Ahol egy rossz döntésnek súlyos következménye lehet: belestünk a légi irányítók munkájába Tornyai Bianka2026. 09. 02., sze – 16:28 Pozsony |
Mi történik a háttérben, miközben a repülőgépek egymás után szállnak fel és le a pozsonyi repülőtéren? A légi irányítók radarokon követik a gépek minden mozdulatát, folyamatosan döntenek és kommunikálnak a pilótákkal. Feljutottunk az irányítótoronyba, ahol azt is megtudtuk, milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki ezt a nagy felelősséggel járó munkát végezhesse.
A pozsonyi reptér forgalmát lebonyolító Letové prevádzkové služby SR – Légiforgalmi Szolgáltatások állami vállalatnak több mint 500 alkalmazottja van, országszerte a reptereken és más irányítóközpontokban nagyjából 200 légiirányító dolgozik, a pozsonyi toronyban közel 40-en. Egyikük Dobrócsi Roman, az ő jóvoltából és kíséretével járhattuk végig az irányítótornyot és nézhettünk meg közelről fel- és leszálló repülőgépeket augusztus utolsó vasárnapján.
Lent és fent
A forgalomirányítást két egység végzi, a közelkörzeti vagy bevezető irányítás, nemzetközi néven az Approach Control (APP) és a toronyirányítás, vagyis Tower Control (TWR). A látogatást a földszinten található bevezető irányításnál kezdtük. Vasárnap délután hárman voltak szolgálatban, két irányító és egy szupervízor, aki felügyeli a munkavégzést és szükség esetén helyettesíti a kollégákat, ha pihenésre van szükségük. A 12 órás nappali és éjszakai műszakok alatt általában kétóránként tartanak pihenőt a légiirányítók, a fokozott koncentrációt igénylő munka megköveteli a szüneteket. Az épp szolgálatban lévő irányítók a radarok, monitorok előtt ülve figyelik a repülőgépek mozgását.
„A Szlovákia légterében lévő összes gépet látni a radaron. A nyugat-szlovákiai a mi körzetünk és a pöstyéni reptér leszálló gépeit is mi irányítjuk, a gépek hozzánk jelentkeznek be. Minden repülő esetében látjuk, hogy milyen irányba, mekkora sebességgel, milyen magasan repül. Ha például Budapest felől érkezik, akkor az ottani reptér irányítói átküldik a mi frekvenciánkra és a radaron keresztül ide irányítjuk leszállásra”
– magyarázta Dobrócsi Roman. Megtudtuk tőle azt is, hogy minden reptérnek van egy körzete, amelyet zölddel jelölnek a radaron, ahol a földtől 1300 m magasságig minden repülőnek be kell jelentkeznie az irányítótoronynak. A bevezető irányítás 15 km-es távolságnál adja át a gépeket a toronynak.
„Amikor a pilóta engedélyt kap a bevezető irányítótól a megközelítésre, 15 km távolságban ráfordul a leszállópályára és amikor vagy látja a leszállópályát vagy a műszerek alapján rajta van, akkor kapcsolja át a bevezető irányító a toronynak. A kommunikációs nyelv a pilótákkal az angol, illetve az adott ország nemzeti nyelve”
– mondta el.
Kiképzés két év alatt
A légi irányítóknak mindkét feladat elvégzésére, tehát a bevezető és a toronyirányításhoz is van engedélyük, mindenki el tud végezni minden feladatot, rajtuk kívül az asszisztensek segítik a munkát.
