Afganisztán: a táliboktól is van lejjebb

Afganisztán: a táliboktól is van lejjebb

Egy szülőotthon és egy leányiskola után most a kabuli repteret robbantotta fel egy mostanáig legfeljebb a Közel-Kelet-szakértők által ismert terroristacsoport, az ISIS-K öngyilkos merénylői. A tálibok által is félt fanatikusok a nyugati csapatok kivonulásával vérszemet kaptak, már nem csak a hitetleneknek, de talán az általuk túl puhának tarott tálib rezsimnek is hadat üzentek.

Miközben a világ a koronavírus-járvány utórengéseit nyögte, 2021. május 8-án egy autó hajtott bele a Sayed al-Shuhada iskola bejáratába, Kabul nyugati részén. A főként síiták által lakott intézménybe több száz diák járt, fiúk és lányok vegyesen, akik az ütközés zaja, majd egy azt követő kisebb robbanás hatására kirohantak az épületből.

Az igazi pusztítás csak ezután következett. Néhány perc különbséggel két másik elrejtett pokolgép is felrobbant. A terrortámadás szörnyű mérlege 85 halott, 160 sebesült (más források szerint 100 halott és 240 sebesült), főként 10 és 15 év közötti lányok.

A nálunk legfeljebb lapszéli említést kapott támadást az ISIS-K nevű (a K a mai Irán északkeleti részében található Khorasan tartományra utal, amely 2004 óta már nem közigazgatási egység, az ókorban viszont a perzsa birodalom kitüntetett része volt) afgán terrorszervezet vállalta magára. Nem ez az egyetlen, számlájukra írható brutális támadás. Kabul főként síiták által lakott kerületeiben robbantottak már fel birkózótermet (28 áldozat), támadtak meg szülőotthont (25 áldozat) és egyetemet (22 áldozat), vagy rendeztek tömegmészárlást egy szintén síiták által lakott mecsetben (50 áldozat) – ez utóbbit már vidéken, messze a fővárostól.

Az Iszlám Állam terrorszervezet neve, főként európai támadásainak köszönhetően mára egyet jelent az iszlám terrorizmussal, de afganisztáni leágazásuk, a hivatalosan csak 2015-ben alakult ISIS-K sokáig legfeljebb a biztonságpolitikai szakértők érdeklődésére tartott számot.

A különösen az ország északkeleti részén erős terrorszervezet valódi tömegbázissal természetesen sosem rendelkezett, eredeti alapítóinak nagy részét is az al-Káidából kölcsönözte. Jelentőségüket viszont jól mutatja, hogy Donald Trump elnök, üzenve ezzel a táliboknak és egy kicsit talán Oroszországnak és Kínának is, 2017 áprilisában az emberi történelem legnagyobb, nem maghasadásos eljáráson alapuló bombáját (Minden bombák anyja) dobatta le a terrorszervezet egy kelet-afganisztáni barlangrendszerére, de az első sokkból sajnos hamar felocsúdtak. A „csúcson” nagyjából 4000 harcossal rendelkező csoport az elmúlt években alaposan megfogyatkozott, sokan meghaltak közülük, nagy részük pedig Pakisztánba menekült, csakhogy a tálib előrenyomulás alaposan megkavarta a helyzetet. Erről lejjebb.

Mára egyértelmű bizonyítást nyert, hogy az augusztus 26-i bombatámadás szintén az ISIS-K műve. Az evakuáció káoszában úszó kabuli repülőtér ellen elkövetett támadás 182 emberéletet követelt, annak ellenére, hogy számítani lehetett rá, készül valami.

Hírdetés

Alig néhány órával a merénylet előtt az amerikai nagykövetség hivatalos figyelmeztetésben hívta fel állampolgárai figyelmét egy közelgő merényletre, tanácsolva nekik, hogy a következő napokban ne menjenek a reptér közelébe. Két nappal korábban Joe Biden amerikai elnök pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, nagyon konkrét és valós veszély fenyegeti a kabuli légikikötőt, ráadásul a hét elején már sor került egy támadásra: ismeretlen elkövető tüzet nyitott a reptérnél posztoló tálib őrségre. A tűzharcban egy afgán katona vesztette életét, bár ezért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget.

A repülőtéri robbantás kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a merénylő miként juthatott át a reptérre vezető városi ellenőrzőpontokon. Ezeknél tálib harcosok teljesítenek szolgálatot, amerikai vagy más szövetséges katonák nem.

A merényletben elhunyt 13 amerikai katona (2011 óta ez a legnagyobb amerikai katonai veszteség Afganisztánban) is a reptéren szolgált, a menekülők útleveleit ellenőrizték. A térség amerikai katonai főparancsnoka, Kenneth F. McKenzie Jr. tábornok kurtán-furcsán kommentálta az esetet. Arról beszélt, a nyugati szövetségeseknek ugyan „közösek a céljaik” a tálibokkal, de jelenleg nem tudja eldönteni, vajon a tálibok „engedték-e, hogy megtörténjen” a bombamerénylet. McKenzie külön kiemelte, hogy az elmúlt hetekben jó volt az együttműködés Afganisztán új uraival, kissé szerencsétlenül úgy fogalmazott, „bizonyos biztonsági feladatokat is átvállaltak” tőlük a tálibok. Az eredmény sajnos emberéletekben mérhető…

McKenzie tábornokot idézve valóban nem dönthető el, hogy tulajdonképpen milyen viszonyt is ápolnak egymással a tálibok és az ISIS-K terroristái. Az elmúlt években komoly ellentétekre és szoros együttműködésre is volt példa köztük.

A tálib előrenyomulás során hírszerzési jelentések szerint több ezer ISIS-es katonát szabadítottak ki, ugyanakkor a múlt heti bombamerényletben két tucat tálib harcos is életét vesztette. Hogy haláluk járulékos veszteség volt-e vagy ők is a támadás célpontjai voltak, egyelőre nem tudni, mindkét állítás mellett lehetne érvelni.

A 2010-es évek közepén még egyértelmű volt a helyzet. Az ISIS százakat nyert meg a tálibok soraiból, a toborzás olyannyira eredményes volt, hogy 2015-ben a tálib vezetők szabályos kérvényt írtak a terrorcsoport vezetőinek, szíveskedjenek abbahagyni embereik elszipkázását. Az ISIS-K korábbi támadásai ugyan főként síita és más kisebbségek ellen irányultak, de elszórt támadások érték nemcsak az afgán reguláris haderő, de a tálibok katonáit is. Hogy milyen kapcsolat lehet a két tábor között, nagyon nehéz megmondani, mindenesetre kevés jobb eszköz van a nyugati szövetségesek mielőbbi kiebrudalására, minthogy katonáikat öngyilkos merénylők támadják meg. A keletkező hatalmi vákuumot persze a tálibok szeretnék betölteni. Más kérdés, sikerül-e nekik, s vajon az ISIS-K-nak vannak-e ilyen ambíciói, vagy, ahogy egy helyi elemző fogalmazott, pusztán az a céljuk, hogy „minél nagyobb káoszba döntsék az országot”.

Így vagy úgy, de nagyon nehéz évek várnak a már így is sokat szenvedett országra!

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/35. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »