Az Európai Bizottság egyre többször politikai feltételeket „csempész bele” az európai szemeszter ajánlásaiba – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a szervezet csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Kovács István azt mondta, hogy az európai szemeszter alapgondolata jó volt, a magyar kormány is támogatta az eszközt. Abból indultak ki, hogy az Európai Bizottság rendszeresen világítsa át a tagállamok pénzügyi helyzetét, és fogalmazzon meg országspecifikus ajánlásokat, hogy ne „szálljon el” az államháztartás hiánya, ne kerüljön fenntarthatatlan pályára az államadósság.
A bizottság azonban fokozatosan felismerte, hogy olyan „fegyvert” kapott a kezébe, amellyel nem csupán a gazdaságról tud véleményt nyilvánítani – pusztán szakmai alapon -, és egyre többször „csempészett bele” ajánlásaiba politikai feltételeket. Magyarországon például a bírósági rendszert bírálta – hangoztatta a stratégiai igazgató.
Kovács István úgy értékelt, hogy szakmai-gazdasági eszközből politikaivá vált az európai szemeszter.
Szerinte az Európai Bizottság azon „munkálkodik”, hogy a koronavírus-járvány hatásainak kezelésére létrehozott helyreállítási alapot összekösse az európai szemeszterrel. „Visszamászott az ablakon” európai szemeszter formájában az a veszély, amelyet „kidobtak az ajtón”, amely miatt a magyar kormány a vétóig is hajlandó volt elmenni – fogalmazott.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese azt mondta, hogy az ajánlások ráadásul nem is mindig jók.
Példaként említette, hogy Ausztriának néhány éve azt írták: ne költsön olyan sokat a kórházakra, az egészségügyre. Ha ezt az osztrákok betartották volna, akkor kevésbé felkészülten érte volna őket a koronavírus-járvány – tette hozzá.
Magyarországnak 2012 környékén megszorításokat javasoltak, mert alábecsülték a gazdasági növekedést. Utóbbi egyébként tízből hétszer történt meg – jegyezte meg Kurucz Orsolya.
Általános problémának nevezte, hogy az ajánlások nem olyan minőségűek, hogy a tagállamok követni akarnák azokat. A gazdasági iránytűnek tekintett Németország például 2017-ben csupán a javaslatok 29 százalékát fogadta meg – közölte. Hozzátette: 2013 és 2017 között folyamatosan csökkent az átültetett ajánlások aránya.
A projektvezető-helyettes is úgy értékelt, hogy politikaivá alakult az eredetileg pragmatikus eszközként létrejött európai szemeszter.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
