maruška államtitkár is helyet kapott.
Nyitottak a kompromisszumra
A kisebbségügyi kormánybiztos korábban nem kapta meg a tervezet szövegét, a minisztériumban azonban átnyújtották neki, így pontról pontra végigmentek a dokumentum tartalmán.
Az egyes javaslatok kapcsán több észrevételt, kifogást is megfogalmaztam. Úgy tűnt, nyitottak egy kompromisszumos megoldásra, így abban egyeztünk meg, hogy jövő hét szerdáig írásban összegezzük az észrevételeink
– mondta Horony, aki az általa látott változattal kapcsolatban érdeklődésünkre annyit árult el, hogy „a tartalma sokban hasonlított a sajtóban megjelent tervre”, de szerinte „ez egy újabb verzió volt”. A kormánybiztos azonban közölte, hogy a minisztérium képviselői jelezték jelen állás szerint minden dokumentum egy munkatervet.
Horony Ákos tájékoztatása szerint a kétórás tárgyalás során számos kérdést megnyitottak.
„A részletekről egyelőre nem szeretnék beszélni, mivel a tárgyalás továbbra is folyamatban van, így abban maradtunk, addig nem kommunikáljuk nyilvánosan a konkrétumokat, amíg az egyeztetés le nem zárul, de nyilván kisebbségi szempontból értékeltem a módosításokat” – jegyezte meg Horony.
Nem a kisebbségek ellen lépnének fel
A kisebbségügyi kormánybiztossal folyatott egyeztetés során a minisztérium tisztségviselői megismételték korábbi érvüket, mely szerint a módosítás nem a kisebbségek ellen irányul, az amerikanizmusok és anglicizmusok használatát szeretnék visszaszorítani.
Horony ugyanakkor tolmácsolta a tárca képviselőinek azokat az aggályokat, amik bizonyos pontok kapcsán a sajtóban is megjelentek.
„Elmondásuk szerint céljaik között nem szerepel sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása, sem a betiltása, így arra figyelmeztettem őket, rendkívül fontos, hogy pontosan legyenek megfogalmazva az egyes rendelkezések, hogy ne kerüljön sor félreértésekre” – közölte Horony, aki arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a szankciók kibővítése és emelése szembemenne Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezt az érvét tudomásul is vették.
A szankciók összegének emelése kapcsán a kormánybiztos arra hivatkozott, hogy a szigorítás már 15 évvel ezelőtt, 2009-ben is komoly felhördülést okozott, még az Európa Tanács, a Velencei Bizottság is elmarasztalta.
A terv hamarosan a kormány elé kerülhet
A megbeszélés maga konstruktív volt, és abban maradtunk, hogy azt egyeztetések tovább folytatódnak, ha megkapták és kiértékelték az írásban továbbított észrevételeinket
– közölte Horony, aki azt is elárulta a minisztérium legkésőbb január végéig szeretné a kormány elé terjeszteni a módosítást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
