Techet Péter jogász, történész (Freiburg/Zürich), aki alig titkoltan balliberális beállítottságú, elemzést tett közzé arról, milyen okok vezették a nemrégiben lemondott osztrák kancellárt, Sebastian Kurzot, hogy végleg távozzon a politikából.
A 35 éves politikus nemcsak a legfiatalabban lett kancellár Ausztriában, de a legfiatalabban távozhatott onnan idén, és most pedig a legfiatalabbként hagyhatja el teljesen a politikát.
Egykoron megígérte, hogy csak két ciklust akarna vállalni, bár vélhetően nem így képzelte ezt el: 2017 és 2019, majd 2019 és 2021 között letelt két (rövidített) ciklus. Kurz összesen négy évig volt csak kancellár, csütörtöktől már a történelem része.
Kurz első kormányzati időszakából egyetlen szó marad meg a történelem számára: Ibiza.
Az ott 2017-ben forgatott, de 2019-ben kikerült videó miatt – amelyben az FPÖ elnöke és egyben alkancellár Heinz-Christian Strache spiccesen korrupciós ajánlatokat tesz egy orosz kamuoligarchának – szétesett a kormány. 2019 őszén ezért megint előrehozott választásokra került sor, amit Kurz ismét megnyert, elvégre az Ibiza-botrány akkor még csak az FPÖ-re ragadt rá, de rájuk teljesen. (Utólag bebizonyosodott, hogy a német titkosszolgálat manipulációja is „besegítette” az ügybe – a szerk. megj.)
Az Ibiza-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság érdeklődése egyre inkább az ÖVP felé fordult – az apropót Strache azon ibizai mondata adta, hogy más pártok is illegálisan finanszíroznák magukat. Az ellenzéket – és nyomában a korrupciós államügyészséget – pedig elkezdte érdekelni, hogy igaz lehet-e ez az ÖVP-re is akár.
És aztán idén felgyorsultak az események:
Szintén lefoglalták az osztrák állami vagyonügynökség akkori vezetőjének, Thomas Schmidnek a mobiltelefonját. Ezekből olyan üzenetek kerültek elő, amelyek értelmében Schmid nem szakmai hozzáértése, hanem Kurzhoz való lojalitása miatt került a tisztségbe. Kurz meg is írta neki, hogy „megkapsz mindent, amit akarsz“, mire Schmid: „szeretem a kancellárom”. Az üzenetek pedig teli voltak puszikat dobó emojikkal.
Közben Christian Pilnacek, igazságügyi minisztériumi szekcióvezető kapcsán megfogalmazódott már tavaly is a gyanú, hogy hátráltatja az ügyészségi nyomozásokat néppárti barátai érdekében. Alma Zadić zöld igazságügyminiszter tavaly Pilnacektől még csak a büntetőügyeket vette el, idén pedig felmentette – bár még nem rúgta ki – a szekcióvezetőség alól.
És innentől aztán elkezdtek már a fejek is hullani:
Júniusban lemondott Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, miután kikerültek a Pilnacekkel váltott SMS-ei. Ezekben Brandstetter nem írt semmi jogelleneset, de ellentmondás nélkül tűrte, hogy Pilnacek az alkotmánybíróságot és különösen annak afrikai származású alelnökét szexista és rasszista módon bírálja.
Szintén júniusban Thomas Schmid is felállt az állami vagyonügynökség éléről.
Miután ősszel a korrupciós államügyészség rajtaütésszerűen házkutatást tartott a kancellárián és az ÖVP pártszékházában – mivel megfogalmazódott a gyanú, hogy Kurz és környezete lefizetett közvélemény-kutatókat, hogy hamis, Kurzék számára kedvező eredményeket hozzanak ki –, október elején Kurz bejelentette: visszalép a kancellárságtól, de az ÖVP-nek marad az elnöke. Lépésére azért is volt szükség, mert a koalíciós partner Zöldek gyakorlatilag jelezték: a megfogalmazódó vádak miatt Kurz nem elfogadható többé számukra.
A kancellári posztot Alexander Schallenber addigi külügyminiszter – a második köztársaság történetében elsőként arisztokrata származású politikusként – vette át. Kurz vélhetően abban bízott: Schallenberg jó végrehajtóként elügyvezetgeti a kormányzást, miközben ő az ÖVP-ben készülhet egy esetleges visszatérésre.
Ennek esélye azonban az ősz folyamán folyamatosan csökkent: Kurz ellen elég hosszú eljárások indulhatnak be, amelyek alatt nem sok esélye lenne egy parlamenti választáson hitelesen jelöltként indulni.
Még 2019-ben azt nyilatkozta nekem Franz Fischler, ÖVP-s veterán, egykori európai uniós agrárbiztos, hogy:
Nézze, az ÖVP-ben az az elv, hogy ameddig a pártelnök sikeres, addig minden jó és csodás, amit csinál. Majd ha kudarcos lesz, akkor leszünk vele szemben kritikusok.” Ez a pont pedig most jött el.
Az ÖVP-ben Kurznak eleve mindig gyenge volt a bázisa, elvégre azon Bécsből jön, ahol az ÖVP gyakorlatilag egy kispárt. (A legtöbb közép-európai fővárosban a balliberális erők dominálnak – a szerk. megj.) Az ÖVP-ben mindig az alpesi tartományi vezérek kegyétől függött, hogy ki lehet az elnök. Amíg persze Kurz szállította nekik a sikereket, elfogadták a bécsi fiút – de most már úgy ítélhették meg, hogy Kurz csak tehertétel számukra: egyhamar nem tudja magát a vádak alól tisztázni, hosszas bírósági tárgyalások várnak még rá, azaz az ÖVP-nek immáron az lett az érdeke, hogy megszabaduljon tőle.
Egy előrehozott választáshoz azonban csak az ellenzéknek, a szocdemeknek, a szélsőjobbnak és a liberálisoknak van érdekük, elvégre ők mind erősebben jönnének ki belőle. A parlamenti többség, azaz az ÖVP és a Zöldek, azonban nem érdekeltek egy új választásban, elvégre az ÖVP akár még a hatalomból is kizuhanna, de a Zöldeknek se használt sokat, hogy az ÖVP mellett a mai napig kitartanak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
