Afrika államcsőd előtt

Afrika lakosságának a kétharmada még mindig nincs rákapcsolva elektromos áramra és több mint 300 millió afrikai nem fér hozzá tiszta vízhez.

Egy évtizeddel a legutóbbi nagy adósságelengedés után Afrikát államcsőd fenyegeti. „Öt perccel éjfél előtt” állunk, írja címében a vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung abban a nagyobb terjedelmű cikkében, amelyben igen lehangoló képet fest a fekete kontinensről.

A körkép Afrika legnépesebb államával, Nigériával kezdődik, melynek elnöke, Muhammadu Buhari néhány nappal ezelőtt a parlamentben rekordköltségvetést terjesztett be az idei évre, ami tapsvihart váltott ki. Beszédében elmondta, kormánya a legutóbbi recessziót követően mindent meg fog tenni, hogy Nigériát visszavezesse a prosperitás útjára. Új utakról, kórházakról, erőművekről és munkahelyekről beszélt.

Csak éppen nem azon költségvetési tételről, amely az elmúlt évhez képest a leginkább nőtt, mégpedig több mint húsz százalékkal. Ez pedig az adósságszolgálat. Nigéria kormányzati kiadásainak kerek egynegyede áramlik ki a hitelezőknek. Az országnak kamatterhekben öt milliárd dollárt kell lerónia, ami kétszer annyi, mint 2015-ben, és harmincszor annyi, mint amennyi összeget a nigériai egészségügyi minisztérium kap.

Mivel a kormány idén is a jelentős költségvetési deficit (14,5 %) által keletkezett lyukat újabb hitelekkel akarja betömni, a baj tovább nő. Afrika legnagyobb kőolajexportőre már jövőre több pénzt fog adósságterheinek fedezésére fordítani, mint amennyi pénzt az ország e termék eladásából beszed.

Nigéria nem kivétel az afrikai kontinensen, ahol egy újabb adósságválság bontakozik ki. A Szaharától délre fekvő 49 ország több mint felében az állami eladósodottság gyorsan nő. Idén első ízben túllépi a GDP 50 százalékát, ami ugyan európai viszonylatban nem vészterhes, de az összehasonlítás sántít. Afrikában a kamatterhek ugyanis jelentősen nagyobbak, és azok öt év alatt 12,5 %-ot nőttek. Egyes országokban ez az arány lényegesen nagyobb, mégpedig annyira, hogy egyes helyeken fenyeget az államcsőd.

Az IMF szerint tavaly óta hat afrikai országban nőtt kétszeresére az adóteher. A hitelminősítők Nigéria, Dél-Afrika, Angola és Etiópia hitelképességét nemrégiben csődszintre csökkentették.

Mindez több országban már világosan érezhető. Az infrastruktúrában, oktatásban, egészségügyben és a gazdasági fejlesztésben szükséges befektetéseket nem tudják végrehajtani. Holott a kontinensen amúgy is katasztrofális körülmények uralkodnak.

Afrika lakosságának a kétharmada még mindig nincs rákapcsolva elektromos áramra és több mint 300 millió afrikai nem fér hozzá tiszta vízhez.

Amikor 2014-ben elkezdtek a nyersanyagárak esni, azt az olyan kőolajexportáló országok érezték meg a leginkább, mint Angola, Ghána vagy Nigéria.

Sokan mindezen csodálkoznak. Hiszen nem egy Szaharától délre fekvő ország gazdasága nemrégiben még rekord ütemben nőtt, és Afrikáról az „ébredező óriásként” és „az ugrásra kész oroszlánként” beszéltek. Miután profitáltak a messze nyúló adósságelengedésből.

A cikk megállapítja: a számos baj mellett a fő probléma ezen országokkal a rossz minőségű kormányzás.

Egy biztos: a svájci lap által felfestett kép alapján nem fog nyugodtabban aludni az, aki naponta tart attól, hogy mikor indulnak el újabb tömegek e kontinenstől Európa felé.

Lovas István


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »