Tovább nőhet a feszültség Franciaország és Oroszország között, miután a francia hatóságok szombaton őrizetbe vették Pavel Durovot, a Telegram alapítóját a Le Bourget reptéren. Vasárnap az orosz külügyminisztérium kérvényezte, hogy diplomatái találkozhassanak az orosz állampolgárságú Durovval.
Durov a Telegram alapítója, őrizetbevételével Brüsszel és Kijev is elégedett lehet. Az egyelőre nem világos, hogy a franciák milyen alkupozíciót szeretnének szerezni Durov őrizetbe vételével.
A mainstream sajtó hirtelen azzal indokolja Durov letartóztatását, hogy kábítószer-kereskedők és pedofilok is használják a platformot. A francia média szerint Durovot „gyermekpornográfia terjesztésében játszott szerepéért” tartóztatták le, ami azonban feltűnőbb, azt is írják, hogy Durov megtagadta a hatóságokkal való együttműködést.
A vádak kétségkívül súlyosak, és anélkül, hogy elbagatellizálnánk őket, érdemes fenntartásokkal közelíteni őket. A Telegram jelenleg főleg Ukrajnában és Kelet-Európában jelentősen csökkenti a nyugati és ukrán narratívák dominanciáját. Ukrajnában számos olyan Telegram-csatorna van, ami megbízhatóbb és több követővel rendelkezik, mint az ukrán hivatalos médiumok.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a múltban a Facebookot is vádolták bűnszervezetek segítéséért. Érdekes módon azonban sem a Meta tulajdonosát, sem más, titkosított üzenetváltásokra szakosodott platform (például a Szlovákiában is ismert Threema) tulajdonosát nem tartóztatták le.
A Telegram vezetősége Durov letartóztatása után nyilatkozatot adott ki, hogy a platform teljesíti az EU által nemrég elfogadott és hatályba léptetett digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek. Ráadásul a Telegram nem számít nagy platformnak: az EU-ban 45 millió felhasználója van. A Telegram szerint a hírfolyamokat szigorú felügyelet alatt tartják.
A Telegram nyilatkozatban közölte: Durovnak nincs rejtegetni valója, gyakran utazik Európába.
„Abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős a platformmal való visszaélésekért. Várjuk a helyzet mielőbbi megoldását”
fogalmazott a platform sajtóosztálya.
Nyugaton a Telegram megítélése ellentmondásos. Míg a Facebook és a Youtuba aláveti magát a Brüsszel által követelt cenzúrának (amelyet progresszív aktivisták végeznek), a Telegramnál egyelőre ilyen tartalomblokklás nincs. A platformot az orosz liberális ellenzék épp úgy használja, mint maga Moszkva a saját narratívája terjesztésére.
Ukrajnába a helyzet árnyaltabb, ott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és köre régóta követeli a Telegram ellehetetlenítését. Kijev gyakorlatilag központosította és állami cenzúra alá vetett az ukrán nagy sajtóorgánumokat a háború miatt. Ugyanakkor az emberek szemében az állami sajtó egyre kevésbé hiteles, ezért tömegek látogatják azokat a Telegram-csatornákat, amelyek objektívebben számolnak be a háború eseményeiről és a korrupciós ügyekről. Ezeknek a csatornáknak a zöme kormány- és Zelenszkij-kritikus – nem csoda, hogy Kijev leszámolna velük.
A Wall Street Journal azonban azt is kiemeli, hogy Durov letartóztatása igencsak jól jön a nyugati hírszerző ügynökségeknek, hogy feltörjék a Telegram titkosított kommunikációját.
Ez magyarul annyit jelent, hogy a nyugat információs frontot akar nyitni a kelet-európai és orosz közösségi oldalakon.
A dolog érdekessége, hogy Durov 2014-ben elhagyta Oroszországot, és Dubaiba költözött ő maga és cége is. Panaszkodott, hogy az orosz hatóságok nyomást gyakorolnak rá, hogy a Kreml politikai ellenfelei kárára befolyásolja a platform működését. Durov időközben emirátusi és francia állampolgárságot is kapott.
Az orosz külügy jelezte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a Durov körüli helyzet alakulását, és figyelni fogják a nemzetközi szervezetek reakcióit is, hogy „kiderüljön, ugyanolyan éberek lesznek-e az emberi jogok védelmében és a szólásszabadság garantálásában, mint amilyen éberek voltak az Oroszországnak felrótt vádak idején”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
