Adócsalásnak minősülhet a Penny Market készpénzfelvételi szolgáltatása, ugyanis kérdés, hogy ki és hogyan fizeti meg a készpénzfelvételt terhelő tranzakciós illetéket. A hasonló, úgynevezett cash back szolgáltatás külföldön már régóta működik, igaz, ott sem a kártyás vásárlás, sem a készpénzfelvétel után nem szed tranzakciós díjat az állam.
Pár hete készpénzt – legfeljebb 20 ezer forintot – is felvehetnek a vásárlók a Penny Market üzletlánc kasszáinál. A pénztáros a vásárlás összege mellett ilyenkor levonja a felvett készpénz összegét is – utóbbit pedig készpénzben visszaadja.
„A kétszer ingyenes készpénzfelvételnek megvannak a korlátai, havonta legfeljebb 150 ezret vehet fel, legfeljebb két alkalommal. Ugyanakkor, ha a Pennybe megy, a 150 ezer fölött is fel tud még venni alkalmanként 20 ezer forintot” – mondta Turzó Ádám, a Portfolio.hu elemzője.
De csak akkor, ha legalább 3 ezer forintot el is költ a boltban. A Portfolio.hu elemzője azt mondja, a problémát most az okozza, hogy senki nem tudja, ez most kártyás vásárlásnak minősül-e vagy készpénzfelvételnek.
„Ez azért minősülhet adócsalásnak, mert egyrészt mivel ezek kártyás vásárlásként látszódnak a Penny elfogadó bankjánál, azaz az OTP-nél, ezért az OTP nem tudja megmondani az ügyfél kártyáját kibocsátó banknak, hogy ennek a tranzakciónak mekkora része volt kártyás vásárlás és mekkora része volt készpénzfelvétel” – fejtette ki Turzó Ádám.
A problémát az okozza, hogy a készpénzfelvételt terhelő tranzakciós illeték magasabb, mint ami a kártyás vásárlásra vonatkozik.
„Igen, vizsgáljuk. Hozzá kell tennem, ez nem adócsalás, hanem illeték nem kellő alapú felszámítása” – ezt Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke nyilatkozta még hétfőn. Most írásban kaptunk tőlük választ. Eszerint a szolgáltatás nyújtása alapvetően a kereskedő és a bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató közötti megállapodástól függ, a szolgáltatás nyújtásához sem a kereskedőnek, sem pedig a pénzforgalmi szolgáltatónak nem szükséges külön engedélyt kérnie az MNB-től.
Az adóhivatalnál azonban más lehet a helyzet. A NAV válaszában azt hangsúlyozza, hogy a vásárláshoz kapcsolódó készpénzfelvételt tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka. Vagyis a felvett készpénz után valakinek ki kell fizetnie az illetéket, másként szankciókra számíthat.
Nem hallottak még róla – a legtöbben ezt válaszolták, amikor arról kérdeztük őket, vettek-e már fel ilyen módon készpénzt.
Külföldön egyébként ez az úgynevezett cash back szolgáltatás már régóta működik, mégpedig problémamentesen. Igaz, ott teljesen mindegy, hogy készpénzfelvétel vagy kártyás vásárlás történik, ugyanis egyik után sem kell tranzakciós díjat fizetni.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
