Nyitókép: Körkép.sk
Az elmúlt hét az ünneplések, emlékezések jegyében telt el magyarság települései számára a Felvidéken is. 1848 március idusára emlékeztek az emberek, a forradalomra, a márciusi ifjakra, Petőfire. Az ünnepségek jelentőségét emelte, hogy ebben az évben Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük és hát nemutolsósorban emelte az a szomorú tény, hogy szomszédságunkban értelmetlen testvérháború zajlik. Ennek megdöbbentő felfoghatatlansága bizony rányomta bélyegét az emlékező emberek arcára is.
Ajnácskő Gömör déli részének egyik legjelentősebb községe. A Gortva fölé emelkedő büszke vára és gyönyörű temploma teszi a környék (Medvesalja) vezető településévé, nem hagyva figyelmen kívül azt a tényt, hogy a közelmúltban ide költözött a Körzeti Munkaügyi Hivatal is.
Az ünnepség harangszóval kezdődött. Az emberek a templom melletti kopjafa körül gyülekeztek, amelyet az ünneplés, a koszorúzás céljaira alakítottak ki lelkes emberek. Lelkes, összetartó embereket pedig Ajnácskőn találni eleget ma is, olyanokat, akik az idősebbektől lassan átveszik a stafétát a magyarságuk ápolásában, de nem felejtik el erre nevelni az ifjabbakat is. Az ünneplések szervezésének a motorja a Csemadok Helyi Szervezete, Mikó Alexandra elnök vezetésével, de jelentős segítséget kapnak a község polgármesterétől, önkormányzatától is.
A kultúrműsort a fiatalok tartották, volt benne kedves dal gitárkísérettel Chovan Lilla előadásában, majd Petőfi legismertebb verseit és dalait adta elő hat tanuló nagy átéléssel. A kezükben szorongatott nemzetiszínű tulipánjukat felkínálták az ünnepelt hősöknek, majd gyertyát gyújtottak a lelkük üdvéért.
Az ünnepi beszédet Mikó Alexandra tartotta. Kiemelte, hogy 1848 március idusa határkő volt a magyarság történetében. A nemzet felemelte a fejét, megérezte a szabadság kivívásának a lehetőségét. A márciusi ifjak pedig, Petőfi Sándorral az élen, kirobbantották a forradalmat. Miután az általuk megfogalmazott 12 pontot az osztrák udvar nem fogadta el, kezdeményezői lettek a szabadságharcnak, amelyre aztán sor is került.
Mikó Alexandra kitért arra, hogy Petőfi egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni. Sokat tett érte, részt vett a harcokban is, ahol dicsőségesen esett el Segesvárnál. Példaképet állitott ezzel, olyat, amely fáklyaként világít a nemzet előtt ma is.
Ezután a Csemadok és a község vezetése elhelyezte az emlékezés koszorúit a kopjafán, majd befejezésként a résztvevők elénekelték a Magyar Himnuszt.
További képek galériánkban.
Mede Géza
képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
