A Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye szervezésében november 3-án folytatódott a Teológia Bár-kinek görögkatolikus előadás-sorozat. A debreceni Myra Kávézóban megrendezett második alkalmon Kustár Zoltán Imára nevelő zsoltárok című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, akik a Zsoltárok könyvének keletkezéséről és szerkesztési sajátosságairól tudhattak meg többet.
A görögkatolikus szervezésű, de lelkiekben ökumenikus jellegű Teológia Bár-kinek előadás-sorozat 2022-ben, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola licenciátusi képzésében oktató teológusok részvételével indult el Debrecenben. Célja, hogy lehetőséget biztosítson a kötetlen pábeszédre Istenről, vallásról, Egyházról.
A november 3-i előadás közös imádsággal kezdődött, majd Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke köszöntötte az érdeklődőket, aki egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Teológushallgatóként egy tanáruk gyakran idézte Evagriosz Pontikosz 4. századi szentéletű atya gondolatát: teológus az, aki imádkozik.
A Teológia Bár-kinek sorozattal arra igyekeznek felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy a teológia mindenki számára nyitott tudomány. Az előadó ezúttal Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora volt.
Kustár Zoltán előadása kezdetén kiemelte:
Ezzel tudunk a legkönnyebben azonosulni, hiszen a katolikusoknál része a misének, a református templomokban pedig megzenésített zsoltárokat énekelnek az istentiszteleten.
A Zsoltárok könyve az imádságok „kifogyhatatlan, gazdag kincsestára”. 150 vallásos tartalmú költeményt tartalmaz. S bár ezek nem egy időben keletkeztek, közös üzenetet hordoznak: imádkozz mindig, mindenért.
Költői szerkezet az imádságban
Miért versben írták meg ezeket az imákat, és nem prózában? – tette fel a kérdést az előadó. – A verses forma az őszinteség, a bevonódás, az érintettség hangja. A Sínai-hegyen adott törvényeket Isten szenvtelenül, tárgyilagos formában fogalmazta meg. A prófétákon keresztül viszont egészen más formában szólt az emberekhez.
Az antológiákban egy-egy szerző versei a megírás sorrendjében kapnak helyet. A Zsoltárok könyve e tekintetben más: önálló, egymástól független, más-más időpontban írt költeményekből áll, de meghatározott logika mentén rendezték őket egymás után. A zsoltárok egymásutánisága egy fejlődési ívet mutat.
A 15. és 24. zsoltár közötti versek piramisos szerkezetet mutatnak. A piramis két oldalán lévő zsoltároknak mindegyik szinten ugyanaz a műfaja vagy a funkciója, a csúcson pedig a 19. zsoltárt találjuk: „Az egek beszélik / És nyilván hirdetik / Az Úrnak erejit.”
Az előadó egy mozaikot mutatott a jelenlévőknek, amelyben
Az előadásban szó volt a könyv három nagy egységéről is. A 2–89. zsoltárok (királyzsoltárok) a földi királyról szólnak. A 90–99. zsoltárok királyként ünneplik Istent; a 100. zsoltártól pedig a földi királynak nem a hatalmát és dicsőségét magasztalják, hanem olyan személyként ünneplik őt, aki gondoskodik a rábízottak között az isteni törvény érvényesítéséről.
– zárta előadását a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.
Kustár Zoltán előadását IDE kattintva hallgathatják meg.
A Teológia Bár-kinek előadás-sorozat a Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye szervezésében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium támogatásával, a VI/2268/2025/FÁFIN program keretén belül valósul meg.
Szöveg: Tóthné Espán Margaréta
forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