„Ahhoz, hogy valaki légi irányító legyen, érettségi kell, a kiképzést itt végzi el. Az első lépés, vagyis a felvételi a sikeres, európai szabvány szerinti FEAST (First European Air Traffic Controller Selection Test) képességfelmérő teszt és az ahhoz kapcsolódó pszichológiai vizsgálatok. A teszt nagyon hasonlít a számítógépes játékokhoz, az ügyességet, a térlátást méri fel. Lényegében aki ezen átmegy, már lehetne légi irányító, ez a legnehezebb része a folyamatnak. Ezután jön a kiképzés, ami elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. Amikor valaki már ügyesen irányít a szimulátoron, akkor ideültetjük a radar elé és felügyelet mellett élesben kezdi. Először bevezető irányító lehet, utána mehet a toronyba, mindkét kiképzés egy-egy, vagyis összesen két év alatt elvégezhető. Ha ezalatt valaki nem végzi el a toronyirányító képzést, elköszönünk egymástól”
– részletezte a légi irányító, aki kiképzéseket is tart.
Számítógépes játékosok előnyben
Dobrócsi Roman tapasztalatai szerint a FEAST tesztet általában a jelentkezők fele tudja teljesíteni és a vizsgákon is közel 50%-os a kiesés. Úgy véli, felkészülni valójában nem lehet, leginkább jó adottságok, képességek kellenek hozzá és jól kell bírni a nagy nyomás alatt történő munkavégzést. Mosolyogva hozzátette, leginkább a számítógépes játékokon szerzett tapasztalatok segíthetnek. A légi irányítók teljesítményét félévente értékelik, szimulátoron és élesben is ellenőrzik a munkavégzésüket. A szakma nehézsége az állandó koncentráció, a térlátás, az előre gondolkodás és gyors döntéshozás. A pozsonyi reptér irányítóinak nagyjából 20%-a nő. Ritkaság, hogy a pilótából lesz légi irányító, de pilóta lehet bármelyik irányító, pilótaképzés Zsolnán és Kassán van.
Pazar kilátás a toronyból
Felérve a nagyjából 15 emeletes magasságban lévő irányítóhelyiségbe, pazar kilátás tárul elénk. A kör alakú terem végig üvegezett, így rálátni a városra és annak környékére, a látvány napnyugtakor a legszebb. Minden mozgást megfigyelhettünk a reptéren. Amit mi szabad szemmel láthattunk, azt a két szolgálatban lévő irányítónak és egy asszisztensnek is kellett figyelnie, a toronyban nem használnak radart. A földi járműveket, tehát az utasokat szállító autókat, buszokat, az ellátó személyzet minden gépét, mozgását a repülőtéri diszpécseri szolgálat irányítja, a légi irányító pedig a toronyban a le- és felszálló gépeket, valamint a kigurulást, kitolást.
„Két pálya van, az egyiket fel-, a másikat leszállásra használjuk. A repülőknek mindig a széliránnyal szemben kell fel- és leszállniuk. Sötétben vagy rossz időben nem használnak Pozsonyban gurítóradart, hanem meghatározott eljárással történik az irányítás. Ez nehezebb feladat, ilyenkor csak egy gép gurulhat, vagyis tartózkodhat a kiguruló-, fel- és leszállópályákon. A repülőgépek vezetése nagyon gyakran automatikusan, robotpilótával zajlik, csak az utolsó pillanatban kapcsolnak át kézi irányításra, amikor már ráfordulnak a leszállópályára, sőt, olyan is van már, hogy autoland, vagyis automatikus leszállás”
– fejtette ki Dobrócsi Roman. Hozzátette, hogy az ő munkájukban az AI-nak nincs szerepe.
A toronyból megfigyelhettük több charterjárat, egy türkmenisztáni magángép érkezését és indulását, láthattuk, hol parkol a kormánygép, hányan dolgoznak azért, hogy az utasok és a csomagjaik rendben utazzanak, illetve hogyan gyakorolnak a pilóták. Tanúi voltunk annak is, mi történik, ha a légi irányító és a pilóta félreértik egymást, és emiatt azonnal kell változtatni az irányító elképzelésén, hogy két repülő elkerülje az ütközést. Vasárnap 17 óráig mintegy 170 repülőgép szállt fel vagy le a pozsonyi reptéren, ami nyár végén átlagosnak mondható.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
