A kínai pártvezetés új luxusautójáról szóló írás először az Autó-Motor 1960/9-es számában jelent meg.
Sedan a francia köznyelvben körülbelül úgy hangzik, mint a magyarban Mohács, vagy egy nemzeti szerencsétlenséget, csatavesztést idéz. Technika-nyelvtörténészek a megmondhatói: milyen kapcsolatban áll a francia-porosz háború vesztes csatájának városneve azzal, hamit karosszériafajtában a „sedan” jelent. A „szedán” megjelölést még a néhai „carosse”, a francia „kocsi” idejéből örököltük, mint a „Limousine”-t, a „coupé”-t vagy a „cabriolet”-t. Ma már persze lassan kihalnak e szépen hangzó nevek, de hát több is veszett Mohácsnál.
Ugyan hányan tudják még, hogy miféle hintófajta volt a „landaulet”? Más országban is más, új értelmet kapnak a szavak. Legalább így történt Lipcsében a Műszaki Vásáron, a Kínai Népköztársaság kiállításán, a hatalmas hatüléses kocsi körül tolongó tömegben. Egy francia újságíró – a prospektus angol feliratát olvasta („Red Flag sedan”) – így morfondírozott: „Ez nem Sedan! Ellenkezőleg – győzelem!” Nem voltam tanúja a jelenetnek. Az is lehet, hogy anekdóta, egy a sok közül, ami minden vásáron születik. Szülői jobbára a nyugatról jött „Kolumbuszok”, akik meglepetten fedezik fel, hogy ismét ugrott egyet a „Kelet”. Ezúttal a Távol-Kelet és ismét nagyot ugrott előre, ha hinni lehetett a szemnek. Hát itt persze lehetetlen volt nem hinni, ahogy ez a 220 lóerős 8 hengeres a nagy tálcán forgott körbe-körbe. Kívül-belül jól meg lehetett nézni és megtapogatni: nem papírmaséból készült makett.
A „Vörös Lobogó” nagy V-nyolcasánál a nép közé vegyülve csak elismerő megjegyzéseket hallottam. Nemcsak a csodálatét, a szeretetét is. És ez a Nép Kína szeretetre méltó embereinek szólt. Az NDK-ban tanuló kínai diákoknak, akik a kocsi körül készségesen magyaráztak, bőven volt alkalmuk, hogy német nyelvtudásukat hasznosítsák. Elképzelhető, mekkora volt az érdeklődés, jóllehet a kocsi körül tolongó tömeg zömében aligha volt szakmabeli. Ez a hatalmas érdeklődés több volt a kíváncsiságnál –, felért egy szimpátiatüntetéssel. A vásár közönsége a „nagy előreugrás” ez újabb bizonyítékát őszinte elismeréssel nyugtázta.
Szakembereknek pedig annál meggyőzőbben dokumentálta ez a gépkocsi a kínai autóipar fejlődését, mivel alig három esztendeje mutatták be ugyanitt az első ZISZ-151. Mintájú teherautók egyikét, – amely már a Népi Kínában készült. De ez ma már „történelem” – bár alig néhány tavasz és vásár telt el azóta. Lipcsében most már az újabb típus ejti ámulatba a kétkedőket: milyen ütemben fejlődött az autótechnika is Kínában az első szerény bemutatkozása óta.
Kína új autója mindenfajta összehasonlítást kibír. Méreteiről a vázlat ad felvilágosítást. Ami pedig a képről nem látható: szélessége 2000 mm, nyomtáva elöl-hátul 1550 mm, fordulási sugara 7 méter. Az alváz elején foglal helyet a nyolchengeres, V elrendezésű négyütemű benzinmotor. Furata-lökete 100X90 mm, lökettérfogata 5,65 liter. Legnagyobb teljesítménye 220 lóerő 4400 f/p-nél. Sűrítési viszonya pedig 8:1. A felülszelepelt motor – ami az ilyen kocsiknál ma már elmaradhatatlan – hidraulikus szelepemelőket kapott. Hasonlóan szinte magától értetődő a hidraulikus nyomatékváltóval kombinált automatikus sebességváltó, a hidraulikus kormány-szervóberendezés és az ugyancsak szervóberendezéssel kiegészített hidraulikus fékrendszer.
Mit mondjunk még? A kerekek mérete 8,20-15, az elektromos berendezés 12 voltos, nyolc csöves rádióvevő, szabályozott fűtés és szellőzés, no meg sok apró finomság tartozik Kína új autójához. A kocsiról szóló színes, nyolc oldalas prospektus – egyként ennek rajzait csatolom a cikkhez – a kiállítás látogatói számára több volt az általános nyomtatott műszaki tájékoztatóknál. Gondos megőrzésre méltó dokumentum egy olyan autóról, amely hírnöke egy új élet építéséhez kezdett hatalmas nép egyik győzelmének.
Fürt Lajos – www.automotor.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
