Az adventi időszakban a néphagyomány szerint tilos volt mindenféle mulatság, lakodalmakat sem tartottak, de ennek megvan az oka.
Az adventi időszakra mindig is jellemző volt, hogy ez a várakozás ideje, amiben nagy mértékben hasonlít a nagyböjt időszakához. Ilyenkor tilos volt mindenféle hangos mulatság, lakodalmak sem voltak. Ugyanakkor az adventi időszak tele van jeles napokkal.
„Negyedikén Borbála napja, december 6-án Miklós napja, december 13-án Luca napja; utóbbi a legizgalmasabb, legérdekesebb jeles nap az évben, mert a Luca naptól karácsonyig terjedő időszak, vagyis az advent végéig eltelő 12 nap a következő 12 hónapjára jelez előre a néphagyomány szerint. Aztán ott van karácsony előtt, december 21-én Tamás napja, és végezetül december 24., Ádám, Éva napja” – sorolta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
Az elcsöndesülés forrása – mint rámutatott – katolikus hagyomány, ebben az időszakban a templomokban hajnalban miséznek (rorate), XIV. Kelemen pápa (XVIII. század) pedig szerdára és péntekre böjtöt rendelt el, a húsételektől való tartózkodást.
Az adventhez tartozó hagyomány még a koszorúkötés – a katolikusoknál három lila (ez a liturgikus szín) és egy rózsaszín (az örömvasárnap színe) gyertyával.
„Tulajdonképpen ma a nem hívő ember számára az advent azért ennyire ismert, mert az adventi koszorú mutatja ezt a bizonyos négyhetes időszakot”
– mutatott rá.
Luca napjára és az ahhoz tartozó néphagyományra – Luca-szék, Luca-búza – még külön kitért.
„A Luca széket a boszorkányok felismerésére készítették, karácsonyig minden nap dolgozni kellett rajta valamit Luca napjától kezdve. Csak fából készülhetett, semmiféle fém nem kerülhetett bele. Karácsonykor az éjféli misén a kíváncsiskodó legények ráálltak vagy ráültek a templomban, és így megláthatták, hogy ki a faluban a boszorkány, így láthatták, hogy kinek a fején van szarv. A protestánsok sem maradhatnak ki minden jóból” – mondta a néprajzkutató: ők a keresztútra mentek ilyenkor, ott álltak rá a Luca székére, abban reménykedve, hogy arra fog osonni a boszorkány. Mákot kellett vinni magukkal, amikor pedig meglátták a boszorkányt,
menekülni kellett, közben kiszórva a mákot, hogy azt szedegesse szemenként a boszorkány,
hogy ne érhesse utol a legényt. A széket pedig el kellett égetni, nehogy ehhez utána valaki még hozzáférjen. És ebben a 12 napban csíráztatják a Luca-búzát, megállapítva karácsonykor, hogy milyen lesz a jövő évi termés. A Luca-ágat is ilyenkor virágoztatják, ez a férjhez menni kívánó lányok kíváncsiságára vízbe tett gyümölcság. Ha karácsonyra kizöldül, az a lány közeli férjhez menetelét mutatja. Vagy a Luca-cédula, ami szintén 12 napra vonatkozik: mindegyikre fel kell írni egy fiúnevet, egyet – olvasatlanul – minden nap el kell égetni, és amelyik utoljára marad, az lesz a jövendőbeli neve. Ha valaki még kellemetlenebbé akarja tenni magának ezt a dolgot, akkor egyet üresen hagy – ha az marad utoljára, akkor nem fog férjhez menni. A Luca-kalendárium úgy áll össze, hogy 12 napig figyelik az egyes napok időjárását, ezeket a következő év hónapjainak feleltetik meg – száraz, borult, esős vagy másféle időjárást jósolva.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
